Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-229
134 Az országgyűlés képviselőházának 229 Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik Gál Jenő képviselő úr III. számú határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik Büehler József képviselő úr határozati ja.vaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a határozati javaslatot) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztati'k-e a határozati javaslatot elfogadni, igen, vagy nem 1 ? (NemJ) A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Az ülést 15 perere felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. _ Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnénk, bejelentem a t. Háznak, hogy a pénzügyminiszter úr a nyugdíjtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának tartamára dr. Benkó Ferenc pénzügyi államtitkár, dr. Raniszavlyevits György miniszteri tanácsos és dr. Karikás Mihály miniszteri tanácsos urakat a házszabályok 142. §-ának 2. bekezdése alapján miniszteri megbízottakként bejelenti. A Ház ezt a bejelentést tudomásul veszi. Most pedig áttérünk a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat eímét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét.) Wolff Károly! Wolff Károly: T. Képviselőház! Csak nagyon röviden akarok egy pár megjegyzést tenni arra a kijelentésre vonatkozólag, amit a pénzügyminiszter úr a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával arra a beszédemre tett. amelyet az általános vita során mondottam el pártom megbízásából A pénzügyminiszter úr válaszában azt mondja, hogy nem állíthatom azt, hogy a tiszt viselői fizetéscsökkentések lényegében a termelés károsításával járnának, mert hiszen, ha a termelés károsítását csak az jelentené, hogy a tisztviselői fizetéseket levonják, akkor nagyon egyszerűen volna megoldható a termelés krízise, mert hiszen csak nagyon sok fizetést kellene adni a tisztviselőknek és így inflációt előidézni, ami természetesen a legnagyobb kárt éppen a termelő osztályokkal kapcsolatban tette. En, aki elvi alapon állok ebben a kérdésben és elvi alapon beszéltem ez ellen a javaslat ellen, nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hogy csak helyes és ne helytelenül értelmezett premisszából induljon ki. Nem azt mondom, hogy ez a termelési krízis egyedüli megoldója, hanem azt mondom, hogy igenis a ter. ülése 1933 december ll^én, csütörtökön. melés krízisét emeli az a körülmény is, hogy csökkentik a tisztviselői illetményeket és ezáltal kisebb lesz a fogyasztás és a fogyasztás kisebbedésével kapcsolatban jelentkezik a termelésnek bizonyos csökkenése, tehát szintén emelkedik a krízis. Nem azt mondom f tehát, hogy ez az egyedüli megoldása a krízisnek, hanem azt mondom, hogy igenis ez is elősegíti a krízist. (Imrédy Béla pénzügyminiszter a terembe jön) Talán megengedi a t. Ház, hogy a pénzügyminiszter úr megérkezvén, a lojalitás jegyében megismételjem ezt a kijelentésemet. Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hogy csak az általam vallott premisszákból vonja le a maga konklúzióit, de ne azokból a premisszákból. amelyeket imputait nekem és amelyeket nem vallok. A kérdéssel kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy a tisztviselői fizetések csökkentése csökkenti a fogyasztást és így visszahat károsan az egész termelésre. Ez az én tételem, de nem az az én tételem, hogy azzal meg lehetne oldani a termelési krízist, ha például felemelném a tisztviselői fizetéseket és ezzel bizonyos inflációt idéznék elő. Ezt nem mondtam, én csak azt mondtam, hogy emeli a krízist ez is. Kétségtelenül fenntartom, hogy a fogyasztás csökkenése visszahat a termelésre magára. Azt hiszem, hogy ezt a pénzügyminiszter úr sem fogja tagadásba vehetni. A magam részéről az infláció kérdését nem akarom bolygatni, tehát ezt nem is említettem beszédemben, ez már csak egy szupponált konklúzió, hogy tehát akkor nagy fizetéseket kellene adni a tisztviselői karnak és vége volna a krízisnek. Ez magától értetődően inflációt idézne elő. Azt koncedálom, hogy az infláció kérdésében más a felfogásom, mint a pénzügyminiszter úré, mert az én felfogásom az, hogy a hasznos kiadások nem jelentenek inflációt, mert azzal tényleges termelést idézünk elő, vagyis végeredményben a pénzügyminiszter úr tétele szerint tőkét is tudunk termelni, mert a rendkívüli viszonyok között, amikor a takarékoskodás, mint a tőketermelés országútja, ahogyan méltóztatott mondani, a körülmények következtében nem eszközölhető, nem teljesítheti hivatását, olyan rettenetesen nagy lévén a fogyasztás összezsugorodása, akkor kell rendkívüli eszközöknek is lenniök, amelyek a tőketermelést elősegítsék. Tőketermelés szerintem a produktív beruházás, amely lehetővé teszi a takarékosságot is és lényegében a tőketermelést is, tehát én csak azt látom, hogy a régi tételeknek változást kellett szenvedniök a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben, mert ha ragaszkodom mereven ezekhez a tételekhez, akkor nem tudom a termelést előmozdítani, végeredményben nem tudok tőkét sem termelni. Miután pedig külföldön nem tudunk tőkét kapni, tehát nekem a legnagyobb súlyt kell fektetnem a^ termelés megindítására, hogy így a termelés megindításával tőkét is tudjak termelni. Azt hiszem, ez csak egészségesebb folyamat, hogyha belföldi tőkét akarok termelni, az sokkal egészségesebb folyamat, mintha el akarok adósodni mindig a külfölddel szemben. Szerintem a mi krízisünk egyik oka, hogy túlon-túl igénybevettük a külföldi hitelt, mégpedig olyan célokra is, amelyek nem voltak produktív beruházások, nem tudtak termelni új tőkét és így minket csak az eladósodottság stádiumába hoztak, ahol viszont fizetőképességünket teljesen korlátozták és ennek káros folyománya az. hogy ma nem tudunk tőkét termelni. Elisme-
