Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-233
Àz országgyűlés képviselőházának 233. get akarok tenni az igen t. kormány és az igen t. elnökség között. (Magyar Pál: Az elnökséghez még van bizalma?) Igen, még feltétlenül van bizalmam az elnökséghez és azért, bár a kormánnyal szemben, — mint ahogyan említettem — nem tudok bizalommal viseltetni, mégis az elnöki napirend mellett iratkoztam fel. Az igen t. miniszterelnök úr a napokban Sátoraljaújhelyen beszédet mondott, amelyben ismét megpendítette a régi melódiát. Én nem akarom az igen t. miniszterelnök urat a személyeskedés terére követni; én teljes objektív tárgyilagossággal kívánom azokat a vádakat visszautasítani, amelyek ott elhangzottak. Ott van mindenekelőtt először az, hogy mi destrukciót csinálunk. Igen t. Képviselőház! Aki előveszi a mi hivatalos lapunkat, (Egy hang a baloldalon: Olyan is van?) és elolvassa annak január 1-ei számában azokat az irányelveket, amelyeket embereinknek adtunk, azt hiszem, nem fogja állítani, hogy mi destrukciót csinálunk. Itt van mindenekelőtt az, hogy mit akarunk, (olvassa): »Akarjuk az ősi magyar alkotmány csorbítatlan fenntartását; akarjuk az ősi alkotmány szellemében a magyar királynak, illetve a király helyettesének, jelenleg Horthy Miklós kormányzónak kizárólagos fővezérletét az államélet minden megnyilvánulásában; akarjuk a gazdasági életben a szociális igazság elvének megvalósítását; akarjuk a korrupció teljes kiirtását, (Helyeslés.) és így tovább és így tovább.« A végén (olvassa): »Akarjuk a vallásos életfelfogás és a vallás ápolását általában, az egyházak tekintélyének és szerzett jogainak épségbentartása mellett. (Petrovácz Gyula: Helyes!) S a végén odafűztük, hogy vannak még sokan, akik úgy követték el a hibákat, hogy programmokat faragtak, amelyek néha, bár más köntösben, a marxizmus, sőt a kommunizmus tanait foglalják magukban észrevétlenül. Ezeknek a legutóbbi bajtársaknak, akiket részben a túlbuzgalom, részben a politika gyakorlati ismereteinek hiánya tévesztett meg, vissza kell térniök mielőbb a helyes útra, mert ellenesetben meg kell tagadnunk velük szemben minden közösségét. Szemben fogják magukat találni egy hatalmas áramlattal, amely le fogja őket hengerelni végleg. 1918-nak nem szabad hazánkban megismétlődnie többé.« (Farkas István: Benn volt 1918-ban!) Kérdem, hol van itt a destrukció? Ezzel szemben azonban engedje meg a t. Ház, hogy felolvassak egy beszédet, amelyet az igen t. kormánypártnak egy kiváló élharcosa az egyik vidéki községben mondott. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ki az az élharcos? — Olvassa): »Eddig 8000 kiváltságossal szemben állt 8 millió magyar szolga, vadászaton hajtókutya. A 8 millió meg fogja alakítani a titkos választójoggal a nemzeti egységet, ezt ígérte neki Gömbös, mikor melléje állt. Ha ez ennek a 8000-nek nem tetszik, rögtön kiadja nekik az útlevelet Amerikába.« — A főszolgabíró ekkor figyelmeztette, hogy az osztályellenes izgatástól tartózkodjék. — »Ha meglesz — folytatta — a titkos választójog, akkor az fog történni, amit a nép akar és nem, amit 8000 kiváltságos akar.« Hogy ki követ el destrukciót, mi, vagy pedig ez az élharcos úr, azt egész nyugodtan a magyar nép józan ítéletére bízom- (Felkiáltások a jobboldalon: Ki az! Nevet kérünk! — Bródy Ernő: Halljuk az élharcost! — Felkiáltások a Ház minden oldalán: Tessék megnevezni! Nevet ülése 193% január 17-én, szerdán. 