Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

I Az országgyűlés képviselőházának 215. a, kisgazdákat az értékesítésben 1 — Propper Sándor: A gazda 9 fillért kap a tejért és Pesten 32 fillér a tej ára! Ez az ön rendelete! — Farkas ístván: Ön drágítja meg a tejet, miniszter úr, az ön intézkedései! — Zaj) Elnök: Csendet kérek! Szeder Ferenc: ... megoldották a; fővárosnak tejjel való ellátását. (Propper Sándor: Szterényi Jóska parancsa! Nála szövegezték meg a rendeletet! — Jánossy Gábor: Miért Jóska? Aki már olyan élemedett, azt Józsefnek lehet mondani! — Erdélyi Aladár: A közeli barátot becézőnévvel illetik!) Ha ezt az intézkedést egészségügyi szempontok követelnék, ha ezt a termelés érdeke követelné és parancsolná, kinek lehetne ez ellen kifogása. (Erdélyi Aladár: Pedig az követeli!) Nem az követeli elsősorban. (Erdélyi Aladár: Az követeli!) T. Képviselőtársam, éppen azt akartam mondani, hogy nem az követeli, hanem az, hogy 32 filléres tejárat sózzanak Budapest és környéke, tehát e kihasított városok és községek lakosságának a nyakába ugyanakkor, amikor ezen a körzeten kívül ebben a pillanatban a 16 filléres tej is rentábilis üzlet. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az követeli, t. képviselőtársam, hogy 1 pengő 40 filléres tejfölárakat szabjanak és állapítsanak meg itt ezen a kihasított szabad vadászterületen ugyanakkor, amikor ezen a zárt területen kívül majdnem negyedrész ennyiért meg lehet vásárolni és nem fizetnek rá azok, akik árusítják. (Erdélyi Aladár: Azok. akik árusítják, nem, de azok, akik termelik, azok igen!) Azok árusítják, akik termelik. (Farkas István: Nagyon kevés ember lehet, aki árusít és nem termel! — Erdélyi Aladár: Bár úgy volna!) Nagyon furcsa szempont az, amit a képviselő úr imiindjárt előtérbe helyez. Hiszen azelőtt még az egészségügyi szempontoknál tartottunk. (Erdélyi Aladár: Most is ott kellene tartanunk.) Ha már most az egészségügyi szempontok a döntőek, amelyeket én is fontosaknak tartok, akkor tessék azt megoldani (Erdélyi Aladár: Helyes, ebben igaza van!), de nem úgy, hogy egyrészt plakátokon hirdetjük, hogy a tej milyen egészséges, attól a gyermekek hogyan erősödnek és izmosodnak, hogyan fejlődnek, hogyan lesznek egészségesek, életképesek és egyéb hasonlók, ugyanakkor azonban felsrófoljuk .a tej árát. Méltóztassék megnézni, 32 fillér most is a tej ára, (Erdélyi Aladár: Kernéi jük, hogy most le fog szállani!) most, amikor éppen arról a kérdésről beszélünk, hogyan néznek ki a mezőgazdasági termel vények árai, hogyan néz ki általában a mezőgazdasági termelés* Méltóztassék megengedni annak megállapítását, hogyha ez a rendelet a mezőgazdaság egész területét átfogó módon segítene a gazdákon, 'akkor azt mondanám: Istenem, viselje hát a gazda valahogyan annak a segítségnek fejében ezt a terhet. De nem úgy van a dolog, hanem egy törpeminoritásnak biztosít szabad vadászterületet. (Kállav Miklós földmívelésügyi miniszter: Éppen fordítva! — Zaj a baloldalon.) Méltóztassék csak megnézni, hogy ez a rendelkezés milyen segítséget jelent odalent az Alföldön ebből a szempontból. (Kállay Miklós föld; mívelésügyi miniszter: Óriásit! — Erdélyi Aladár: Tessék megnézni, amióta árkiegészítési alap van, azóta a 6 fillér felemelkedett 9-re.) ... Ugyan kérem, ne játsszunk a szavakkal. (Erdélyi Aladár közbeszól. — Farkas István: Ön a miniszter? — Erdélyi Aladár: Nem, haülese 1933 november 17-én, pénteken. 