Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

CA Az országgyűlés képviselőházának 2íS. T. Ház! Egy kiváló magyar hitel jogász, mégpedig nem inficiált hiteljogász, — ilyen is van — György Ernő, a Hitelvédő Egylet igazgatója utal arra, hogy éppen a gazdasági válság idején lép előtérbe annak a felismerésnek helyessége, amelyet a római jog méltatása kapcsán Savigny ilyenképpen juttatott kifejezésre (olvassa): «A jog nem önmagáért létezik, az lényegében maga az emberi élet, annak egyik különleges vonatkozása.» De tovább megyek, Egy másik nagy nemzetközi jogász, Windsc'heid ugyanezt a tételt úgy fogalmazta meg, hogy a jog nem önmagáért van, nem a megismeréséből nyújtott élvezetért;^ feladata az, hogy emberi szükségleteket elégítsen ki és emberi célokat valósítson meg. Mi a kormánnyal együtt nem akarunk nagyobb jogászok lenni, mint volt Savigny, sem nagyobb jogászok nem akarunk lenni, mint Windsoheid. Ha azt állapítják meg ezek a kiváltó jogászok, hogy a jogi normáknak is mindig alkalmazkodniuk kell az élet szükségszerűségeihez, akkor nekem nem szabad ragaszkodnom egy holt ideához, hanem ezen a téren is éppen úgy, mint a közgazdasági elméleteknél, utána kell szaladnom az életnek és az élethez kell alkalmaznom a jogi normákat és a közgazdasági szabályokat. T. Ház! Ha most már ezek után nézem, hogy milyen az előttünk fekvő rendeletnek egész struktúrája — sajnálom, hogy Györki t. képviselő úr erről nagyon keveset beszélt — mindenekelőtt azt szeretném megállapítani, hogy ez a rendelet, bár csak átmeneti és ideiglenes intézkedést hoz, feltétlenül alkalmas a végleges rendezés előkészítésére és megindítására. Az eddigi moratóriumos rendeletekkel szemben, határozott haladást kell látnunk ebben a rendeletben. A kétéves nyugalmi időnek megteremtése mindennél becsesebb elhatározása a kormánynak, mert kétségtelen, hogy a folyton-folyvást fenyegető zaklatások és nyugtalanítások majdnem veszedelmesek voltak és a termelés folytonosságát majdnem súlyosabban befolyásolták, mint maga az adósságteher. Aki járt a vidéken, velem együtt megállapíthatta, hogy az egymásra következő új rendeletek várása, a folytonos zaklatások, a Damokles-kard, amely ott lóg annak a szerencsétlen gazdaadósnak a feje felett, sokkal súlyosabb volt, mint maga az adósságteher. Nagyon értékes elgondolása a rendeletnek az is, hogy a kétéves nyugalmi időbe, ebbe az egész gondolatkörbe beleiktatták bizonyos vonatkozásban az egyéni elbírálást, amiből azt deriválom, hogy ennek az egyéni elbírálásnak folyományaképpen oly értékes tapasztalati anyag fog ez alatt az idő alatt összejönni, amely feltétlenül elő fogja segíteni a gazdaadósságok kérdésének végleges rendezésétMost már túljutottunk azon, hogy lineárisan intézkedjünk, itt már nem lehet egy nagy tömeggyógyítást csinálni, hanem ki kell menni oda az egyénhez, mert méltóztassék elhinni, * hogy minden adósnak esete más és más. Egyéni elbírálás nélkül ezt a kérdést gyökeresen, becsületesen és helyesen nem lehet megoldani. (Andaházi-Kasnya Béla: A kórokozókat kell megszűntetni!) Becsületes szociális szempontok érvényesülését is látom ebben a gazdarendeletben, különösen a tíz holdon aluli birtokosok különleges kezelésében és mi erről a helyről tiltakozunk az ellen a beállítás ellen, mintha itt a kormány, vagy mi válaszfalakat akartunk volna emelni az egyes gazdatársadalmi tényezők köüíése 1933 november 17-en, péntekem. zött, kisgazda, középgazda és nagygazda közt. Ezt a rendelkezést az a szempont döntötte el, hogy a leggyengébbet kell megvédeni. