Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-230

170 Az országgyűlés képviselőházának visszavonom. Kérem, méltóztassanak ezt tudo­másul venni. A 3. § 3. bekezdésének folytatásaképpen felvett szövegnél is elfogadom az előadó úr javaslatát, ezért idevonatkozó indítványomat visszavonom. A 3. "^ 4. bekezdésének 2. sorában szintén a fenti téves hivatkozás történik, ké­rem tehát 5. helyett itt is a 6-os számot fel­venni. A 6. pontra vonatkozólag az előbb voltam bátor előadni egy indítványt. Ennek tárgya a 8. pontnál van felvéve, úgyhogy ezt is vissza­vonom. Végül még egy kiegészítő indítványom van, amely szintén téves hivatkozásra vonat­kozik. Kérem, hogy a 3. § 6. bekezdésénél az 1., 3. és 4. bekezdésben foglaltakra méltóztas­sanak hivatkozni. Tisztelettel kérem, méltóztassék módosítá­saimat elfogadni. A szakaszt egyébként elfo­gadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kóródi Katona János! Kóródi Katona János: T. Ház! Visszás­ságnak tartom azt, hogy 'amikor ebben a tör­vényjavaslatban a lakbéreket csökkentjük, ugyanakkor a külföldön lakó nyugdíjasok és özvegyek — bár csökkentett formában — to­vábbra is megkapják illetményeiket. Ez sem költségvetési, sem erkölcsi szempontból nem indokolható, mert aki külföldön lakik — hang­súlyozom, hogy itt a trianoni békeszerződés előtti, tehát a régi külföldet értem — az töké­letesen elveszett a magyarságra nézve és azt a pénzt, amelyet a magyar államtól kap, kül­földön költi el. E tekintetben az a szomorú helyzet állt elő, hogy pl. azoknak az optáns-magyaroknak, akik az 1922-ben megállapított területem a ma­gyar állam javára optáltak, még ma sem tud­juk az őket jog szerint megillető nyugdíjukat (megfizetni, ugyanakkor pedig változatlanul fizetjük a külföldön élők nyugdíját. Erre vonatkozólag az a tiszteletteljes indít­ványom volna, méltóztassanak elfogadni azt a javaslatomat, hogy az a nyugdíjas vagy Öz­vegy, iák! a trianoni békeszerződés életbelépése előtt külföldön lakott, 1934 május hó 1-től az az eddigi és a jelen törvényben megállapított csökkentések után megmaradó, havi 200 pen­gőit meghaladó nyugdíj- és lakbérösszegének csak 33%-át kaphassa kézhez. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a ren­deleti úton történt intézkedés szerint ezek a nyugdíjasak 50%-os illetményt kapnak. Ez az intézkedés tovább menne ennél és ezáltal nagy megtakarítás volna elérhető és lehetővé válnék, hogy a mi sokat szenvedett optáns magyarjaink megkapják teljes illetményüket. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Temesvárv Imre! Temesváry Imre! T. Képviselőház! Be­nyújtott módosításaim közül hároim^ teljesen azonos az Usetty képviselőtársam által elő­adottakkal, amennyiben ezek nyomdahibák ja­vítását célozták. Ezek szerint tehát csatlako­zom ahhoz, amit előttem szólott t. képviselő­társam e tekintetben elmondott. Magára a 3. §-ra nézve van még három módosító indítványom, amelyek már lényegi­leg meg kívánnák változtatni ezt a szakaszt, illetőleg az általam előadottak a nyugdíjas tisztviselők részére előnyösebbé kívánják azt tenni. '. ülése 1933 december 15-én, pénteken. A 3. § (1) bekezdése arra vonatkozik, hogy mi lesz azokkal a nyugdíjasokkal, akiknél nyug­díjuknak és külön keresetüknek egyhavi együt­tes összege nagyobb összeget tesz ki, mint az illetőnek az az egyhónapi jövedelme, amely nyugdíjazása alkalmával legutolsó illetménye­ként meglenne, ha még ma is tényleges szolgá­latban volna. Erre vonatkozóan ez a szakasz úgy intézkedik, hogy ennek a többletösszegnek folyósítása időlegesen beszüntetendő. Én éppen ezeknek a nyugdíjasoknak érdekében szüksé­gesnek tartanám felvenni a következő módosí­tást. Indítványozom, hogy az (1) bekezdésnek tizenegyedik és tizenkettedik sorában a «nyug­díjasnak» szó után a következő szövegrész ik­tattassék be (olvassa): «az 1931 : XXVI. tör­vénycikk hatálybalépésének időpontjában ér; vényben volt szabályok szerint». Ez a módosító indítvány azt célozza, hogy az illető nyugdíjas­nál azt az összeget vegyék a kiszámítás alap­jául figyelembe, amely őt még az 1931 : XXVI. te, tehát az első illetménycsökkentési törvény életbeléptetése előtt megillette. Hasonlóképpen indítványozom, hogy aß. § (3) bekezdésének tizennegyedik sorában előfor­duló «nyugdíjasnak» szó után ugyancsak iktat­tassék be a következő szövegrész: «az 1931. évi XXVI. te. hatálybalépésének időpontjában ér­vényben volt szabályok szerint». Ez szintén azt célozza, hogy azoknak a nyugdíjasoknak, akik már teljes összegű nyugdíjra tarthatnak igényt, tehát akik a negyven évet már kiszol­gálták, vagy pedig akik az úgynevezett B-li'stá­zás alkalmával kényszernyugdíjazás alá kerül­tek, külön keresetük — amely tényleges illet­ményüknek 50% -át érheti el — szintén az 1931. évi XXVI. te. életbeléptetése előtti nagyobb il­letményeik alapján számíttassék. Ez az illető nyugdíjasokra nézve mindenesetre igen jelen­tős előnyt mutatna. Ezenkívül a (6) bekezdés b) pontjánál is van módosításom. Ez a pont azoknál a rész­vénytársaságoknál, valamint szövetkezeteknél alkalmazottakra vonatkozik, amely részvény­társaságok és szövetkezetek az állammal vagy valamely autonómiával összeköttetésben van­nak. Itt annak szabatosabb kitételét kívánnám módosításommal, hogy az alaptőkében elért 30% részesedés, valamint a 100.000 pengő támo­gatás hogyan értelmeztessék. Ennek következte­ben javaslom, hogy a 3. § (6) bekezdése b) pont­jának kilencedik és tizedik sorában előforduló '«érdekeltsége» szó után a következő szövegrész helyett az alábbi szövegrész iktattassak (ol­vassa): «az alaptőkében (üzletrész-tókeben) en­nek 30%-át eléri vagy a bármely címen nyúj­tott támogatás (szubvenció, segély, szavatos­ság, stb.) a kereset évében, vagy az azt meg­előző három év valamelyikében az évi 1Ö0.000 pengőt eléri». , ,,',.,'•­Tisztelettel kérem ezeknek a módosításaim­nak elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Ház! Ez a szakasz rendel­kezik az özvegyek, árvák és különböző nyug­díjasok járandóságainak levonásáról. így sem oldja meg a problémát, amúgy sem oldja meg a problémát. Ez a szakasz nem oldja meg azt a problémát, hogy az állampénztárból, a közü­lettől dupla fizetést ne kaphassanak, ez a sza­kasz tehát nem old meg semmit, csak megnyo­morítja a tisztviselőt, azért mii; indítványozzuk ennek a szakasznak teljes törlését és helyette a következő szakasz felvételét (olvassa): «3. §.

Next

/
Thumbnails
Contents