Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-223
396 Az országgyűlés képviselőházának £23. ülése 1933 december 1-én, pénteken. En merem, feltételezni azt, hogy a sajtó nyilvánossága mellett, a nyilvánosság ellenőrzése^ mellett megtörténhessenek a tisztviselők kárára olyan tömeges visszaélések, amelyektől az. urak ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései következtében őket féltik. Ellenben nyíltan és világosan vitathatatlan az, hogy ha megvalósítják a közigazgatási reformot és ha a tisztviselőknek egy meglehetősen nagy kvantuma válik feleslegessé a reform következtében, — a reformot pedig meg kell csinálni, mert különben felborul az államháztartási egyensúlyunk, mert hiszen költségvetésünknek valamivel több, mint 52%-a személyi kiadás — akkor ezt elő kell készíteni, mert ha elő nem készítjük, akkor fegyelmi eljárásokkal ezt a kérdést megoldani nem lehet. (Rassay Károly: Egy új B-listát csináljanak!) Egy B-listánál ez még mindig jobb! (Rassay Károly: Ez sokkal rosszabb! Nem őszinte, nem r egyenes!) B-lista esetén a tisztviselők tisztára a miniszternek és felettes főnöküknek vannak kiszolgáltatva, itt ellenben mégis csak bizonyos korrektivumok vannak, mert hiszen azt a minisztert mégis csak köti annak a két bizottságnak javaslata, véleménye, nézete. (Rassay Károly: Nem is köti jogilag!) Jogilag nem köti, de erkölcsileg köti. Bocsánatot kérek, nem mindegy az! Vannak erkölcsi kötelékek, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. (Ügy van! jobbfelől.) Igenis köti ez-azt a minisztert erkölcsileg. Ebben van tehát a korrektivum. A javaslat elment a lehetőség határáig, engem ez kielégít, engem ez megnyugtat. Ismétlem, szívesebben látnám, sokkal szívesebben látnám a szolgálati pragmatikát. (Rassay Károly: Hát csináljuk meg! — Meskó Zoltán: Csináljuk meg egy hét alatt!) Szolgálati pragmatikát egy hét alatt 1 ? Olyan is lenne az! (Rassay Károly: Hát a nemzeti munkaprogramm mennyi idő alatt készült? — Meskó Zoltán: Ha maguk rajta ülnek, akkor jobb lesz?) Majd ha képviselőtársam fogja vezetni a kormányt, ám csinálja meg egy hét alatt. (Zaj a baloldalon.) T. Ház! Az eljárás tekintetében a javaslat beiktat két fórumot, két bizottságot, amelyeknek a véleményén keresztül megy ez az eljárás. Az egyik az alsófokú, a másik a minisztériumban van. Azzal a korrektivummal jött még a pénzügyminiszter úr a bizottsági tárgyalások rendjén, hogy a felső Ötös bizottságba a közigazgatási bíróságnak egy bíró tagját is kívánja delegálni. (Rassay Károly: Ez a helytelen, statisztát állítanak oda a bíróság kebeléből! Ezt nem volna szabad megengedni, mert ez kompromittálja azt a bírót!) E felett lehet vitatkozni. (Rassay Károly: Kompromittálja a közigazgatási bíróságot!) Az én felfogásom szerint ez megnyugtató. Nem tartom helytelennek azt a kritikát sem, amely azt mondja, hogy nem oda való a bíró. Nos, én is azon az állásponton vagyok, hogy a miniszter részéről^ ezt túlzott óvatosságnak tartom. Reám nézve azonban egyáltalán nem zavarja a megnyugvást, hogy egy bíró is van benn abban a bizottságban. Kimondja továbbá a törvényszakasz, hogy az Állami Számvevőszéknél a miniszteri hatáskört az Állami Számvevőszék elnöke gyakorolja. Ez természetes dolog. Külön rendelkezik a szakasz az egyetemi professzorokról, akiknél magát az autonómiát vonja be ennek a bizottságnak megszervezésébe. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Végül egy további korrektivumot foglal magában, amit nagyon helytelenül értelmeztek sokan, a kilencedik bekezdés, amely arról intézkedik, hogy annál az alkalmazottnál, akit az általa betöltött állásra az államfő nevezett ki, a szabályszerű elbánás alá vonást a 2. bekezdés b) pontjában meghatározott okokból elrendelő határozat csak abban az esetben hajtható végre, ha az államfő a szabályszerű elbánás alá vont alkalmazottat a szolgálat alól felmentette. Ez egyszerűen korrekt dolog, hiszen ez közjogi vonatkozású, ezt nem is lehet bírálni, de bírálták sokan, azt mondván, hogy a VI, rangosztályon felülieket egyszerűen kivonják a bizottság hatásköre alól. Nem vonják ki. Ez helytelen kritika, és ne méltóztassék ilyen helytelen kritikát gyakorolnia annak, aki ezt gyakorolta. Rendelkezik a törvényjavaslat a képviselőkre vonatkozólag is, ahol egy kivételt tesz. (Zaj a baloldalon.) Itt lehet vitatkozni, politika nélkül lehet vitatkozni. A szakasz fenntartotta ugyanis a mostani tisztviselő-képviselőkre nézve a jelenleg fennálló különös státusbeli kedvezményt. (Rassay Károly: Képviselői szolgálatra berendelt tisztviselők! — Derültség.) Ne tessék viccet csinálni belőle! Azok a képviselők, akik tulajdonképpen még mindig a tisztviselői státusban szerepelnek és ennek következtében élvezik azt a fizetést, amelyet élveznének akkor, ha most nyugidíjban volnának, ebben a státusban meghagyatnak a ciklus lejártáig. (Rassay Károly: Ez az idő a szolgálati idejükbe beszámít!) Mindenesetre a szolgálati időbe beszámít. (Rassay Károly Nekem miért nem számít be és nekik miért számít be?) Miért tetszett magát korábban nyugdíjaztatni? (Meskó Zoltán: Ez mégsem tanácskozás! — Rassay Károly: Majd Berlinbe megyünk tanácskozást tanulni!) Ezen ciklus végéig ez a kedvezmény számukra fenntartatik. Lehet vitakozni a felett, hogy ez a kedvezmény fenntartassék-e vagy nem. Én azon az állásponton vagyok, hogy ezek a t. képviselőtársaink, akik a fennálló törvény tudatában választattak meg, bízva a régi törvényiben, amely ennél sokkal nagyobb kedvezményt biztosított nekik, a ciklus lejártáig ebben a kedvezményben meghagyandók. (Rassay Károly: Régen a tisztviselők a teljes nyugdíj tudatában szolgáltak. — Zaj.) Rendelkezik végül a szakasz arról is, hogy a végelbánás következtében milyen időponttól kezdődik az ellátás folyósítása. Ebben a kérdésben ugyanis bizonyos hézag volt ebben a törvény j avaslatban. Ez a szakasz tulajdonképpen a végelbánásnak, tehát a közigazgatási reform előkészítésének munkálatait öleli fel. A 3. § az álláshalmozások kérdésével foglalkozik és azt öleli fel. Az álláshalmozások alatt eddig is azt 'értettük, ha valaki az állaimkasszából több címen nyert és húzott dotációt. Ha valamely nyugdíjas magánfoglalkozással bír vagy magánvállalatnál tud f magának 'elhelyezkedést találni, ez az ő egyénig szabadsága, egyéni vállalkozása, abba belenyúlni és beleszólni nem. lehet, ez tehát nem vonható az állás'halmozás fogalma alá. Ennek a javaslatnak csak egy feladata van: az állami álláshalmozások meggátlása. Ebben a tekintetben pedig arra az elvi álláspontra helyezkedik ez a javaslat, hogy az államkasszából, vagy pedig olyan kasszából, amelyet közpénzekkel táplál-