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Ez a szociális igazság, amely kifejezésre jut a miniszterelnök úr nemzeti munkatervében is, itt gyakorlati megvalósulást nyert, ebben a szellemben történt ez az intézkedés, amit csak köszönettel és hálával tudunk venni. A magánegyességi eljárást is beiktatja ez a rendelet, sőt a magánegyességi eljárás előmozdítására bizonyos állami eszközök előteremtéséről is gondoskodik, továbbá a földvásárlás, illetőleg elővásárlás céljaira mintegy 10 millió pengős pénzügyi alapot teremt. Ez ennek a rendeletnek egyik legjobb, legértékesebb része, (Ügy! van Ügy van! jobbfelol. — Andaházi-Kasnya Béla: De kevés!) mert hiszen ezen keresztül feltétlenül komolyan tud majd gyakorolni az állam elővásárlásokat. (Ügy van! Ügy van! jobbfelol) Eddig fenntartottunk egy korlátolt birtokforgaímiat, viszont íaz államot nem hoztuk laíbba a helyzetbe, hogy biiritokokat át is vegyen, (Ügy van! Ügy van! a középen.) már pedig ez komolytalan dologHogy korlátolt birtokforgalmat tartsunk fenn és birtokosokat esetleg megakadályozzunk abban, hogy bizonyos birtokokba bejöjjenek és akkor az állam ne lépjen oda és me vegye át a birtokot: ez immorális dolog. Ezért csak helyeselhetem, hogy ez az intézkedés belekerült ebbe a rendeletbe, amelyen keresztül arra az útra rá is fogunk tudni térni, amely a telepítés nemzeti gondolatának előbbreviteléhez vezet. A földmívelésügyi miniszter úr tegnapelőtti pompás beszédében nagyon helyesen utalt arra, hogy az ő telepítési elgondolása nem az egész glóbuszt betöltő elgondolás, hanem azt a becsületes felfogást vallja, hogy ahol megmozdul egy gazda alatt a föld, ott lesz az állam a maga elővásárlásával és lehetővé teszi, hogy ezeken az úszó föld darab okon becsületesen dolgozni tudó kisgazdák élhessenek. (Meskó Zoltán: Ugy legyen! — Jánossy Gábor: Ügy lesz! — Friedrich István: Jánossy ma nagyon megelégedett! — Derültség. — Jánossy Gábor: En mindig a jobbat gondolom és nem a rosszabbat!) Tudom nagyon jól, hogy az urak azt várják tőlem, hogy beszéljek valamit a kamatról, a kötelezettségekről, a szolgáltatásokról és enélkül talán azt állapítanák meg, hogy túlságos elragadtatásomban és megelégedettségemben megfeledkeztem erről a fontos kérdésről. Én nem feledkezem meg róla és itt is meg akarom állapítani a kormány becsületes törekvését, amellyel az eddigi terheket, az eddigi szolgáltatások mérvét igenis leszállította. Természetes, hogy a leszállításban is meg kellett valahol állani, hogy meg kellett szabni a határt, mert hiszen ennek állami, financiális következményei vannak, ezeknek költségeit és fedezeteit elő kell teremteni. Amikor azonban ezt konstatálom, másrészről viszont a kormány sem haragudhatik meg rám, ha megállapítom, hogy ezek a kamatok, ezek a szolgáltatások még mindig magasak a mezőgazdaság mai teherbíró képességéhez képest, (Ügy van! Ügy van! balfelől — AndaháziKasnya Béla: Szóval nincs megelégedve!) különösen olyan vidéken, mint a Tiszántúl, amely földdarabot az évek sorozatán át olyan csapások érték, (Ügy van! Ügy van! jobbfelol) amelyeket azelőtt csak tankönyvekben, vagy népszerű