Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-233

248 Az országgyűlés képviselőházának 233. ülése 1934 január 17-én, szerdán. — Hegymegi Kiss Pál s. k., országgyűlési képviselő.« Elnök; Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter és a pénzügyminiszter uraknak. Következük Vázsonyi János képviselő úr írásbeli interpellációja a magyar királyi kormányhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Interpelláció a magy- kir. kormányhoz a magyar orvosi társadalom sérelmei és kívánságai tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak arról, hogy a magyar orvosi társadalom nagy többsége a szabad orvosválasztás álláspontján áll? 2. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak arról, hogy a szabad orvosválasztás egyúttal a betegek érdekét is elsősorban szolgálja? 3* Hajlandó-e a m, kir. kormány a szabad orvosválasztás lehetőségét az Oti-, Mabi., Otba., stb. intézményeinél megvalósítani? 4. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak arról, hogy a Otba. körüli jelenleg szándékolt és már keresztülvitt intézkedései a magyar orvosi kar ismételt súlyos sérelmét jelentik? 5. Hajlandó-e a m, kir. kormány e sérelmet sürgősen orvosolni? 6. Hajlandó-e a ni. kir. kormány a közegészségügy keretébe tartozó Otba. ügyét egységes kezelhetőség szempontjából a pénzügyminisztérium hatáskörébe utalni? 7. Kívánja-e a m. kir. kormány a súlyos gazdasági viszonyok között levő, önfeláldozó munkát teljesítő és a nemzet jövője szempontjából kétségtelenül nagyfontosságú hivatást betöltő magyar orvosi kar helyzetéről és azzal kapcsolatos intézkedéseiről a Képviselőházat tájékoztatni? — Vázsonyi János s. k., országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláció kiadatik a kormánynak. Most pedig áttérünk a szóbeli interpellációkra. Az első Kóródi Katona János képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a külügyminiszter urakhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását! Frey Vilmos jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök és külügyminiszter uraknak arról, hogy a határmenti kettős birtokosokat terményeik átszállításának megtiltása miatt helyrehozhatatlan károk érik? 2. Van-e tudomása a m. kir. kormánynak arról, hogy a jugoszláv kormány a kettős birtokosság megszüntetését akarja és ha ez bekövetkezik, a kettős birtokosok ezreit katasztrófa fenyegeti? 3. Hajlandó-e a m. kir. kormány a kettős birtokosok érdekeit erélyesen megvédeni, s ha az 1932 május 18-ika előtti állapotokat a jugoszláv kormány nem hajlandó visszaállítani, esetleg a diplomáciai kapcsolat megszüntetése által is az ügyet az európai közvélemény elé vinni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóKóródi Katona János: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy erre az interpellációmra nemcsak a kormány, hanem az egész magyar sajtó és közvélemény figyelmét is felhívjam, mert azok az állapotok, amelyek ma a határmenti lakosságot valósággal a legnagyobb kálváriajárásnak teszik ki, már-már teljesen tűrhetetlenek és sértik a magyar állam szuverenitását és presztízsét. Tisztelt Ház! A trianoni határvonal tarthatatlansága főképpen és mellékesen abban is megnyilvánul, hogy kettészakított községi területeiket, apró kisgazdák földjét és szőlőterületét. Hogy egy országihatár komolyan számba vehető legyen, ahhoz a régebbi fogalmak szerint vízválasztók, folyók, hegységek voltak szükségesek, ma azonban a trianoni határ abszurditását leginkább azok a körülmények mutatják meg, hogy községeket és apró kisemberek birtokait szakította ketté. Ebből a szempontból a trianoni határ a legabszurdabb határa a világtörténelemnek. Mi a kettősbirtokosi intézmény? Az, hogy az így kettéválasztott birtokok egyrésze magyar területen maradt, másik része pedig jugoszláv, román vagy cseh területre került. A trianoni békeszerződés határozmányai értelmében a birtokviszonyoknak eredeti mivoltukban, az 1918-as állapotban.kellett volna maradniuk. Ezzel szemben a jugoszlávok egyideig tűrték ugyan a meglévő állapotokat, de az utóbbi időben meglehetős rigorozitással, sőt kegyetlenséggel kezelték ezeket a kettősbirtokosokat. Csodálatos dolog, hogy helyzetünk politikailag, valamint az ottani magyar kisebbséggel való bánásmód és a kettősbirtokosok tekintetében éppen Jugoszláviával szemben az utódállamok közül állandóan a lehető legrosszabb. Rámutatok arra, hogy például vasúti közlekedésünk terén míg Csehszlovákiával szemben csak egy vasúti vonalunk nincs üzembe helyezve, amely 1918-ban üzemben volt, (míg Romániával szemben csak öt vasúti vonalunk van üzemen kívül, addig Jugoszláviával szemben tíz vasúti vonalunk, amely 1918-ban üzembe volt helyezve, teljesen szünetel, megbénítva az egész vidék gazdasági és kulturális életét. Ezek mellett a közlekedési viszonyok mellett a gazdasági helyzet is lehetetlenné tette az ottani lakosság életét. Az 1926. július 24-én Belgrádban kelt magyar-jugoszláv kereskedelmi szerződés szerint a határmenti birtokosok a határigazolványok alapján és azok birtokában szabadon átkelhettek a határon, földjüket megmívelhették, terményeiket vámmentesen hozhatták át mihozzánk. Mikor ez a szerződés lejárt, egy évig meghosszabbították. 1932 május hó 18-án azonban ez a meghosszabbítás is érvényét vesztette és tudomásom szerint a magyar kormány minden igyekezete r hiábavaló volt mostanáig, hogy ezt a szerződést, amelynek alapja maga a trianoni békeszerződés, a jugoszláv kormánnyal sikerüljön meghosszabbítania. Jelenleg úgy áll a kettősbirtokosok statisztikája, hogy az összes tőlünk elcsatolt területen összesen 8494 magyar gazdának van 113.438 katasztrális holdja, míg a mi területünkön, Magyarországon 13.988 idegen gazdának van 57.434 katasztrális holdja. A kettősbirtokosság intézményében tehát összesen 22.482 gazda van érdekelve összesen 170.872 katasztrális hold erejéig. Ha a jugoszlávok rigorózus és a békeszerződéssel ellentétben levő eljárása nyomán eszébe jutna Romániának, Csehszlovákiának és esetleg az osztrákoknak is, hogy így korlátozzák a határmenti birtokosok gazdálkodását, akkor ez katasztrófát jelentene arra a határmenti lakosságra, amely ezeken a területeken lakik. De jelenleg aktuális a jugoszláv határmenti lakosság porsa. Jugoszláviában 2690 magyar gazdának 26.086 katasztrális hold földje van, míg Magyar-