Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

Az országgyűlés képviselőházának 215. ismertetésekben olvastunk. Ami ezekben a könyvekben istencsapásként fel van sorolva, e három-négy év alatt mind rázúdult erre a sze­rencsétlen Tiszántúlra. Pedig én ebben nagy magyar értéket látok, mert a magyar termelőerő klasszikus földje a Tiszántúl, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) a magyar gondolat bölcsője a Tiszántúl, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) a magyar kemény függetlenségnek a talaja a Tiszántúl. (Ügy van! Ügy van! — Elénk helyes­lés, taps a jobboldalon és a középen.) En alföldi képviselő vagyok, de mint bácskai képviselőnek is kötelességem ezt a gondolatot a Ház színe elé hozni, felhozván azt, hogy ez a Tiszántúl megérdemli a magyar kormány teljes gondos­kodását. Ha a németek Osthilfe-t csináltak Kelet­Poroszország megmentése érdekében, nekünk ezt az elgondolást, — nem mondom, hogy minden részletében, de magát az alapelgondolást — kö­vetnünk kell és egy magyar Osthilf ét kell csi­nálnunk a Tiszántúl megmentése érdekében, mert ha ott nem fogunk különleges eszközöket igénybevenni, messze túlmenőleg ezen rendelet intézkedésein, nem fogunk itt célt érni. Méltóz­tassék nekem komolyan elhinni; ez nem dema­gógia részemről. En, aki ott jártam a legutóbbi időben és mélységesen meggyőződtem a Tiszán­túl helyzetéről, ott feltettem magamban, hogy felszólalok a Házban és a t. kormány figyel­mébe ajánlom ezt a problémát, amely magyar probléma, nemzeti probléma, országos prob­léma, mert nem akarjuk, hogy meginduljon ott valami, meginduljon a föld a Tiszántúlon, amelyben én, ismétlem, hallhatatlan nagy nem­zeti értéket látok. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Jánossy Gábor: Az ország szíve!) Látok az országban bizonyos agitációt a védettség ellen, illetőleg rábeszéléseket úgy egyes pénzintézeti tényezők, mint mások részé­ről, hogy ai gazdák ne kérjék a védettséget. Olyan hangok hallatszanak, hogy kedves bará­tom, eddig is segítettünk rajtad, ezentúl is fo­gunk segíteni, ha nem kéred a védettséget. Ezt nagyon veszedelmes agitációnajk • tartom és szomorú, sőt katasztrofális lenne, ha a gazda­adósok ennek bedőlnének és esetleg már csak azért is erre az álláspontra helyezkednek, mert azt mondják, hogy a kamatot úgy sem tudják fizetni, — így például Tiszántúl egyes helyein tehát nem kérem a védettséget, mert az' úgy­sem használ. (Felkiáltások: A bankok terjesz­tik e^t!) Megállapítom, hogy minden eladóso­dott gazdának, igenis, kérelmeznie kell a vé­dettséget, mert hiszen nem lehet megállapítani annak a gyógyszernek a jóságát, amelyet a beteg- be nem vesz. (Ügy van! Ügy van!) Nem lehet az orvoshoz, vagy jelen esetben a pénz­ügyminiszter úrhoz azzal fordulni oda, hogy az orvosság rossz, ha nem kérték a védettsé­get és nem próbálták meg. Innen a Házból szó­lítom fel tehát a gazdákat, hogy igenis, kér­jék a védettséget. (Élénk helyeslés. — Din ich Ödön: Beveszik, csak tessék megmagyarázni, hogyan kell bevenni? — Andaházy-Kasnya Béla: Nyomtatványok nincsenek kint ai vidé­ken! Eövid az idő! —- Hegymegi Kiss Pál: Hajdúszoboszlóra 15 nyomtatványt küldöttek!) Igen sok orvos és mindenféle kuruzslók foglal­koznak ennek a gyógyszernek előállításával, de van itt egy kiváló orvosprofesszor, a pénzügy­miniszter úr, ő majd megmondja 1 , hogy mit le­het tenni, mit lehet nyújtani és hogyan kéli a gyógyulás útját megkeresni.: (Andaházy-Kas­nya Béla: Blankettákat kell szétküldeni! .Nincs KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 19S3 november 17-én, pénteken. 