Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-221
346 Az országgyűlés képviselőházának 221 Augusztus hó 11-én az Aréna út 68. szám alatt levő Magyar Építőmunkások Országos Szövetségében esti 8 órai kezdettel a szociáldemokratapárt VII, kerületi egyik bizottsága a kizárt Ganz-gyári munkások javára hatósági engedély nélkül kultúrestét rendezett a szavaló- és énekkórusok közreműködésével. Ezen az estélyen bejelentetlenül, azaz anélkül, hogy a programba fel lett volna véve, különböző jeleneteket adtak elő. A kőbányai kórus egyik nőtagja, elszavalta a «Szovjethajó a Dunán» című kommunista verset, amelyben arról van szó, hogy három szovjethajó érkezik a csepeli kikötőbe, ezeknek legénysége szóbaáll a csepeli munkásokkal és őket arra hívja fel, hogy forradalom útján valósítsák meg ők is Magyarországon a szovjetrendszert. A fodrászok kórusa előadta a bejelentetlen «Lázálom» című jelenetet. Itt arról van szó, hogy egy uceai tüntetés során a rendőrök súlyosan bántalmaznak egy munkásfiút. A mentők a bántalmazottat lakására (szállítják. Állapota válságosra fordul, agonizálni kezd. Lázálmában arról beszél, hogy látja az új világrend kialakulását, a bolsevikiek győzelmét és abban a tudatban hal meg, hogy azok jobbra fordítják a munkásság helyzetét. Nem akarom tovább felsorolni ezeket a dolgokat, (Propper Sándor: A Meskóék indulóját tetszett olvasni?) bár tucatjával sorolhatnám fel ezeknek a szavalatoknak és daloknak szövegét, amelyek mind a legkifejezettebb és legélesebb kommunista propagandát tartalmazzák. Ilyen körülmények között — azt hiszem —, nem kell indokolnom azt az intézkedésemet, hogy hosszas türelmem fogytával ezeket a szavaló- és dalkórusokat betiltottam (Helyeslés a jobboldalon.) és természetesen nem is vagyok hajlandó ezeket újra engedélyezni mindaddig, amíg garanciát nem kapok arra, hogy ezek a visszaélések és üzelmek ott nem fognak tovább előfordulni. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőtársam interpellációja tartalmaz még egy passzust, amely a rendőrség által gyakorolt állítólagos előzetes cenzúrára vonatkozik. A rendőrség nem gyakorol semmiféle előzetes cenzúrát, (Propper Sándor: Csak kitiltja Petőfit a programból!) de nem enged ilyen dalokat és szövegeket előadni. Egyáltalán soha nem fordult elő, hogy a szövegen javított volna, de azt igenis megmondotta, hogy ezt a darabot, vagy ennek a darabnak ezt és ezt a részét nem engedi előadni. Ezt nem nevezem cenzúrának, ennyi cenzúrát gyakorolni kötelességemnek tartom és fogok is mindenféle hasonló esetben. (Helyeslés és tapsa jobboldalon.) Kérem válaszom tudomásulvételét. Elnök: Interpelláló képviselőtársunkat illeti a viszonválasz joga.. Kéthly Anna: T. képviselőház! A miniszter úr azt mondja, hogy neki egyáltalán nincs szándékában a szociáldemokratapárt kultúráját megakadályozni. Jó, ez körülbelül olyasmi, mintha valakinek levágják a kezét, lábát, azután próbáljon mozogni, ö nem akadályozza meg, de el veszi összes szerveit és összes lehetőségeket ahhoz % hogy ezt a munkát folytassa. Ezt a szándékát a miniszter úr a bolsevizmus elleni harcával és a bolsevizmus elleni védekezés szükségességével indokolja (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Hát önök nem ismerik el a védekezés szükségességét?) Azt hiszem, hogy nekünk (Kabók Lajos: Nem kell mindent tönkretenni ez alatt az ürügy . ülése 1938 november 29-én, szerdán. alatt!) nagyobb ellenségünk a szovjet, mint akár az egész egységes pártnak, vagy tőlünk jobbra akármiféle polgári pártnak. Nekünk tehát sokkal nagyobb érdekünk fűződik ahhoz, hogy ezt a magunk eszközeivel, erejével és akaratával elvégezzük. A miniszter úr válaszában most imár bizonyos módosításokkal idézi rendeletét; itt már nem azt mondjak, hogy nem aka,rtunk eljárni, hanem azt állítja, hogy nem tudtunk eljárni, (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Ugy látszik!) A rendeletben ellenben világosan és kifejezetten azt rója fel nekünk, hogy nem jártunk el. Ez a revízió alá vett állásfoglalás tehát mindenesetre egy bizonyos javulást, egy bizonyos haladást jelent. (Derültség a jobboldalon.) A miniszter úr hosszadalmas türelemről beszélt. Az a bizonyos előadás, amelynek műsorát itt felolvasta, augusztusban történt és kerek két hónapig várt ezzel a feloszlatással (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Már előbb is vártam! —Erődi-Harrach Tihamér: Hivatkozott rá a miniszter úr, hogy türelemmel volt!) anélkül azonban, hogy nekünk megadta volna a lehetőséget és módot arra, hogy a magunk erejével és a magunk eszközeivel eljárjunk. Ami pedig a rendőrség cenzúrájára vonatkozó kijelentéseit illeti, azt állítom — és ebben^ a pillanatban sajnos, nem állnak rendelkezésemre azok az adatok, amelyekkel bizonyítani tudnám, de bizonyítani fogom — hogy ez a rendőrségi cenzúra fennáll, még pedig a rendőrségnél olyan urak foglalkoznak ezzel a cenzúrával, akiknek abszolúte semmi fogalmuk és érzékük nincs a művészeti kérdésekről, nem is ez a hivatásuk. Nem veszem ezt tőlük rossz néven, de viszont például, ha valaki egy cipő jóságát akarja mebíráltatni és szabókat rendel ki ellenőrző közegnek, mindenki mulat rajta,. Ugyanez az eset áll fenn, ha verseket,, színdarabokat és művészeti termékeket visznek oda benyújtás és előzetes cenzúrázás végett és e felett olyan urak döntenek, akik — mondom még egyszer — esetleg a hazai nótaköltészet gyöngyeit ismerik, de Adyhoz, Petőfihez, Aranyhoz, vagy a modern költőkhöz épp úgy nem értenek, mint a klasszikusokhoz s eltanácsolják a műsor háromnegyedrészét. Ilyenformán azután egy műsor előkészítése tökéletesen lehetetlenné válik azért, mert egy műsort nem; lehet máról-holnapra összeállítaini. Ha pedig mi benyújtunk egy körülbelül 30 számból álló műsort, arra számítva, hogy abból esetdeg hármat, négyet engedélyeznek és 26-ot törölnek (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Pechük van!) és 24 órával az előadás előtt adják ezt tudtunkra, annilkor tehát egy új műsor összeállítása képtelenség, amikor tehát már a teremiköltségek, az előkészületi költségek, a plakát- és jegyköltségek megvannak s a vigalmi adót de kellett fizetni, ez egy olyan bosszantás — semimi egyébnetk nem manid!batnám — (Propper Sándor: Kártevés!) olyan kártevés, amit csak a legnagyobb lelkiiameretlenséggel lehet csinálni. (Propper Sándor: Ezentúl Pósa bácsit fogjuk beállítani; csingilingi! — Kabók Lajos: Azért nem kell mindent elpusztítani, mert egy helyen történt valami! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ha csak egy helyen történt volna! — Propper Sándor: Ezután Pósa és Forgó bácsit állítsuk be, ezt majd jóváhagyják!)
