Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-214

34 Az országgyűlés képviselőházának 211t. ték!) ezért ellenük kellett fordulnunk. (Tur­chányi Egon közbeszól.) Olyan tárgyilagos voltam az ön kérdésében, hogy meg .akartam menteni önt attól az úttól, amelyre önt, saj­nálom!, felbujtották. (Turchányi Egon: Nem (bujtott fel senki! Magam megyek, mert erre kell mennem! Arra kérek választ...) Elnök: Kérem, képviselő urak, ne méltóz­tassanak párbeszédeket folytatni! Hegymegi Kiss Pál: Mi tehát a magunk részéről mindent megtettünk ebben a tekintet­ben, ami módunkban volt hatalom nélkül, meg­vizsgáltuk, utánajártunk a dolognak, de mi mást, mint ezt a két jegyzőkönyvet — egy fel­olvasásból — nem ismerünk. Rögtön felkértem az igazságügyminiszter urat arra, hogy kérje át az anyagot. Még arra is megkértem az igazságügyminiszter urat, hogy mihelyt az ügyészségtől a jelentéseket megkapja, nyújtson nekem anódot, hogy én is beleszólhassak és kö­zöltem az igazságügyminiszter úrral, hogy a magunk részéről is mindenki ellen a lehető legkíméletlenebbül kívánunk eljárni- így volt-e ez, igazságügyminiszter úr? Mi tehát felemelt fővel és tisztán állunk, éretlen pletykákat ki nem viszünk és nem engedtünk senkit sem meggyanúsítani. (Turchányi Egon: Csak en­gem! — Illáin Ferenc közbeszól.) Természetes, nem vagyunk okiali annak, hogy ebben a tekin­tetben idő előtt alapos átnézés és vizsgálat nél­kül történtek itt egyesek részéről olyan nyilat­kozatok, amelyeknek azután súlyos következ­ményeik voltak. Most pedig, mélyen t. Ház, minthogy sok tekintetben aposztrofáltak, ha meg méltóztatnak engedni, — mivel szükséges, hogy dokumentum­ként ott legyen annál a tényállásnál, amely ma előadatott — röviden felolvasom azokat a megállapításaimat, amelyeket mind Turchá­nyi képviselő úrral, mind pártommal is kö­zöltem. (Halljuk! Halljuk! bal felől. — Olvassa): «Két kérdés volt tisztázatlan; az egyik: a vizsgálat anyagát át kellett nézni, a másik pedig a Turchányi Egon ellen felmerült ag­gály. Mivel én az Ibnsz.-ügy tárgyalásában nem vettem^ részt, sem Trettinával, sem Tur­chányival régebbi összeköttetésem nem volt, a a párt érdekében vállaltam azt a megbízást, hogy Klein Antallal és Rakovszky Tiborral megnézem a vizsgálat anyagát. Az átnézés után, másnap a pártértekezleten, nyomban in­dítványoztam, hogy Tasnády-Szűts ellen meg kell tenni a büntető feljelentésit. A párt elfo­gadta és megbízott, hogy az igazságügyminisz­terrel h esszéljek. Továbbá időt kértem és vál­laltam az egész anyag átvizsgálását, különö­sen a Turchányi képviselőtársam ellen fel­merült aggályok kontrollálását.» (Turchányi Egon: Miért méltóztatott javasolni a feljelen­tést Tasnády-Szűts elleni— Zaj a baloldalon.) Vesztegetés bűntettének kísérlete miatt. (Tur­chányi Egon: Nemcsak rólaimi van szó a jegy­zőkönyvekben! — Tovább olvassa); «Tervem az volt- hogy először az igazságügyminiszter­rel tisztázom a .dolgot, azután hozzáfogok a Turchányi-ügy házi vizsgálataihoz. Már aznap meghallgattam Turchányi Egont és kívántam tőle, hogy addig az ideig, amíg külső erők a Trettina-ügyet a párt ellen akarják indoko­latlanul felhasználni, tegye meg azt, hogy sem a sajtóban nem ír, seim nem nyilatkozik, hagyja, hogy én az anyagot átvizsgálhassam. Turchányi képviselő úr erre nekem ígéretet tett. A másnapi napon tágyaltam az igazság­ügyminiszterrel, ami szintén meg is történt. Hétfőn délután többízben keresett Turchányi ülése 1933 november 