Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-230

Az országgyűlés képviselőházának 230. Farkas István: T. Képviselőház! Ez a szakasz olyan törvényen alapuló jogokat szüntet meg, amelyeket a tisztviselők eddig élveztek. Nyilvánvaló tehát, hogy a szakasz jogsértést foglal magában és azért javaslom a szakasz teljes eltörlését. f Elnök: Kíván valaki szólani! (Nem!) Ha szólni senki, sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Ennek a szakasznak a megvitatása a bizottságban meglehetős terjedelmet öltött. En a magam részéről a javasolt szöveg fenntartása mellett foglalok állást, már csak azért is, mert ha Homonnay igen t. képviselőtársam indítványát fogadnók el, úgy módot nyújtanánk arra, hogy mindazok, akik legkisebb reményt is táplálják, hogy valami módon megtámadhatják nyugdíjaztatásukat, kereseteiket most mind beadják, ami pedig az egész adminisztrációt és a közigazgatási bíróságot igen nagy mértékben megterhelné. Egyébként megnyugtatom t. képviselőtársamat, hogy azok a kérvények, keresetek vagy igénytámasztások, amelyek az illetékes hatóságoknál már 'beadattak, olyképp tekintetnek, mint már érvényesített igények és ennek következtében szabályszerűen le is fognak tárgyaltatni. Ennek következtében azt hiszem, hogy a szakasz 3. bekezdése mai szövegezésében megfelel az igényeknek, a méltányosságot és az állami érdekek szempontjait egyaránt figyelembe veszi. Farkas István igen t. képviselőtársamnak az elévülési határidőt megállapító 6. § törlését javasló indítványát természetszerűleg nem tudom elfogadni, mert a szakasz eredeti fenntartása mellett foglalok állást. Homonnay Tivadar: Minthogy én a folyamatban lévő ügyekre céloztam és azt kértem, hogy azokat méltóztassék elismerni elintézendőnek, a miniszter úr válasza kielégített s ennélfogva módosításomat visszavonom. Elnök: íAz előadó úr nem kíván szólani. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Homonnay Tivadar képviselő úr indítványa elesvén, az eredeti szakasszal szembe állítom Farka« István és társainak törlési indítványát, olyképp, hogy akik az eredeti szakaszt elfogadják, azok elvetik Farkas István és társainak indítványát. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szakaszt szemben Farkas István és társainak törlési indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szakaszt fogadta el. Farkas István és társai új 7. § bevételét indítványozzák. Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: A bizottságban is és a Ház plénumában is a javaslat részletes tárgyalásánál sok szó esett arról, hogy a nyugdíjasokat kétféleképpen dotálja az állam. Ez helytelen álláspont és ha jól emlékszem, már több ízben Ígéretet is kaptunk a kormánytól arra, hogy azt a különbségei amely a nyugdíjasok járandóságai között van, meg fogják szüntetni. Ez a különbségtétel kétségtelenül igazságtalanság, mert sújtja azokat, akik alacsonyabb nyugdíjban részesülnek, mint többi kollégáik és tisztviselőtársaik. Nyilvánvaló dolog, . azt vártuk és azt várta mindenki, hogy ebben a törvényjavaslatban ezt az igazságtalanságot meg fogják szüntetni. Én tebát minden hoszszabb indokolás nélkül azt javasolom, hogy itt ülése 1933 december 15-én, pénteken. 181 egy külön 7. § vétessék fel, amely úgy szól, hogy: «A különböző nyugdíjak és nyugbérek egységes nyugdíj kategóriába egyesítendők az alkalmazottakra legkedvezőbb mértékre.» Kérem ennek a javaslatomnak az elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon:) Elnök: Kíván-e^ valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! A javaslat általános vitája során már voltam bátor kitérni arra a gondolatra, amelyet igen t. képviselőtársam az előbb ismét megindokolt, tudniillik a különböző nyugdíjkategóriák egyesítésére. Akkoriban beigazoltam azt, hogy racionalizálási, de egyéb okokból is miért nem tartotta a kormány időszerűnek, hogy ezzel a gondolattal a Ház elé lépjen. Ezért kérem, hogy Farkas István képviselőtársam javaslatát méltóztassanak elutasítani. Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, hogy Farkas István képviselő úr és társiainak egy új 7. $ beiktatására vonatkozó indítványát méltóztatnak-e elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az indítványt nem fogadjla el. Következik a 7. 4 Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 7. §. szövegét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa a szakasz szőveoét ) Wolff Károly! Wolff Károly: T. Ház! A 7. %-nk\ sem szólalnék fel, ha nem kötelezne az a mélységes aggodalom, amely a bírói és ügyészi kart eltölti a 7. § rendelkezésével kapcsolatban. Erre a felszólalásra egészen illetékes jogcímem van, amennyiben egyenesen az ő felkérésükre adok hangot azoknak az aggodalmaknak, amelyek őket eltöltik. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a 7. § a törvényjavaslatnak az a szakasza, amelyben a 'bírákra vonatkozó kivételek a törvényjavaslattal kapcsolatban fel-vannak sorolva. Itt térhetek vissza a 2. § első bekezdésének a) pontjára is. amelyet kivételképpen itt is szerettem volna felhozni, a miniszter úr azonban nem fogadta el ehbeli javaslatomat a 2. § első bekezdésének a) pontjánál azzal, hogy az ő felfogása lényegében teljesen egyezik az én felfogásommal és azt az aggályomat, amelyet én a «határozat» szóval kapcsolatban felhoztam, nem látja indokoltnak, mert kétségtelenül továbbra is fennmarad az a tény, hogy a bíróságok számát, hatáskörét és illetékességét csak törvénnyel lehet megváltoztatni, ennek folytán a «határozat» szó alatt az a határozat értendő, amelyet ezen premissza megszüntetése alapján különlegesen az el nem helyezihetés kérdésében hoz az igazságügyminiszter. Ezzel a magyarázattal lényegében elértem célomat, amit a bírói kar is el akart érni, mert hiszen ez belekerül a Ház naplójába, mint az igazságügyminiszter úr kompetens magyarázata törvényhozói működésével kapcsolatban belekerül az, hogy a magam részéről ezt a magyarázatot megnyugtatónak fogadtam el és így nem tételezem fel, hogy a következő kormányok a törvényhozás akaratát illető e kétségtelen körülmények után valaha is másképpen értelmezhessék ennek a szakasznak a rendelkezését. Ezt a célomat tehát elértem és ez engem megnyugtat. A második dolog, ami ugyancsak a 7. $-ban kell erre, hogy jöjjön mint kivétel, arra vonatkozik, hogy ha a bíró vagy ügyész hat hó-