Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-233
224 Az országgyűlés képviselőházának ; A kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Hóman Bálint, Kállay Miklós, Kánya Kálmán, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik d. u. 5 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. Amai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Brandy Vilmos jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Frey Vilmos jegyző úr. Napirendünk szerint következik az önkormányzati háztartási rendelkezések hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavas 4latot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja, s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át. Napirendünk szerint következik a zugirászatról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja, s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át. Napirendünk szerint következik a nyugdíjtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatnak a Felsőház által módosított s alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett 7. §-ának a tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa, a törvényjavaslat 7. §-ának a Felsőház által 'módosított szövegét). Elnök: Az előadó Káinoki BedŐ Sándor képviselő úr. Öt illeti a szó. Kálnoki Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Amint a jegyző úr felolvasásából hallani méltóztattak, a Felsőház a nyugdíjtörvényjavaslatnál módosítást kíván és a módosítást üzenet formájában közölte a Képviselőházzal. Ezt az üzenetet az egyesített bizottság a tegnapi napon beható tárgyalás alá vette. Amint a módosítás szövegéből méltóztatnak látni, a módosítás lényege az, hogy az egész bírói szakasz kiemeltetik a nyugdíj javaslatból és a bírák kényszernyugdíj cl Z ci S cl szempontjából a szakasznak, csupán az az egyetlen része marad meg, amely vonatkozik a bírónak képviselővé választása esetére; egyebekben pedig az álláshalmozásokra, a lakbérnyügdíj csökkentésére, a 133. ülése 193% január 17-én, szerdán. trianoni intézkedésekre és végül az elévülésre vonatkozó intézkedések érintetlenül maradnak. A Felsőház üzenete az együttes bizottságban élénk vitát váltott ki. A kormány képviseletében az igazságügyminiszter úr azt a kijelentést tette a vita során, hogy küszöbön áll a bírák és ügyészek fegyelmi jogának újból való szabályozása és a Felsőházban azért járult hozzá ahhoz a módosításhoz, hogy ez a rész ebből a törvényjavaslatból kimaradjon, mert az egész matéria amúgyis egységes szabályozás előtt áll, így tehát természetszerűleg az egész kérdés egységes szabályozás alá tartozik. Az együttes bizottság az igazságügyminiszter úrnak a kormány nevében tett ezt a bejelentését nagy többséggel tudomásul vette, ennek alapján a Felsőház módosításához hozzájárult és javasolja az igen t. Képviselőháznak, méltóztassék ehhez a módosításhoz szintén hozzájárulni. A magam részéről is tisztelettel ajánlom a módosításhoz való hozzájárulást. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Homonnay Tivadar! ' Homonnay Tivadar: T. Képviselőház! Joggal kérdezhetné az igen t. Háznak bármelyik tagja, hogy azok után, amik az úgynevezett nyugdíjtörvényjavaslat tárgyalásánál történtek, érdemes-e még ebben a Házban felszólalni, igen, vagy nem? (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem!) Ha valaki azt kutatja, hogy további eredményeket tudunk-e elérni, akkor mindannyian azt mondjuk, hogy nem. így érezzük. Es hogy én mégis felszólalok, ennek oka kettős. Az egyik az, hogy az általános vitánál kifejtett álláspontunk az volt, hogy a házszabályok minden eszközét felhasználjuk arra, hogy minél több módosítás történjék ezen a torz javaslaton, illetőleg mindent elkövessünk abban az irányban, hogy ez a javaslat törvényerőre ne emelkedhessek. Ez volt tehát az egyik ok. A másik ok pedig, amiért felszólalok, az, hogy a kormánynak szerintem helytelen eljárását* amelyet a törvényjavaslat kapcsán a Házban, illetőleg a Felsőházban követett, itt kritika tárgyává tegyem. Igen t. Ház! Nem mindennapi esemény az, hogy a Felsőház egy-egy üzenettel fordul a Képviselőházhoz, nem mindennapi esemény az, amikor a Felsőház nem helyesli a Képviselőház vagy a kormány eljárását. El tudjuk képzelni, mint a múlt példái is mutatják, hogy egyesi stiláris módosításokat ajánl a Felsőház(Meskó Zoltán: Sokkal gerincesebb a Felsőház!) Volt rá eset, amikor a Felsőház rámutatott arra, hogy egyes törvényjavaslatok szakaszai között bizonyos ellenmondások állanak fenn és üzenetben kérte a Házat arra, hogy ezeket az ellenmondásokat küszöbölje ki. Ez meg is történt. Az ilyen üzenetek sohasem sértették a Ház tekintélyét, az ilyen üzenetek nem voltak bántóak a Házra, az egyes képviselőkre, a pártokra. De a jelen esetben nem így áll a kérdés, most nem ezzel az esettel állunk szemben, hanem a Felsőház — és hozzáteszem, helyesen — visszaküldött ide a Házhoz egy törvényjavaslatot, ^amelynek visszaküldésével nem a Felsőház ténykedése volt bántó és tekintélyromboló a Képviselőházra nézve, a pártokra nézve, amelyek azt elfogadták, hanem magának a kormánynak az az eljárása, hogy nem mért ugyanazzal a mértékkel itt a Házban és a Felsőházban. Mert mi történt? Az történt, hogy itt a