16-án, csütörtökön. Egon telefonon és Rakovszky Tibor jelenlété­ben esetleg elveszhető bizonyítékok azonnali megtekintését kívánta. Azonnal félj öttenn Bu­dapestre és mivel láttam, hogy itt a sajtóban anélkül, hogy mi ínég befejeztük volna a vizs­gálatot, a legsiilyosabb gyanúsítások történ­tek, kedden .délután és kedden éjszaka az egész vizsgálati anyagot átnéztem. A Turchá­nyi Egon ellen felmerült minden vádpontnak utána nyomoztam és szerdán délelőtt utoljára magamhoz kérettem. A következőket mondot­tam neki: Egon, én utánanéztem az ellene«] szóló minden vádnak; ahol a legnagyobb ag­gályaim voltak, ott javadra teljesen tisztázó­dott az ügy. Két körülmény van,, ahol hibát követhettél el. Ebből a hibából az emberek konzekvenciákat vonhatnak le, aszerint, hogy bíznak-e tisztességedben vagy sem. Végül saj­nálatomat fejeztem ki... (Turchányi Egon: Mi volt az a kettői Kéreimi, méltóztassék meg­mondani!) Közöltem akkor a képviselő úr­ral; itt neim akartam hosszasan elmondani. Az egyik az, hogy hagyott - magától egy levelet kiszedetni; közöltem a másikat is a képviselő úrral, ha parancsolja, szó szerint felolvasom. (Farkasfalvi Farkas Géza: Volt ilyen levél, vagy nem volt?) Volt! (Zaj. — Tovább olvassa): «Végül sajnálatomat fejeztem ki a képviselő úr előtt, hogy nem adott nekem módot arra. hogy Trettinával szembesíthessem és úgy tisz­tázhassaimi a helyzetet. (Turchányi Egon: Csalóval nem állok szembe, csak a bíróság előtt!) mert így akartam a kérdést véglegesen tisztázni.» Erre jöttek azután azok a határo­zatok, — mivel nem volt módunkban a vizsgá­latot tovább folytatni — amely határozatokat a párt hozott. Ezeket azért kellett bejelentenem, hogy azo­kat a jegyzőkönyveket először a kormánynak kell nyilvánosságra hozni. Mihelyt a kormány nyilvánosságra hozza, nyomban meglesz a mód arra, hogy mindenki megállapítsa, hogy ez a párt teljesítette kötelességét, mert én nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy mi nagyon is, talán túlon-túl is teljesítettük a magunk köte­lességét. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Elnök: Klein Antal képviselő úr a házsza­bályok 143. §-ának a) pontja alapján kért szót. Klein Antal: T. Képviselőház! Turchányi Egon képviselőtársam mai beszédében tett be­jelentésében többízben hivatkozott rám. Előbb pedig Rassay Károly t. képviselőtársam kije­lentette beszédében, hogy tanácsot adott Tur­chányi Egonnak és előbbi felszólalásában úgy pártomnak, mint pártom vezérének is akart tanácsokat adni, anélkül, hogy ismerné a va­lódi tényállást. (Andaházi-Kasnya Béla: Elfer­dítette!) Tartozom leszögezni a valódi tényál­lást, amely röviden a következő: Amikor pártom kiküldött minket, hogy ezeket a jegyzőkönyveket vizsgáljuk meg, ez megtörtént akként, amint Turchányi Egon képviselőtársam elmondotta, vele kimentünk és átnéztük a jegyzőkönyveket. Akkor is és a ké­sőbbi pártértekezletek mindegyikén Eckhardt Tibor t. képviselőtársunk, aki elnökölt az ot­tani pártértekezleteken, azt mondotta: felkérlek benneteket, vizsgáljatok jól meg mindent, kér­dezzétek meg Jakabffy kormánybiztos urat, hogy pártunk vagy pedig pártunk bármelyik tagja ellen csak a legkisebb gyanúsítás is van-e azokban a jegyzőkönyvekben. Ezt kérdezte Eckhardt Tibor a pártértekezleteken. (Turchá­nyi Egon közbeszól. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Tur­csánvi Egon: Nem akar felelni!) Klein Antal: Felelek mindjárt. (Ulaiu Fe-

Next

/
Thumbnails
Contents