65 elég blanketta!) Már szétküldötték a blankettá­kat! (Zaj.) Megismétlem, azt hiszem, teljesen egyön­tetű az álláspontunk, hogy igenis, kérni kell a védettséget, mert hiszen ha januárban látni fogjuk, hogy vannak vidékek, amelyek eset­leg nem képesek abban a mértékben eleget tenni kötelezettségeiknek, ahogyan azt a ren­delet előírja, a kormány újra megfontolás tár­gyává fogja tenni ezl a kérdést. (Jánossy Gá­bor: A határidőt is meg kell hosszabbítani! — Élénk helyeslés.) A határidő meghosszabbítása is felmerült, miután azonban a január 1-i dá­tum nagyon közel van és <a bíróságoknak igen nagy munkát kell végezniök, megfontolandó, hogy a határidő túlságos kitolása gazdaér­dek-e^ Még egy további kívánságot szeretnék a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlani. Itt van a tizenötszörös kataszteri tiszta jövedelmi szorzaton alul megterhelt gazdaságok ügye. Csak kérdezem, — nem megállapítás akar lenni — hogy nem fenyegeti-e ezeket a tizenöt­szörös kataszteri tiszta jövedelmi szorzaton alul eladósodott birtokokat az a veszély, amely nagyon közelfekvő, hogy rövidlejáratú tar­tozásaikat fel fogják mondani? (Felkiáltások: De igen!) Két-három órája vagyok csak bent a Házban és már három-négy ilyen esetről hallottam képviselőtársaimtól, de tudom, hogy számos ilyen kísérlet történt, mert hiszen meg­van a lehetőség, hogy azt a nyomorult, meg­szorult gazdát vagyonából kimozdítsák. Erre való tekintettel, t. pénzügyminiszter úr, a ren­delet kiegészítendő lenne olyan intézkedéssel, amely szerint, ha az adós váltómegújítási és kamatfizetési kötelezettségének eleget tesz, to­vábbá meghatározott, minimális százalékra menő összeget is törleszt a tőketartozás után, a tartozás a rendelet hatálya alatt felmond­ható ne legyen. (Helyeslés.) További kívánságként hangsúlyozzák an­nak szükségességét, hogy a hátralékos adótarto­zások tekintetében a védett birtokoknak nyúj­tott tízéves kamatmentes részletfizetési kedvez­mény terjesztessék ki minden gazdára s a hát­ralékos illetékekre és váltókra is. Ez az illeték­kérdés egész súlyával fekszik ma a gazdatársa­dalmon. Oly illetékekről van szó, amelyeket egészen más mezőgazdasági rentabilitású kon­junktúra mellett szápnióltak ki esetleg a 30-^-32 pengős búzaár idején, és amelyeknek behajtása most a legsúlyosabb teherként nehezedik a gaz­dákra. (Ügy van! Ügy van!) Kezdettől fogva hangoztattuk azt az állás­pontunkat is, hogy a rendelet kitűnő intézkedé­| seit a földtulajdonos gazdákon kívül a földbérlő gazdákra is ki kellene terjeszteni. (Helyeslés.) Ez nemcsak földbérlői érdek, hanem haszon­bérbeadói érdek is, de talán továbbmegyek: ma­gyar termelési érdek is. (Ügy van! Ügy van!) Tudom nagyon jól, hogy ez rendkívül kompli; kált jogi probléma. Nagyon nehéz a megfelelő konstrukciót megtalálni. Hiszen úgy a pénzügy­miniszter úr, mint az igazságügyminiszter úr, de a földművelésügyi miniszter úr is heteken át törték a fejüket ezen a dolgon. Ha a bérlőérde­keltség megfelelő számadatokkal fog szolgálni a kormánynak arra, hogy mennyi is tulajdon­képpen a bérlőadósság, talán könnyebb lesz a kormányt elhatározásra bírni. Meg vagyok győ­ződve, hogy a kormány ezzel a kérdéssel is az­zal a jóindulattal fog foglalkozni, amely jóin­dulatot a többi intézkedésekben is láttunk meg­nyilvánulni, i ; '. Többször szóbakerült a rendeletnek aza:hiá­11

Next

/
Thumbnails
Contents