Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

58 Az országgyűlés képviselőházának 215. ülése 1933 november 17-én, pénteken. gyógyítással, gyógyszerrel és komoly orvosságokkal jönne az igen t. kormányzat. De súlyos hibája ennek a javaslatnak az is, hogy egyáltalán nem gondol a kisbérlőkre. Nekem nem fáj a fejem a nagybérlők sorsáért. Azok ki tudják vívni és ki tudták verekedni eddig is a maguk érdekeit, mint ahogy a nagybirtokosok is mindenkor ki tudták és ki tudják verekedni a maguk érdekeit. Amikor kiverekedtek a bolettát, akkor nem segítettek sem a kisbirtokoson, sem a törpebirtokoson^ sem a középbirtokoson, de súlyos és nagy áldozatok árán nagy segítséget, valósággal nemzeti ajándékot jelentett a boletta a nagybirtokosoknak. (Ügy van! Ügy v\an! a szélsőbaloldalon.) Ugyanezt a. rendelkezést és hasonló intézkedést tartalmaz ez a javaslat is. Segít megint a 'bérlők egyik kategóiriáján, ellenben figyelmen kívül hagyja a törpebérlőket, holott a kormánynak ezeket is figyelembe kellene vennie. Rá kell mutatnom arra és fel kell hívnom a t. Képviselőház tagjainak a figyelmét is arra, hogy nagyon sok birtokos, valamint közületek, állam, városok, hogy szabaduljanak a földbirtokreform rendelkezései alól, (Farkas István: Mint Szeged!) úgy segítettek magukon, 'hogy apró parcellákban bérletbe kiadták földjüknek, ingatlanaiknak tekintélyes részét, bérletbe, bizonyos bérösszegért adták ki olyan időben, amikor még a búzának és a szemes terményeknek meglehetősen magas ára volt és ezek a közületek még ma is irgalmatlanul követelik ezeket a magas béreket (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és semmiféle hajlandóságot nem mutatnak a bérösszegek leszállítására. Majdnem azt kell mondanunk, hogy ezek a közületek, ezek a közjogi testületek irgalmatlanabbal járnak el ezekkel a kisexisztenciákkal szemben, mint egyéb 'birtokosok. Itt van a kezemben egy kérvény, amely már megjárta a földmívelésügyi minisztériumot, megjárta — .azt hiszem — a kultuszminisztériumot is, amelyet a látházai hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, hadból visszatért katonák és törpebirtokosok intéztek a két minisztériumhoz, amelyben nem kértek súlyosabb dolgot, nem kértek olyan dolgot, amit a kormány nem teljesíthetne, hanem esak azt kérték a kormányzattól, alkalmazzon előnyösebb intézkedést az elmúlt gazdasági évekről hátramaradt bérösszegekre vonatkozólagAmikor köztudomású, hogy sem Heves-, sem Hajdú-, sem Szabolcs megyében, Magyarországnak ezen az északkeleti részén nem ebben az évben, hanem ia!z elmúlt hároim évben is egyáltalán nem volt semmiféle termés, tehát önhibájukon kívül kerültek ezek a szerencsétlen hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és törpebirtokosok abba a helyzetbe, hogy nem tudtak eleget tenni bérfizetési kötelezettsegeiknek, akkor legalább legyen méltányos ezekkel szemben az állam, ne rakja 'ki őket a bérletekből, hagyja őket továbbra is és adja meg nekik a részlet fizetés lehetőségét, hogy továbbra is benn maradhassanak a bérelt birtokokban- Minden ilyen kérés azonban eddig — sajnos — a pusztába kiáltó szó volt, a kormány nem segített ezen a helyzeten. Ezért én határozati javaslatot nyújtok be, amelyben azt kérem (olvassa): «Mondja ki [aj Képviselőház, hogy azok a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és törpebirtokosok, akik a kincstári, közalapítványi vagy valamely önkormányzati szerv (város, község) tulajdonát képező ingatlanon, mint haszonbérlők gazdálkodnak, az 1933. év végéig mutatkozó bérhátralékukat 1934 január 1-től kezdődően 10 éven át kamatmentesen törleszthetik és az eddig fennálló bérhátralékuk miatt senkit az ingatlanukból kimozdítani nem lehet.» (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: A barcsi háromszögben 137 kisbérlőt akarnak kilakoltatni, hiába panaszkodnak!) T. Képviselőház! Sérelmezem a kiadott kormányrendeletnek azt az intézkedését is, amely az adott kedvezmény védett birtokká való átalakítása kérdésében 1000 holdban állapítja meg azt a maximális határt, amelyen belül meg lehet kapni azokat a kedvezményeket, amelyeket a rendelet megállapít. Ezt az 1000 holdban megállapított birtoktestet túlmagasnak tartom és már az 500 holdnál nagyobb terjedelmű birtokoknál is helytelennek és elhibázottnak tartom a kedvezmény megadását. Az én elgondolásom szerint azt a megtakarítást, amely az 500 holdban megállapított maximális határ folytán jelentkeznék, arra fordítanám, hogy azokban a kedvezményekben, amelyek megilletnék a kiadott rendelet szerint a 10 holdon aluli birtokosokat, részesíteném a kis törpebirtokosokat is, a határt pediíg felemelném 20 holdra és ezeket a kedvezményeket megadnám mindazoknak, akik 20 holdnál nem nagyobb földdel rendelkeznek. Erre vonatkozólag határozati javaslatot is terjesztek be, amely a következőképpen szól (olvassa): «Mondja ki a Képviselőház, hogy a 14.000/1933. M. E.' számú rendeletnek azok az intézkedései, amelyek a 10 hold terjedelmű birtokosokat megilletik, kiterjesztendők azokra az ingatlantulajdonosokra is, akiknek birtoka nem haladja meg a 20 holdat.» Másik határozati javaslatom pedig a következőképpen szól (olvassa): «Mondja ki a Képviselőház, hogy a 14.000/1933. M. E. számú rendelet intézkedései nem vonatkoznak azokra a földb ír tokosokra, akik 500 holdnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek. Az 500 holdnál nagyobb földtulajdonnal rendelkező birtokosokra vonatkozólag a Képviselőház szükségesnek tartja annak kimondását, hogy ezek a birtokosok hátralékos adójukat földben adhatják le, úgyszintén földben fizethetik a birtokosok a hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásukat is. Az így leadott ingatlanok telepítési célra fordítandók.» (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ismételten hallottunk a kormány részéről kijelentéseket arról, hogy meg fogja a telepítés kérdését valósítani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És húsz falut fog létesíteni! — Esztergályos János: Harmincat! A holdban már látszanak a foltok! — Propper Sándor: Ismeretlen falu lett belőle! — Buchinger Manó: Potemkin-falu!) Nézetem szerint, ha ma megvalósítanák azt, hogy az 500 holdnál nagyobb birtokosok adótartozásaikat, valamint a hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásaikat földben fizethetik, illetve törleszthetik, akkor a kormány játszi könnyedséggel tudná megoldani a telepítés kérdését. Igaz az az ellenérv, amelyet hallottunk, hogy a telepítés kérdését azért nem lehet megoldani, mert nincs fedezet, rögtön megdől, mert hiszen, mint mondottam, láthatjuk, hogy a kormány játszi könnyedséggel egyszerre 175 millió pengőt tudna erre a célra előteremteni, amelyet mi ugyan elhibázott lépésnek tartanánk, de amelyet a kormány a gazdavédelem szempontjából szükséges nek tart. De elhibázottnak tartjuk a kiadott kormányintézkedést és a beterjesztett törvényjavaslatot