Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. T. Ház! A gazdajavaslat vitája a magyar föld problémáit hozza elénk. Elém idézi a magyar földet, a magyar rónát, elém idézi tartalmánál fogva is, de elém idézi formájánál fogva is, mert ez a vita valahogyan hasonlított a legmagyarabb magyar folyóhoz, a Tiszához, amely nagy kacskaringókban folyik, hogy azután visszatérjen csaknem oda, ahonnan elindult. De abban is hasonlít a Tiszához, hogy az is gyakran kiont a medréből és széles árterületet borit el, olyan árterületet, amely csak nagyon lazán tartozik hozzá a mederhez. Éppen azért nem is terjeszkedhetem ki ennek a vitának minden részletére és minden fázisára. Valahogyan kénytelen leszek úgy dolgozni, mint a vízszabályozó mérnök, aki átvágja ezeket a kanyarulatokat és kacskaringókat, hogy azután a hajó hamarabb céljához jusson. (Helyeslés jobbfelől és középen.) T. Ház! (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Először is méltóztassék megengedni, hogy az után a -sok interpretáció után, amelyeket idegen ajkak fűztek ahhoz a javaslathoz, amelyet a kormány hozott és amely javaslatot van szerencsém itt képviselni, megadjam a magam interpretációját is, amely talán autentikusan b lesz. Elsősorban is a statisztikai adatokból kell kiindulnom (Farkas István: Amiket mi nem kaptunk meg!) és röviden ismertetnem ikell iá magyar föld eladósodásának problémáját egészen nagy vonásokban és kerek számokban, mert néhány millió nem játszik itt szerepet és a kerek számok az emlékezetben is jobban megmaradnak, A Konkoly-Thege-féle statisztika, amely 1931 végére készült, ismeretes. Ugyanezt a statisztikai felvételt még részletesebben elkészítette a Statisztikai Hivatal 1932. év végére is. Nagyban, — egészben lényeges eltérések nem mutatkoznak a két statisztika, eredményei között. Kerek számokban úgy adódik a helyzet, hogy a hitelintézetek által nyújtott kölcsönök, tehát a hitelintézetekkel szemben fennálló bekebelezett gazdatartozások összege mintegy 750 millió pengő rövidlejáratú, 300 és egynéhány millió pengő hosszúlejáratú és körülbelül 300 millió pengő úgynevezett Lebosz.kölcsön, amely utóbbi a^ földreformmal kapcsolatos és külön matériát alkot; ezt tehát egyelőre tegyük félre. Ezenkívül van körülbelül 400 millió pengő olyan bekebelezett teher, amely nem pénzintézetekkel szemben áll fenn és amelynek egy része végrehajtási jelzálog, vételárhátralék és esak körülbelül egy-t negyedrésze az, amely kölcsönnek tekintendő. Van azonkívül a magyar földtulajdonos-társadalomnak körülbelül 3—400 millió pengő bekebelezetlen terhe, úgyhogy az egész teher, a Lebosz.-terhet belevéve, körülbelül 2 milliárd és egynéhány milliónyi összegnek felel meg. Ezzel a statitisztikával egyidejűleg a Pénzintézeti Központ a hitelintézetek adatai alapján egy másik satis ztikát, amelynek adatai nagyban-egészben megerősítik a KonkolyThege-féle statisztikát, amennyiben ezek szerint a bekebelezett hitelintézeti rövidlejáratú tartozások 777 millió pengőt tesznek ki, tehát egynéhány millióval, körülbelül 30—35 millióval többet, mint a Konkoly-Thege-féle statisztika szerint, amely eltérésnek magyarázata abban van, hogy az a statisztika egy más időpontra, 1932 június 30-ára készült és lehet, hogy közben történtek egyes bekebelezések és egyes új hitelnyújtások. Ezenkívül a Pénzintézeti Központ statisztikája szerint 147 millió pengő a bekebelezetlen hitelintézeti tartoülése 1933 november 29-én, szerdán. 