Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-214

Az országgyűlés képviselőházának 214. ülése 1933 november 16-án, csütörtökön. 41 Héjj Imre jegyző (olvassa): «Válasz Lang Lénárd országgyűlési képviselő úrnak a malradi és darálók vámkeresménye után esedékes forgalmiadóátalányok megállapítása és Isiigazítása tárgyában a pénzügyminiszterhez intézett és 1933. március hó 29-én élőszóval is előterjesztett interpellációjára. A t. képviselő úr a kÖtyetlkező* kérdést intézte hozzám: «Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy egyes malomellenőrök a kis vámőrlő, vagy darálómalmok vámkeresete vagyis a forgalmiadóátalány alapjának megállapításánál oly magas gabonaárakat vesznek alapul, (pl. árpa 16 P-vel, tengeri 21 P-vel) aminek folytán sokkal magasabb forgalmiadót tartoznak fizetni, mint ami a tényleges keresetnek megfelel? Mit szándékozik a miniszter úr tenni, hogy ez a helytelen forgalmiadókivetés megszűnjön?» A kérdésre a következő választ adom: A vámörlő- és darálómalmok vámkeresetük után általános forgalmiadót tartoznak fizetni. Az 1932. évi 3500. M. E. számú rendelet 42. §-a értelmében a kis vámörlő- és darálómalmok ezt a forgalmiadót átalányösszegben is megfizethetik, amely esetben a könyvvezetéssel kapcsolatban bizonyos könnyítést kapnak. Az átalányt a pénzügyigazgatóságok az 1932. évi július hó 1-től 1933. évi június hó 30-ig terjedő időre állapították meg. Az átalány megállapításánál^ a terményekben jelentkező keresetet az átalány kivetésekor érvényben volt. tehát az 1932. évi július hónapjában érvényben volt helyi piaci árak havi átlaga alapján kellett pénzre átszámítani, mert a terményárak későbbi alakulása természetszerűleg előrelátható nem volt. Az idézett szakasz azonban azt a további rendelkezést is tartalmazza, hogy a kivetett átalányt felül kell vizsgálni és akár felfelé, akár lefelé ki kell igazítani, ha az adó alánjában 20%-nál nagyobb " eltérés mutatkozik. Ilyen kiigazítást 20%-os eltérés esetén az átalányozott malom, vagy daráló tulajdonosa maga is kérhet. A pénzügy igazgatóságok általánosságban az idézett szakaszt mindenütt helyesen hajtották végre, vagyis a felülvizsgálat alkalmával megállapították egyrészt azt, hogy az átalány kivetésekor számításba vett terménymennyiség mennyiben tér el a tényleges keresménytől, másrészt azt, hogy a^ termények árában milyen változás állott be és az átalány alapját és összegét ennek megfelelően helyesbítették. Csupán egy pénzügyigazgatóság területén támadt kétely abban a tekintetben,, hogy a termények mennyiségének változásán kívül a termények árában beállott változás miként vehető számításba. E pénzügyigazgatóság jelentéséből tudomásomra jutott tehát, hogy ott az átalányok kiigazítása nem helyesen történt, azonban a pénzügyigazgatóságot utasítottam a helyes eljárásra és arra, hogy a már kiigazított átalányügyeket a vonatkozó kormányrendelet helyes értelmezésével újra tárgyalja le. Budapest, 1933. évi szeptember hó 11-én. dr. Lnrédy Béla m. kir. pénzügyminiszter s- k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltózta)tik-e a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni! (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Sauerborn Károly képviselői úr írásbeli interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): «Válasz Sauerborn Károly országgyűlési képviselő úrnak a Bajai Hengermalom üzembehelyezése tárgyában előterjesztett írásbeli interpellációjára. A Pesti Viktória Gőzmalom koncernjének 1926. év elején bekövetkezett összeomlásakor az akkori magyar kormány az ország politikai és közhiteli érdekében állónak látta azt, hogy a Pénzintézeti Központ a Viktória koncéra ügyeinek csődelkerülésével való lebonyolításában közreműködést vállaljon Ennek a célnak a szolgálatában alakult meg a Viktória koncéra magyarországi vidéki malmainak fúziója útján az Egyesült Magyar Malomipari Készvénytársaság, amelynek részvényei a Viktória Gőzmalomtársaság tulajdonában vannak. A Pénzintézeti Központ a létrejött rendezésből kifolyólag tetemes követeléssel bír a Viktória koncern irányában, amelynek fedezetéül elsősorban az Egyesült Magyar Malomipari Részvénytársaság részvényei szolgálnak. A Pénzintézeti Központ ezenkívül saját követelése fedezeteinek fenntartása érdekében közvetlenül az Egyesült Magyar Malomipari Részvénytársaságnak is kénytelen volt nagyobb hiteleket folyósítani. A Pénzintézeti Központ, mint bankszerűen vezetett pénzintézet, jelentékeny hitelei lebonyolítása érdekében köteles a Viktória koncern malmainak értékesítésével is foglalkozni, ami részben már megtörtént, de a malomkonjunktúra hanyatlása folytán részben elhúzódott. A Pénzintézeti Központ, mint hitelező pénzintézet, nem mondhat de arról, hogy a jelenté kény hitelek fedezetéül szolgáló magyarorszáffi malmok értékét fenn ne tartsa és értékesítésük lehetőségét meg ne óvja. Ez feltételezi azt, hogy a Viktória konoernnek azok *' a magyarországi malmai, amelyekre vorntkozó'.ag ezt a gazdasági helyzet 'lehetővé teszi, üzemben tartassanak, vagy üzembe helyeztessenek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy üzemben levő malom kedvezőbb feltételek mellett értékesíthető, mint valamely hosszabb ideje szünetelő malomüzem. Az Egyesült Magyar Malomipari Részvénytársaság nem tekinthető közüzemnek pusztán azon az alapon, hogv vele szemben a Pénzmtéztei Központ jelentékenv hitelekkel van érdekelve és a Pénzintézeti Központ súlyos, sőt elviselhetetlen anyagi károsodásához vezetne olyan felfogás, amely szerint olyan iparvállalat, amely a Pénzintézeti Központnak nagv összegekkel tartozik, más iparvállalatoknak versenyt nem támaszthat és üzemét szüneteltetni köteles. Minthogy az előadottak szerint a bajai hengermalom nem közüzem, a kormány az üzembehelyezést jogszerűen meg nem akadályozhatja. Dr. Imrédy Béla s. k., m. kir. pénzügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen.) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. 7*