237 kérünk!) Én nem vagyok ügyész és nem vagyok rendőr, hanem országgyűlési képviselő vagyok. (Meskó Zoltán: Halljuk! Halljuk! — Tankovits János: Mondja meg, ki volt az?) Elnök (csenget):. Csendet kérek. Gr. Festetics Sándor: T. Ház! Az igen t. miniszterelnök úr azután megint előhozakodott a »szocializmus« kifejezéssel. Már a múltkor megállapítottam, hogy a nemzeti szocializmus és a vörös szocializmus, vagyis a szociáldemokrácia között igen nagy különbség van. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Hiszen elég arra utalnom, hogy a nemzeti szocializmus éppen a vörös szociáldemokrácia elleni küzdelemből keletkezett. ^Esztergályos János: Oh du lieber Augustin!) Elnök: Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. - ' i ;1 Gr. Festetics Sándor: Azt mondta az igen t. miniszterelnök úr, hogy nem szeret nagybirtokost a nemzeti szocializmusban látni. (Rassay Károly: En szeretem, csak osztogassanak földet!) Ezzel szemben felolvasóim alzt a levelet, amelyet a német nagybirtok egy kép viselőjétől kaptam. (Magyar Pál: Kitől?) A német nagybirtok egy képviselőjétől, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Osztálytársától!) von Roihr úrtól. Ez a következőképpen hangzik — csak egy-két mondatot olvasok fel belőle. — (Olvassa): »Mit Freude lese ich isoeben in der Zeitung, dass Sie im ungarischen Parlament die Behauptung zurückgewiesen haben, Grossgrundbesitz und Sozialismus seien unvereinbare Begriffe.« Később" Hitler egy mondására hivatkozik, (Rassay Károly: Megjelent a Mezőföldben, nagyon érdekes! — Jánossy Gábor: Halljuk!) Nem érek rá, sajnos, az egészet felolvasni, nincs rá időm. (Rassay Károly: Megjelent a Mezőföldben.) Nincs benn a Mezőföldben. Hitler mondása a következő (olvassa): »Sozialismus ist nichts, als die natürliche Ordnung eines Volkes nach seinen angeborenen Fähigkeiten.« A levélíró továbbá azt írja (olvassa): »und da,s soll zeigen, dass in Bevölkerungen von besonderer Art und Gliederung wahrhaft adelig geübter Grossgrundbesitz notwendiges politisches Organ einer socialistischen Gemeinschaft ist.« (Zaj a balés a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Eat szocializmusnak nevezik. Ennél nagyobb népcsalás még nem volt! — Rassay Károly: Ha nekem volna nagybirtokom, én is notwendignek találnám. — Zaj.) T. Ház, Azt hiszem, hogy ha van valaki Magyarországon, aki nem hivaltali állásából kifolyólag, hanem mint privát ember, mint politikus a lehető legalkalmatlanabb arra, hogy ítéletet mondjon a nemzeti szocializmushoz való tartozás felett, akkor éppen a mélyen t. miniszterelnök úr az a férfiú, miután a saját könyvében, amelyet kiadott, »Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról« címmel, a 41. oldalon a következőket mondja önmagáról (olvassa): »Igenis, mi szocialisták vagyunk, magyar nemzeti szocialisták.« (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: De nem abban az értelemben! Hol voltak önök akkor! — Gál Jenő: Más értelme van annak!) Nincs más értelme. (Meskó Zoltán: Éppen olyan magyarok vagyunk, mint ő! — Rassay Károly: Abban az időben Festetics képviselő úr sem haragudott a szocializmusra! — Nagy zaj.) . Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Lázár Miklós: Kuppert Rezső azt írja az Újságban, hogy akkor a képviselő úr marxista volt!)