287 zás, tehát a kettőnek összege együtt 924 millió pengő rövidlejáratú, amihez járul körülbelül 300 és egynéhány millió pengő hosszúlejáratú kölcsön. Ez a 924 millió pengő rövidlejáratú kölcsön az, amelyet ez a javaslat tulajdonképpen és elsősorban érint. r , , , Amikor a gazda javaslat tervezetét elkészítettük, a következő célkitűzések lebegtek a szemeim előtt: elsősorban is az, hogy kiemeljük a rendes hitelviszonyok köréből a gazdatartozásoknak azt a részét, amely más ár- és értékesítési viszonyok mellett jött létre. Ennek következtében az 1932 április 1-i fordulónapot véve alapul, mint amely fordulónap már eddig is a gazdaadósvédelmi javaslatoknál szerepelt, az ez előtt megvolt tartozásokat tekintjük külön matériának. Hogy ez milyen összeget tehet ki, azt egészen pontosan megmondani nem lehet, mert hiszen nem tudjuk, hogy abból a 924 millió pengős összegből, amely a Pénzintézeti Központ statisztikája szerint fennáll, mennyi az azóta keletkezett hitel. Lehetnek itt azonkívül bizonyos keretbiztosítasi jelzálogok is s így ia tartozásoknak bizonyos rétege semmi vonatkozásban nem fog állani ezzel a javaslattal. Ennek következtében kalkulációnkat egy körülbelül 800 milliós volumen alapján állítottuk fel, amiből úgy számítottam, hogy pesszimisztikusan véve körülbelül százmillió lesz, az az anyag, amely a nem védett birtokot és 700 millió, amely a védett birtokot terheli. Erre a számításra és kettéosztásra azért volt szükség, mert az államra nehezedő teher szempontjából egészen más megítélés alá esik a védett birtokot terhelő rövidlejáratú tartozás. A második célkitűzés, amely szemünk előtt lebegett, az volt, hogy nyugalmi helyzetet teremtsünk, amelyben megadjuk ezeknek az eladósodott birtokosoknak a gazdasági regenerálódás lehetőségét. Ennek következtében kétéves periódust léptettünk itt életbe, amely két év alatt a birtokok, különösen azdknak az a része, amely védett birtokká való deklarálását kéri, nyugalmi helyzetet élvez a tőketartozások szempontjából. A harmadik szempont, amely szemünk előtt lebegett, az volt^ hogy ez alatt a nyugalmi idő alatt is és magával a rendelettel előkészítsük és amennyire lehet, meg is indítsuk a végleges rendezést. A rendelet egyes szabályai ismeretesek, ennek következtében esak röviden utalok arra, hogy ezt a célt szolgálja elsősorban a tíz holdon, illetve száz korona kataszteri tiszta jövedelmen aluli birtokok tőketerhe egyrészének átvállalása kétszer 25 millió pengő erejéig egyrészt készpénz, másrészt pedig könyvadósság alakjában. Ezt a célt szolgálja a rendelet 16. §-a

% amely új rendelettel még kiépítendő lesz, tehát azegyességi szakasz, ezt a célt szolgálják, továbbá a tőkevisszafizetési jutalmak, amelyek azoknál, akik képesek erre, a legtermészetesebb likvidációt vannak hivatva előmozdítani. r Negyedik szempontunk az volt, hogy ebbe az egész befagyott tömegbe a lehetőség szerint életet vigyünk és ennek mobilizálását és lassú feloldását legalább is megkezdjük. Ezt a célt szolgálja az, hogy bizonyos szűk keretek közt 1%-os tőketörlesztéseket írtunk elő, másrészt pedig, amire már utaltam, hogy a soronkívüli tőke visszafizetéseknél bizonyos prémiumokat állítottunk be a rendszerbe. Az^ ötödik cél az, volt, hogy elkerülhetetlen likvidáeiók esetén az állami elővásárlási jog 42*