75 nem azért mondom, mert én is kisgazda vagyok! — Farkas István: Tudjuk, hogy a kisgazdákat tönkreteszik a nagygazdák érdekében. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem, képviselő urak, ne méltóztassanak a szónokot zavarni. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Itt, ebben a kérdésben Budapest környékén a termelői és a fogyasztói szempont véletlenül összeesikÖsszeesik, mert a Budapest környéki termelők, akik eddig jól vagy rosszul ellátták Budapest tej szükségletét... (Erdélyi Aladár: Inkább rosszul, mint jól!)... Erről sokat lehetne csevegni. (Farkas István: Még piszkosabb a tej a kartel uralkodása alatt, mint azelőtt volt.) Elnök: Farkas .képviselő úr, méltóztassék csendben maradni. Szeder Ferenc: Sokat lehetne erről beszélni. Méltóztassék csak megnézni Budapest székesfőváros tisztiorvosának jelentését, az nagyon szomorú és lesújtó a kartelekre, azokra a tejellátó szervekre, amelyeket most említettem, dédelgetnek. (Erdélyi Aladár: Arról én nem tudok- — Farkas István: Majd hozok ide adatokat a Ház elé!) En meg nagyon is tudok erről. A földmívelésügyi miniszter úr meggyőződhetett eddig arról, — hiszen ő nem is vállalja ezeknek a rendelkezéseknek az apaságát — hogy ezt a mellényt kissé rosszul gombolták be. Ha pedig rosszul gombolták be, akkor lehetetlen, hogy a miniszter úr most feszengjen benne és dicsekedjék, hogy méeris csak jól van' az begombolva és mégis csalk végrehajtja a rendeletnek azokat a rendelkezéseit, amelyek az úgynevezett betörő tejet, a csempészett tejet — jó Isten! ezekkel a fogalmakkal kellett ndkünk megismerkednünk — végre kiszorítsák (Propper Sándor: Gsiak nem tűrheti a (kormány, hogy olcsó tejet kapjon a pesti polgár.) és lehetővé tegyük — ez is új fogalom — az aszfalttehenészetet. Én érintkeztem ezeknek az aszfalttehenészeknefc tekintélyes részével és azok egyike elmondotta nekem: «Az én apám itt kezdte meg a tehenészetet 1875-lben, földüník! mé,g ugyan

1 ebben a pillanatban sincs, de van egypár hold bérelt földterületünk, és Budapestnek egyes füves területein mi szoktuk a levágott füvet megvásárolni, azzal etetjük teheneinket és úgy élünk.» Most kivetettek rájuk tehenenként 30 pengő hozzájárulási alapot havonta. Elhozták nekünkl azokat a felszólításokat, amelyebből megállapítható, hogy azoknak a kisgazdáknak, akiknek négy-öt hold foldj ülkl van. de a tehenészetüket túlfejlesztették, négy-öthónapi 30 pengős adóhátralékuk van tehenenként. Ezek a kisgazdák azt mondottak nekem, hogy: vezesse el a földmívelésügyi miniszter úr a teheneinket, mert az egész tehénállományunk nem ér annyit- mint amennyi adóval azt már eddig megterhelték. Én ezt nem tartom túlságosan egészséges agrápolitikának, valamint azt sem, hogy azokat, akik itt Budapest tej ellátását végezték hosszú évtizedeken (keresztül, most egészségügyi szempontokra hivatkozva s a milimárik szempontjából kiindulva, lehetetlenné akarják tenini. A szövetkezeti eszmét és a szövetkezeti gondolatot mi is helyeseljük és propagáljuk, de ha még sikerülne is ezeknek szövetkezetbe való tömörítése, akkor sem tudnának ezek éppen az intézmény összetételénél fogva érvényesülni a tejellátás tekintetében, mert még így is megkárosítanák őlket. De ha a földmívelésügyi miniszter úr mindenáron és minden kö12*