Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-214
'44 Az országgyűlés képviselőházának 21 A. ülése 1933 november 16-án, csütörtökön. jus hó 16-ig; kellett összeállítania a vármegye kihagyott és újonnan felvett választóiról ez évben készített jegyzékeket. Ilyen körülmények között a mezőkeresztesi időközi országgyűlési képviselőválasztás és Kun Andrásnak, valamint Farkas Olivérnek a központi választmány által a névjegyzékből történt kihagyása időbelileg természetszerűen követte egymást. Különben úgy Kun András, mint Farkas Olivér a kihagyások ellen felszólaltak: azon indokból, hogy Mezőn agy mihály on is adófizetők s így a mezőnagymihályi országgyűlési képviselői választói névjegyzékbe is kívánják felvételüket. Felszólalásuk felett a központi választmány még nem dönöttt, de az 1925:XXVI. te. 42. $-ának bekezdésében megállapított határidőn belül határozni fog s elutasító határozat esetén mindkét birtokosnak módjában áll a törvényben biztosított panasz jogát a m. kir. közigazgatási bíróságnál érvényesíteni. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1933. augusztus 17-én. Vitéz Keresztes-Fischer s. k. m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nines jelen, következik a határozatai. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Andaházi Kasnya Béla országgyűlési képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Andaházi Kasnya Béla országgyűlési képviselő úr 1933. évi június hó 27-én a következő interpellációt terjesztette elő: «Hajlandó-e a belügyminiszter úr a gödöllői járás főszolgabírója ellen a fegyelni eljárást haladéktalanul folyamatba tenni az 1933. évi május hó 18-i gödöllői tisztújítás, bíróválasztás körüli törvénytellenségek miatt, továbbá a bíróválasztás megfellebbezésének jogtalan visszatartása ^és lekésetése miatt?» Az interpellációra válaszomat a következőkben adom meg: Az ügyet minthogy az végső fokon a Közigazgatási t Bíróság hatáskörébe tartozik» kizárólag abból a szempontból vizsgáltam meg, hogy a gödöllői járás főszolgabírája a bíróválasztássaí kapcsolatban elkövetett-e oly szabálytalanságot, amely ellene a fegyelmi eljárás megindítását indokolttá tenné. A vett hivatalos jelentés alapján megállapíthatom, hogy a főszolgabíró sem a bíróválasztásnál, illetve tisztújításnál, sem a bíróválasztás ellen beadott fellebbezés kezelésénél ily szabálytalanságot nem követett el és ezért ellene fegyelmi eljárás elrendelését indokoltnak nem tartom. A hivatalos jelentés szerint ugyanis a bíróválasztás kellő időben volt megtartva s a feűlebbezésben panaszolt mellőzése a névszerinti szavazás elrendelésének azért történt, mert ily kérést senki sem terjesztett elő, A főszolgabíró jelentése szerint a fellebbezés, amelyet szabályellenesen nem az elsőfokú hatóságnál adtak be, a főszolgabíró hibáján kívül került elkésetten hozzá és azért kellett azt végzéssel visszautasítania. Egyébként a visszautasító végzés ellen felfolyamodást nyújtottak be- amelyet a főszolgabíró az arra illetékes felsőfokú hatósághoz elbírálás végett fel fog terjeszteni. Az ügy egyéb vonatkozásainak érdemi elbírálása, miként arra már rámutattam, hatás" körömön kívül esik tehát azzal nem foglalkozhatom. Kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1933- évi július hó 4-én. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k., m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen, következik a határozathozatal. Kérelem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Dinnyés Lajos képviselő úr írásbeli interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő 1933. évi július hó 4-én a következő interpellációt jelentette be: «Kálnay Zoltán főszolgabíró Nyíradonytban felhivatja a Független Kisgazdapárt vezető embereit és a Nemzeti Egység Pártjába való belépésre szorítja őket. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a nevezett főszolgabíró eme jogtalan tevékenységét fegyelmi úton vizsgálat tárgyává tenni?» Az interpellációra válaszomat a következőkben adom meg: A panasz tárgyává tett ügyet megvizsgáltam és a hozzám beérkezett hivatalos jelentésből 'megállapítottam, hogy Kálnay Zoltán főszolgabíró a Nemzeti Egység Pártjába való belépésre senkit sem kényszerített s a járása területén sem ő, sem más közigazgatási hatóság senkivel szemben semminemű kényszereszközt nem alkalmazott. A közölt tényállás szerint tehát semmiféle felügyeleti intézkedésnek helye nem lehetKérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1933. augusztus 28-án. Vitéz, Keresztes-Fiseher s. k., m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nines jelen, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): Tisztelt Képviselőház! He'gymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő 1933. évi július hó 4-én a következő írásbeli interpellációt terjesztette elő: «Tiszaroff községben Tóth Sándor kisgazdapárti elnököt Návay főszolgabíró beidézte hivatalába Törökszentmiklósra, aíhol a fegyveres hatalomra hivatkozva, megfenyegette, sőt veréssel és a községből való kiüld özéssel is megfélemlítette, ha. kisgazdapártot alakít. Hajlandó-e a belügyminiszter úr nevezett főszolgabíró eljárását felügyeleti hatáskörében vizsgálat tágyává tétetni?» Az interpellációra írásbeli válaszomat a következőkben adom meg: Az ügyet megvizsgáltanni, s a vett hivatalos jelentések alapján a tényállást a következőkben állapítom meg: 1933. évi január hó 14-én a tiszaroffi osendőrörs arról értesült, hogy Rezsó Lajos, Karmazsin János kunlb egyesi, Tóth Ignác és Tóth Sándor tiszaroffi lakosok az utóbbi lakására mintegy 25—30 személyből álló csoportot