Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-214
Az országgyűlés képviselőházának 214. ü tését illeti (Zaj. — Halljuk! Halljuk!), hogy az Esti Kurir a képviselő úrnak a személyét, nem tudom, talán támadta vagy ferde megvilágításba állította, e tekintetben tény az, hogy leközölte a Turchányi-féle nyilatkozatot. (Eckhardt Tibor: Sértő és rágalmazó nyilatkozatot leközölt!) Sértő és rágalmazó nyilatkozatot? {Eckhardt Tibor: Ügy van!) Bocsánatot kérek, leközölte, mert én azt hittem ... (Eckhardt Tiber: Eziórt felel!) Kérem, felelünk érte. Leközöltük ezt a nyilatkozatot, mert akkor még az igen t. képviselő úr sem vehette tőlünk rossz néven. Végre i® Turehányi képviselő úr az ion páriának taifrja volt, a közéleti purifikációnak lovagja volt, (Derültség a baloldalon.) az önök tapsai között interpellált az Ibusz.-ü>vben, önnel együtt jelent meg még csak pár héttel ezelőtt a népgyűlések pódiumán. (Felkiáltások balfelöl: Ez így van! — Eckhardt Tibor: És ki; zártuk, mihelyt aizt láttuk, hogy nem arravaló ember!) Nagyon sajnálom, az én álláspontom az, hogy ha közéleti egyének egymással szemben vádat emelnek és a sajtó azt a vádat U közli, akkor kötelességét teljesíti. Abban a sokat emlegetett vezércikkben, amelyet — úgylátszik — a képviselő urak rossz néven vettek, volt egy allúzió, azt mondottuk, hogy valamikor Lukács Lászlót {Halljuk! Halljuk!) Désy Zoltán egy nyilt vacsorán Európa legnagyobb panamistájának mondotta, A képviselő úr purifikációs hajlamával megegyeznék az, hogy erre a magyar sajtó másnap reggel, félve a sajtópertől, ne közölje le ezt a nyilatkozatot? Leközölte. Mi történt? Lukács László Désy Zoltánt beperelte, de esze ágába seau jutott, hogy az ellen a sajtó ellen forduljon, amely kötelességéhez híven, közéleti embereknek egymással szemben emelt vádjait leközli. (Eckhardt Tibor: Es emberek állandó beimártás aval fo glalkozik ! ) T. Ház! En a magam részéről ezzel az ügygyei nem kívánok többet foglalkozni (Mozgás.) és őszintén megvallva, nagyon restelem, hogy ebiben az ügyben fel kellett szólalnom. De bogy megértse a képviselő úr az én magatartásomat, hát én megmagyarázoimi En féltem a magyar parlamentarizmust. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) En féltem elsősorban a ^magyar parlamtentarizmust, amelynek annyi ellensége van (Ügy van! Ügy van!) és amely .magyar parlamentarizmussal szemben frontális támadást nem várok, de egytől félek: a közéletben való olyan megrohasztásától, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) hogy ha egyszer e parlament " ellen egy elbizakodott, egy meggondolatlan lépés történik, akkor ez a kiábrándult közönség a kisujját sem fogja mozgatni ennek a parlamentnek védelmére. (Igaz! Ügy van! a balközépen. — Eckhardt Tibor: Ezért nem kell sárral dobálódzni!) És volt még egy félelmeim. (Halljuk! Halljuk!) Igen t. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy mi egynéhányan itt az ellenzék padsoraiban ülünk idestova tizenkét-tizenhárom éve. (Friedrich István: Megöregedtünk!) Nagyon jól tudja a képviselő úr, hogy milyen, nehéz belyzete van Magyarországon az ellenzéki politikának. (Eckhard Tibor: Ezt jól tudom!) Hát (bocsánatot kérek, fokozatosan kötelességem nekem a parlamentarizmust védeni, fokozatosan kötelességem én nekem ezeket az erkölcsi értékeket megvédeni, ha azt látom, hogy az ellenzék padsoraiban kezdik ki és kezdik támadni. Ez volt az az egyetlen motívum, amely engem, .mint közéleti embert, mint lapszerkesztőt arra késztetett, hogy a lapban írlése 1933 november 16-án, csütörtökön. 