Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

Az országgyűlés képviselőházának 215. Úgy van! jobbfelöl és a középen.) Ezeket éppen olyan jól méltóztatik tudni, mint én. Amikor arra kerülne a sor, hogy à képviselő urak kezükbe vegyék az intézkedést, éppen olyan nyugodt vagyok, hogy ragaszkodnának ahhoz, hogy Budapest lakossága megfelelően kezelt tejet kapjon. (Propper Sándor: Ebben tévedni tetszik!) Továbbmegyek, itt jelentem ki, amit az érdekelteknek, a magyar gazdáknak már meg is mondottam, hogy igenis foglalkozom a tej árának leszállításával, de ennek az alapfeltétele, hogy a tejrendeletet először végrehajtsam. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Régen leszállítottam volna a tej árát, régen keresztülvittem volna ezt az intenciómat, de amíg nincsen meg a rendszernek alapfeltételét képező aa a. része, hogy itten egységes árkialakulás legyen (Erdélyi Aladár; Ügy van!) és mindenki az őt megillető helyet foglalja el ebben a rendszerben, mondom, míg ezt keresztül nem tudomi vinni, addig képtelen vagyok a tej árát leszállítani, mert addig igenis -50% ipari tejjel kell számolnom, ahelyett, hogy 100% fogyasztási tejet tudnék a gazdának elszámolni. (Ügy van! Úgy van! jobb felől és a középen.) Ezeket, képviselő urak, mindenki, aki akarja tisztán látni, meg tudja látni. Nincsen város egész Európában, amelyben ilyen rendszer ne legyen, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) nincsen város, ahol más tejet, mint pasztörizált tejet árulhatnak. En nem tudom, hogy Magyarországon miért nem tudják megérteni, ahogyan más országokban ... (Farkas István: Szállítsa le az árat!) Legolcsóbb a tej Magyarországon. (Erdélyi Aladár: Európában legolcsóbb! — Propper Sándor: Egész Európában nincsenek 10 filléres órabérek, csak Magyarországon! — Erdélyi Aladár: Ez nem függ össze a kérdéssel! — Farkas István: Dehogynem! Összefügg! — Zaj. — Elnök csenget.) Méltóztassék küzdeni azért, hogy országunk olyan helyzetbe jusson, az egész magyar termelés olyan helyzetbe jusson, hogy többet adhasson ezeknél a nyomorult órabéreknél, s én leszek az, aki ezt a legnagyobb örömmel fogadom és az urak akciójának élére fogok állni. {Éljenzés jobbfelől és a középen.) Ez a küzdelem azonban nem azt jelenti, hogy egy gazdasági ágat az őt megillető pozíciójából kiemeljünk. A tej rendeletet végre kell hajtanunk, (Helyeslés jobbfelől és a középen.) ez az alapfeltétele nemcsak a vázolt gazdasági célkitűzésnek, hanem annak is, hogy olcsóbbá tehessük a tejet, amit magam is szükségesnek tartok (Erdélyi Aladár: Helyes!) úgy a fogyasztóközönségnek, mint a tej popularitásának érdekében. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az elnök napirendi javaslata meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk az írásbeli miniszteri válaszok meghallgatására. Sorrend szerint következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak Bagamér községben a marhalevelek kiadása körüli szabálytalanságok tárgyában folyó évi július 'hó 5-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a belügyminiszter úr írásbeli válaszát felolvasni szíveskedjék. Frey Vilmos jegyző {olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr 1933. évi július hó 5-én a következő írásbeli interpellációt intézte hozzám: ütése 19Se november 17-én, pénteken. 77 Bihar vármegyei Bagamér községben a Nemzeti Egység Pártját az ottani községi jegyző marhalevelek kibocsátása által szabálytalanul szervezi. Ebben a községben sertésvész miatt zárlat volt. Csak most oldották fel a zárlatot és ha a községben valaki sertést akart venni vagy eladni, marhajárlatot csak úgy kapott, ha belépett az Egységes Pártba. Aki vonakodott belépni, annak el kellett menni az onnan 13 kilométerre levő járási székhelyre,Nagylétára s ott adott neki egy pengőért egy írást a járási állatorvos anélkül, hogy a sertést látta volna s erre adták ki a bagaméri elöljáróságon a marhalevelet. Minthogy az ottani községi elöljáróság a marhalevelek kiadását attól teszi függővé, hogy ki milyen politikai pártállású, hajlandó-e a belügyminiszter úr az ügyet vizsgálat tárgyává tétetni, annyival is inkább, mert ennek a községnek a jegyzője a marhalevélek díjszámításáért már fegyelmi eljárás alatt is állott.» Az interpellációra vonatkozólag adott végleges írásbeli válaszomat tisztelettel alábbiakban adom meg. Az interpellációban foglaltakat Bihar vármegye főispánja útján vizsgálat tárgyává tétettem és a vizsgálat adatai szerint nem felel meg_ a valóságnak az, hogy Bagamér község elöljárósága a Nemzeti Egység Pártjának szervezése körül szabálytalanságot követett vona el és hogy a marhalevelek kiadását kérelmező politikai pártállásától tenné függővé. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a községi vezetőjegyző a marhalevelek díjszámításáért fegyelmileg büntetve lett volna. Nevezett ellen ily feljelentés folytán fegyelmi eljárás volt ugyan folyamatban, de az a jegyző felmentésével nyert befejezést. Nem felel meg a tényeknek az sem, hogy annak, aki a Nemzeti Egység Pártjába belépni vonakodott, csak abban az esetben állíttatott ki marhalevél, ha a 13 kilométer távolságra fekvő járási székhelyen lakó járási állatorvostól előzőleg bizonyítványt hozott. Bagamér községben 1933. évi május havában megyei segéllyel sertészvész elleni védőoltás hajtatott végre. Az elsőfokú hatóság ezzel kapcsolatban egyhónapi megfigyelési idő tartamára sertészvész miatt zárlatot rendelt el. A zárlati idő alatt a gazdák sertéseiket értékesíteni óhajtván, a járási állatorvoshoz fordultak marhalevél váltásához szükséges igazolvány kiadása céljából. A vizsgálat adatai szerint a járási állatorvos az igazolványok kiadása körül méltányosan járt el és azoknak kiállításáért a 62.700/1932. F. M. sz. rendeletben megállapított díjszabás legkisebb tételét számította fel. Az állatorvos a zárlati idő alatt hetenként többször kiszállt Bagamérba, az oltás eredményének ellenőrzése céljából és kötelességét minden tekintetben kifogástalanul végezte. Minthogy tehát az interpellációban ismertetett panaszok a vizsgálattal megállapított tényállás iszerint nem helytállók, további intézkedés megtételére okot fennforogni nem láttam. Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1933. évi október hó 11-én. —• KeresztesFischer s. k. Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi.