Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-214

Az országgyűlés képviselőházának 214. ülése 1933 november 16-án, csütörtökön. 29 Elnök: Ha be méltóztatott fejezni, akkor az összöférhetlenségi beielentést a házszabályok 68-ik szakasza 3-ik bekezdése értelmében az állandó összef érheti en ségi bizottsághoz utasí­tom. Következik Turchányi képviselő úr máso­dik összeférhetetlenségi bejelentésének indoko­lása. Turchányi Egon: T. Ház! Miután az előbb a, közéleti keretet ecseteltem, aminek kapcsán megteszem a külön összeférhetetlenségi beje­lentést Eckhardt Tibor orszéiggyűlési képviselő úrral szemben is, méltóztassék megengedni, hogy a logikus és a kronológiai folytonosság érdekében is igénybevehessem azt a néhány percet, amelyre itt még szükség van. Viszont a Hegymegi Kiss Pál képviselő úrral folytatott és rögtön jegyzékbe vett be­szélgetés kapcsán Trettina Jenő a másik ter­minusra vonatkozólag azt állította, hogy jú­nius 30-án adott nekem hatezer vagy hétezer pengőt, ismét délután négy vagy félőt óra táj­ban. Erre cáfolatul bemutatom a következő, közjegyző előtt tett nyilatkozatot, amely bárki által megtekinthető. Ez annak a családnak a nyilatkozata, amely családnál töltöttem az időt június 30-án délután 3 órától egészen késő estéig. A nyilatkozat a következőképpen szól (olvassa): «Turchányi Egon képviselő úrnak a képviselő úr felhívására készségesen foglaljuk közjegyző előtt tett hivatalos nyi.latkoza.tba , hogy a képviselő úr 1933. év június hónap 30-ik napján délután 3 órától kezdve ezen nap dél­utánján családom vendége volt és a házunkban töltött megszakítatlan időzés után este közösen mentünk házon kívül vacsorázni. Erre az idő­pontra azért emlékezünk biztosan, mert egy­részt ez az 1933 június 30-iki nap a képviselő úrnak emlékezetünkben maradt két utazása közé esett, másrészt, mert június 30-ára követ­kező napon alulírottak egyike, még pedig Dávid Gyula, Budapestről szintén elutazott.» Aláírás: Dávid Károly, Dávid Gyula, az ismert építészcég Budapesten. T. Ház! Ügy érzem, hogy azt a piszkot, amit egy rágalmazó vaktában mert szórni egy tisztességes emberre, akinek nevével visszaél és bűnös üzelmet követ el, lerázva, most aztán jogom van arra, hogy itt tiszta tógával fel­álljak és végigvigyem tovább ezt az ügyet, míg utolsó' szálát ki nem húzom annak, hogy hol van a bűnös, s miért követte el a bűnt. Hegymegi Kiss Pál képvise'ő úr november hó 8-án délelőtt szolgáltatta át nekem ezt az iratot, amelyre én élőszóval cáfoló bizonyíté­kaimat közöltem vele, amire ő kijelentette ne­kem, hogy ő igenis, tökéletesen meg van győzve és meg van győződve az én abszolút ártatlanságomról és hogy ezt a. pártnak is be fogja jelenteni. A párt azonban november hó 8-án — amint az ittlevő hivatalos értesítés tanúsítj a — a következő határozatot hozta (olvassa): «Nagyságos és főtisztelendő Tur­chányi Egon úrnak, Budapest. Van szerencsém Nagyságod becses tudomására hozni, hogy pár­tunk mai napon megtartott értekezletén egy­hangúlag kimondotta, hogy a köztisztesség ér­dekében felkéri a kormányt az Ibusz.-ügy min­den irányban való legalaposabb kivizsgálá­sára. Egyben felkérjük Turchányi Egon dr. képviselő urat, hogy a Trettina—Ibusz.