33 junk erről az ügyről, állásfoglalás nélkül, kifejezetten aláhúzva, hogy ebben az ügyben mi állást nem foglalunk, mert egyetértünk azzal. hölgy az adatok előterjesztése után foglaljon állást a bíróság, (Helyeslés.) foglaljon állást a közvélemény, foglaljon állást a parlament, (Helyeslés.) és egyre redukáltuk a követelésünket, bogy ahelyett, hogy itt a régi trójai fal előtti harcmodort folytassák, ahol az urak egymást rettenetes fenyegetések, dárdarázás közepette (Eckhardt Tibor: Csak az egyik oldalon!) azzal rémítgetik, hoigy kivégzik, (Eckhardt Tibor: Ez sem helyes beállítás!) hogy elintézik, hogy erkölcsi halottá teszik, azt kívánjuk, -hogy cselekedetek történjenek. (Eckhardt Tibor ismét közbeszól.) Elnök: Eckhardt képviselő urat kérem, ne zavarja folyton a szónokot! Rassay Károly: A vádlók álljanak elő nyíltan, a vádlottak pedig keressék a közvélemény előtt és a bíróság előtt a maguk igazát. Az ő igazuk keresése neon az ő dolguk, hanem — amint méltóztatnak látni — dolga a parlamentnek, dolgunk valamennyiünknek, akik ebben a teremben mlég a nép bizalmából mint képviselők jelen vagyunk. (Éljenzés a szélsőbaloldalon..) Elnök: Hegymegi Kiss Pál képviselő úr a házszabályok 143. ^-ának a) pontja alapján kíván szólni. (Zaj a baloldalon. — A képviselők közül többen elhagyják a helyeiket.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Folytonos zaj.) Eckhardt és Magyar képviselő urakat kérem, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Itt a parlamentben a vizsgálat anyagára vonatkozóan egyes képviselőtársaim tévedésben vannak. Ezt a tévedést akarom röviden pár szóval megvilágítani. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Körülbelül két hete a magyar sajtóban irgalmatlan harc folyik mi ellenünk, mintha kezünkben volna a Vizsgálat anyaga. Mi csak engedélyt kaptunk és ennek az engedélynek alapján november 2-án .módunkban volt a vizsgálat anyagából két jegyzőkönyvbe beletekinteni, amelyek Tasnády-Szücs Andrásnak és azt hiszem, Guthard vezérigazgatónak a vizsgálóbiztos előtt tett vallomását tartalmazzák. Jegyzeteket sem volt szabad csinálnunk, a dátumokat sémi volt módunkban lerögzíteni, tisztán csak felolvasták előttünk a vizsgálat anyagából ezt a két jegyzőkönyvet. Más támpontunk nem volt, ellenben a magyar sajtóban attól a naptól fogva megkezdődött ellenünk az irgalmatlan támadás. (Ügy van! Ügy van a baloldalon.) Éjszaka lopva kellett megkérdezni embereket, mert a sajtó nem engedte mleg, ihogy mi teljesen tisztázzuk a tényállást. Egymásután jöttek a lehető leggy anusítóbb kijelentések. Ma sem vagyunk urai ennek a vizsgálati anyagnak, a kormány még ma sem tette közzé. Mi ebből a vizsgálati anyagból ezt a két vallomást ismerjük. Ennek alapján nyomban az én indítványomra határozatot .hoztunk, hogy mivel ott az Ibusz. két főtisztviselőjének az volt a szándéka, hogy Trettina útján két képviselőtársunkat megvesztegesse, megvesztegetés bűntette miatt eljárást szorgalmazzunk az igazságügyminiszter úrnál az illető két főtisztviselő ellen. (Zaj. — Turehányi Egon közbeszól.) Más eljárást nem tehettünk ebben a tekintetben. Az ő vallomásaikban az volt, hogy ők követeltek Trettinától bizonyos leveleket, (Ulain Ferenc: ök követel6*
