Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-215
Az országgyűlés képviselőházának 215. amelyre el akarják pocsékolni, hanem fordítsák hasznos beruházásokra, fordítsák telepítésre, útépítésekre és valósítsák meg azokat a munkákat, amelyeknek megvalósítását komoly szakemberek évek óta követelik a kormánytólHa ezeket megvalósítanák, akkori életerős gazdasági helyzetet teremtenének. (Propper Sándor: Harminc falut ígértek! Ezek Potemkini'alvak! — Esztergályos János: Mennyibe került a tattersali gyűlés! Az a pénz is jó lett volna a munkanélkülieknek! — Friedrich István: Marcia su Tattersal! — Derültség. — — Friedrich István: Jól nézett az ki! A mi szegény tűzoltóinknak ki kellett menni hallgatni, milyen a politika! — Andaházi-Kasnya Béla: Jó helyre mentek! A lovak helyett! — Esztergályos János: De most már kaptak tányérsapkát a tűzoltók is! — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Komoly munkaalkalmakat teremtsenek, komoly munkaprogrammot valósítsanak meg és hasznos beruházásokra fordítsák azokat az összegeket, amelyeket most fel akarnak venni a Nemzeti Banktól., Ha. felveszik ezeket az összegeket, íme, megmutatták azt, hogy fel lehet venni más célra is, nemcsak a gazdaadósságok céljaira, s akkor tessék munkaalkalmakat teremteni és munkához juttatni azt a tengersok munkanélkülit, aki úgy a falvakban, mint a városokban van, és tessék munkához juttatni ennek az országnak szellemi proletariátusát is. összegezve, t. Képviselőház, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) azt hiszem, megállapíthatom azt, hogy ez a megoldás, amelyet a kormány ebben a törvényjavaslatban maga elé tűzött és amelyet a 14.000. számú rendeletben és a később kiadott rendeletekben meg akar valósítani, nem segítés és nem jelent megoldást a gazdáknak. Igazi segítség — mint hangoztattam — a deficites gazdálkodás megszüntetése és a mezőgazdaságnak Magyarországon rentábilissá tétele. Ennek azonban egyetlenegy irányvonalát sem látjuk a kormány intézkedéseiben ; . hiányzik az a nagy koncepció, amelynek meg kellene lenni. Az, amit a kormány csinál, nem egyéb, mint pepecselés, nem egyéb, mint kuruzslás, mert hiszen a gazdák, akikkel ebben a kérdésben tárgyaltam, maguk is azt hangoztatták, hogy nekik nem > segélyre, nem alamizsnára, hanem egészséges gazdasági politikára van szükségük. (Kabók Lajos: Benne van a nemzeti Koránban! Mindegy az! — Zaj.) Minthogy ez a javaslat nem oldja meg azt a problémát, amelyet én is és velem egygondolkozású szociáldemokrata képviselőtársaim meg akarunk oldani, — akik ugyancsak segíteni kívánunk a gazdákon — minthogy ez íi f megoldás > csak az ország terheinek súlyosbítását fogja jelenteni, én a javaslatot nem fogadom el, ellenben kérem a t. Házat, méltóztassék kisebbségi javaslatunkat magáévá. tenni és méltóztassék a beadott határozati javaslatokat is elfogadni. (Helyeslés és taps a széUőbaloldalon.) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni! Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém törvényjavaslatot benyújtani a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról^ szóló 1924 : V. te. kiegészítéséről és módosításáról. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utalni. Egyben kérem, mélülése 1933 november 17-én, pénteken. 61 tóztassék a bizottsági tárgyalásra a sürgősséget kimondani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot^ a Ház kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a pénzügyi bizottságnak. Minthogy a pénzügyminiszter úr a bizottsági tárgyalásra a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. A házszabályok 142. §-ának 2. bekezdése alapján az előadó úr kíván szólni. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Györki Imre képviselő úr felszólalásának kezdetén jónak látta a pénzügyi bizottság jelentésének helyességét kétségbe vonni és azt az állítást tette, hogy a jelentés következő mondata, (Farkas István: Nem felel meg a valóságnak!) — méltóztassék megvárni, amit mondok, én is meghallgattam az urakat — (olvassa): «A pénzügyi bizottság...» Elnök: Kérem Farkas István képviselő urat, maradjon csendben! Zsindely Ferenc előadó (olvasna): «...beható vita után arra a meggyőződésre jutott, hogy a gazdaadósságok rendezésére a 14.000— 1933. M. E. számú rendelet intézkedései nyújtják az adott viszonyok között és a jelen időpontban is megvalósítható legtökéletesebb megoldást, ezért a törvényjavaslatban kért s a rendelet végrehajtásának előfeltételét képező felhatalmazást is természetesen megadandónak véli» — nem felel meg a tényeknek. Nem tudom, hogy ennek a mondatnak melyik része nem felel meg a valóságnak; az-e, hogy beható vita után jutott erre a véleményre a bizottság? (Györki Imre: Az, hogy a legtökéletesebb megoldásnak tartotta a pénzügyi bizottság!) Bocsánatot kérek, ezt a bizottság nem mondta és nem mondja a jelentés sem. (Györki Imre: Azt mondja, hogy ez a legtökéletesebb megoldás!) Nem mondja, sőt nem mondta a képviselő úr sem, amikor felszólalt és amikor nagyon helyesen idézte(Zaj a szélsőbaloldaton. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Bocsánatot kéreki, & jelentés azt mondja, hogy ez a jelen körülmények között is megvalósítható legtökéletesebb megoldás. Ez a relativitására utal. (Farkas István: Tökéletesebbet is lehetne megvalósítani!) Nem az a fontos, hogy a képviselő úr mit tart tökéletesnek, hanem, hogy a pénzügyi bizottság mit tart annak. (Farkas István: A többség!) Bocsánatot kérek, egy bizottság csak a többségi elv alapján határozhat és így á pénzügyi bizottság is. Nem áll a jelentésben az, hogy a bizottság egyhangúlag hozta meg határozatát. A pénzügyi bizottság kétségtelenül ezt határozta. (Györki Imre: Nem határozta! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Zsindely Ferenc előadó: A pénzügyi bizottság azt a javaslatot, amely ennek a rendeletnek a fedezetét biztosítja, kétségtelenül elfogadta. Az a körülmény, hogy két képviselő úr kisebbségi véleményt adott be, csak azt jelenti, hogy a pénzügyi bizottság véleményével a képviselő urak nem azonosították magukat. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nohát) Egyébként ez olyan természetes és magától értődő, hogy erre kár több szót vesztegetni. En csak mint a pénzügyi bizottság előadója, aki felelősnek érzem magamat a jelentésben foglalt
