Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-230

Az országgyűlés képviselőházának 230. mást, mint a miniszter végső döntő hatalmát nem jelenti, bírói cognitio tárgya pedig nem lehet az, hogy valaki szolgálatát milyen mértekben látja el; ennek következtében nem marad más hátra, mint egy megfelelő garanciákkal körülbástyázott olyan eljárás, amelyben a döntő szó a politikailag felelős minisztert illeti meg, akit bármikor a nemzet képviselete felelősségre vonhat. Ennek a felelősségre vonás erősítését célozza az a módosító javaslat, amelyet az előadó úr tett és amelyet én a kormány nevében magamévá teszek. A módosító indítványok során vannak olyan javaslatok, amelyeknél a bennük foglalt alapgondolat bizonyos tekintetben helyesnek is látszik. Utalok nevezetesen arra a módosító indítványra, amelyet Payr igen t, képviselőtársam javasolt, hogy tudniillik a minősítés módja szabályoztassék. Erről megfelelően gondoskodni fogunk, ez azonban nem való ebbe a törvénybe, úgyhogy én ezt, mint a törvényjavaslatot módosító szöveget elfogadni nem tudom, 'de a benne rejlő gondolat helyességét elismerem. A második módosító javaslat, amelyet az igen t. Háznak figyelmébe ajánlok, az, amelyet Müller Antal és Farkas Gyula igen t. képviselőtársaim javasoltak és amely helyett bátor voltam magam előterjeszteni egy módosító indítványt, mely a képviselő-tisztviselők jogállására vonatkozik. Két más módosító indítványt fogadott el a kormány nevében a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő excellenciája, nevezetesen azokat, amelyek az egyetemi tanárok nyugdíjazásánál követendő eljárásra és a hitfelekezeti tanítókkal és tanszemélyekkel szemben való eljárásra vonatkozóan nyernek alkalmazást és amelyeket természetszerű leg én is magamévá teszek. A többi javaslatot, amelyek felmerültek, sajnálatomra nem áll módomban elfogadni, azoknál az okoknál fogva, amelyeket részben az általános vita során, részben pedig a mai nap folyamán kifej teni szerencsém volt. Összefoglalva tehát: javaslom és a kormány nevében elfogadom a (2) bekezdés 1

% pontjának Temesváry Imre képviselőtársam által javasolt új szövegét, egy új (8) bekezdés beiktatását abban a szövegezésben, amint azt Temesváry Imre igen t. képviselőtársam javasolta, a régebben 11., most 12. bekezdésnek olyan módosított szövegben való elfogadását, amint azt a részletes vita során bátor voltam indítványozni és végül javaslom az előadó úr által proponált utolsó bekezdés beiktatását. Viszont a többi módosító indítványok elutasítását kérem. (Helyeslés .jobbfelől.) ^ , Bátor vagyok meg egy szóval reflektálni Kóródi-Katona János igen t. képviselőtársamnak arra a módosító indítványára, amely a családi állapotnak a gyermekek számára figyelembevételét javasolta a szabályszerű elbánás alá vonásánál. En ennek a gondolatnak törvénybe iktatását nem tartom célszerűnek és indokoltnak, magának a gondolatnak gyakorlati érvényesülése azonban — azt hiszem — egészen természetszerű, mert ceteris paribus, egyenlő feltételek esetén természetszerűleg: azokat kell megtartani az állami szolgálatban és a kenyér birtokában, akik családi állapotuknál, gyermekeik számánál fogva szociális és nemzeti szempontból erre jobban rászorulnak. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, Következik ülése 1933 december 15-én, pénteken.. 167 a szavazás. Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy tekintettel a számos indítványra, bekezdésenként és ha szükség van rá, mondatonként tegyem fel a kérdést szavazásra? {Igen.) A 2. '§ 1. bekezdése meg

1 nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ehhez a bekezdéshez különböző pótló indítványokat nyújtották be. Az első ilyen indítványban Farkas István és társai egy új d) pout felvételét célozzák. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a pótlást elfogadni, igen, vagy nem? (Nemi) A Ház Farkas István és társainak új d) pont felvételét célzó indítványát elutasította. Következik Wolff Károly és társainak új 2. bekezdés felvételét célzó indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nemi) Akik elfogadják, méltóztassanak felállni! (Megtörténik.) Kisebbségi A Ház az indítványt elutasította. Következik Wolff Károly képviselő úr és társainak egy új 2. bekezdés felvételét célzó alternatív indítványa. Méltóztatnak ezt az indítványt elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház ezt az indítványt is elutasította. Következik a 2. bekezdés a) pontja. Az eredeti szöveggel szemben áll Homonnay Tivadar^ képviselő úr^ indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezen bekezdést, r szemben Homonnay képviselő úr indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bekezdést eredeti szövegezésiben fogadta el. Következik a 2. bekezdés b) pontja. Itt is az eredeti szöveggel szemben áll Homonnay Tivadar képviselő úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szövegezést fogadta el. Következik ugyanezen szakasz (3) bekezdése. Az eredeti szöveggel szembenáll Homonnay Tivadar képviselő úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Homonnay képviselő úr indítványával elfogadni, igen vagy néni? (Igen!) A Ház az eredeti szövegezést fogadta el. A 2. § (4) bekezdése meg nem támadtatván. azt elfogadottnak jelentem ki. Ehhez a bekezdéshez Payr Hugó képviselő úr és társai egy pótló indítványt nyújtottak bo.. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (New!) A Ház a pótló indítványt elutasította. Következik a 2. § (5) bekezdésének első öt mondata. Az eredeti szöveggel szemben áll Payr Hugó képviselő úr és társainak, továbbá Homonnay Tivadar képviselő úrnak indítványaMéltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy a kérdést egyszerre tegyem fel szavazásra a két indítvánnyal szemben és amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, mindkét indítvány elesik. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben a módosító indítványokkal, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Következik az (5) bekezdés többi része. Az eredetivel szemben áll Petrovácz Gyula és