-ügyet a párton kívül intézze el.» Mit tettem én, hogy ezt a sértő felszólítást kaptam a kisgazdapárttól! Erre majd várok nyilatkozatot! Erre az értesítésre küldöttem el kilépő­levelemet, amelynek tartalma publikáltatott, 8 amelynek érvényessége a következő napon, november 9-én délután két órakor lejárt, füg­gővé téve nem egy párthatározattól, de egy eg'yéni elhatározástól. A párt annak ellenére, hogy telefonon kérdeztem a délután folyamán, magatartásáról és állásfoglalásáról felvilágo­sítást nem adott, hanem — miután kilépésem délután két órakor 1 érvénybelépett — délután hat órakor kizárt. Magam részéről az egész ügyben nem tet­tem semmi mást, mint a független kisgazda­párt augusztus 7-iki párthatározatát követtem, amely szerint mindent el kell követni a bűnö­sök felderítésére és a bűnhődés útjára való juttatására. Most pedig innen is hangsúlyozni kívánom, hogy feltétlenül szükséges ama vizs­gálati jegyzőkönyvnek publikálása, amelyek nélkül én folyton csak Rakovszky Tibor, Hegy­megi Kiss Pál és Klein Antal képviselő urak személyes tapasztalatára tudok hivatkozni, va­lamint azoké is, amelyek Tasnády-Szüos And­rásnak és Guthard Tódornak a Jakabffy-vizs­gálat során tett vallomásait tartalmazzák s az én ügyészségi feljelentésem alapjául szolgál­nak, végül hozassék nyilvánosságra a Ribáry­féle levél is, amelyet nem láttam, hanem csak a miniszterelnök úr közléseiből tudom, hogy ilyen is van és hogy milyen tartalommal kell annak bírnia, mert minden késés, amely ezen jegyzőkönyvek, valamint a Ribáry-féle levél nempublikálása körül történik, semmi más, mint az én becsületem védelmében akadáiy, akadály egy «aposztata», «csaló», «sajtózsaroló» pappal szemben és akadályt jelent egy másik egyénnel szemben is, akinek neve ott szerepe! a vizsgálati jegyzőkönyvekben. Nincs joga a miniszterelnök úrnak, senkinek sincs joga az én papi és képviselői becsületem tisztázása elé akadályt gördíteni. (Berki Gyula: Ne a minisz­terelnök urat vonja felelősségre, hanem saját magát! Micsoda hang ez? — Zaj.) Ilyen rága­lommal terhelten és ilyen rágalomból olyan ragyogóan kikerülve, mint ahogyan ezt min­denki előtt cáfolhatatlanul bebizonyítottam... ÍUlain Ferenc: Majd várjuk meg a végét! — Zaj.) Legyen szerencsém! A miniszterelnök urat nem óhajtom sem sérteni, sem megbán­tani, ne méltóztassék azonban rossz néven venni, ha az embert az indulat akaratlanul, sőt feltett szándéka ellenére is fűteni kezdi, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Mindig rendel­kezésre álltam mindenben, mindent megmutat­tam! Az urak intézzék el a dolgot egymás között, vagy a bíróságnál! A Ribáry-féle levél másolata itt van, azt is bármikor átadhatom! — Helyeslés balfelől.) Megmondom, hogy miért kívánom a jegyző­könyvek publikálását. Azért, mert csak e jegyzőkönyvek alapján van módomban azt az abszolút bizonyítékot érvényesíteni, amely itt van a kezemben. Hogy t. i. mikor vette fel Trettina az IBUSz-tól ezt a bűnpénzt, ez csak a jegyzőkönyvben van lefektetve. (Vitéz Göm­bös Gyula miniszterelnök: Rágalmazásért tes­sék őt feljelenteni, s akkor rendelkezésre áll automatikusan minden!) Fel is jelentem min­denért. (Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Én nem vagyok bírája senkinek sem!) Az en­nek az ügynek kapcsán nyilvánosságra jutott adatok nemcsak azt tartalmazzák, hogy nekem volt közöm bármiféle formában ehhez az ügy­höz, hanem Eckhardt Tibor országgyűlési kép­viselő úrral szemben is szólnak ezek a nyilvá­nosságra jutott adatok... (Ulain Ferenc: Ame­lyeket Ön kevert bele!) Ezek benne vannak a

Next

/
Thumbnails
Contents