Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-221
286 Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése 1933 november 29~én 3 szerdán. a magas kereseti adó miatt ma nem juthatnak a védettséghez. Ha a négyszeres szorzatot elfogadjuk, akkor el. fogják árverezni annak a szegény kisembernek feje felől a hajlékot. Továbbá nagyon felhívnám még az igen t. miniszter úr figyelmét a termény járandóságom felekezeti tanítókra és lelkészekre, akik nemcsak hogy élvezik azt a terményjárandóságot, de maguk is mezőgazdaságot űznek, a mezőgazdaságból élnek, akik nagyon el vannak adósodva; a mai nehéz és lehetetlen helyzetben, hogy a védettséget ezek részére is feltétlenül biztosítani méltóztassék, hogy kikerüljenek abból a nyomorúságos állapotból, amelyben vannak. x\mikor azt látom, hogy az a tanító a: községben a Hangyából tiszta adósságra hordja a családja számára a szükségeseket, akkor nem nézhetjük el azt, hogy a nép nevelői és az erkölcs hirdetői ne részesüljenek védelemben. Kívánatosnak^ tartanám, hogy a kamatkedvezményt a kisiparosságra is kiterjesszék. Falun minden kisiparosnak van egy kis háza, pár hold földje, vagy kis szelője és mert munkája nines az iparosságnak, sokszor még részes aratást is vállal, hogy családjának mezőgazdasági munkával keresse meg a kenyerét. Kívántos, hogy ezek is megkapják a kamatkedvezményt és az adóhátralékok kedvezményes fizetését, mert az Oti-nak és a Mabi.-nak adói teljesen tönkreteszik a kisiparosságot, ha azoknak is valamilyen latitüd, hosszabb időre kiterjesztett fizetési engedmény nem adatik. Erre is felhívnám a t. miniszter úr figyelmét, mert természetes, hogy ha annak a kisiparosnak feje felől a házát elárverezik, akkor adófizetők szűnnek meg és általában véve, nagyon értékes osztálya pusztul ki a nemzetnek. Szeretném továbbá, ha — amit itt többen hangoztattak isren t. képviselőtársaim közül — a külföldi kölesönökkel adós, dollár és fontsterling kölcsönökben eladósodott magyar gazdák is megtalálnák valahogyan a mentőköteleket, amellyel ők is megmenthetnék gazdasági helyzetüket. Fel kell hívnom még a kormány figyelmét arra, hogy az adósvédelmi rendelet megjelenése' óta nyakra-főre kérik az árveréseket, hogy mielőbb a védettséget kérné valaki, már egy egész árverési hiéna hadjáratot folytathassanak. Különösen a védettségbe bele nem jutó, a legjobban álló, jóhiszemű gazdaadós van nehéz helyzetben, mert különösen a: magánhitelezők, akik uzsorakamatra adtak oénzt. azt mondják: rám' nem áll az, hogy ö és fél százalék a kamat, mert ha nem adod meg a nagyobbat, felmondom a kölcsönt. — Erre hívom fel a pénzügyminiszter úr figyelmét és kérem, méltóztassék valamiilyen rendelkezéssel megvédeni ezeket a legjobb hihi szemű gazda adósokat ezektől az uzsorásoktól. A védett birtokoknál most már a kezesek ellen folytatják az árverést és napró'l-napra a kezesekre mennek, mivel tudják, hogy nem lehet a védett birtokot árverés alá vonni. De ez még sokkal rosszabb, mert a védett birtokosok családtagjainak — akik jóhiszemű kezesek voltak, mert hiszen alaki okból kellett a házastársnak odaírnia a nevét a váltóra — többnyire a hitvestársnak, a feleségnek a bútorát, a szobaberendezését árverezik. Kérem a miniszter úr közbelépését, hogy a védettség, a védett birtokosok családtagjaira, feleségére és házibútoraira is kiterjesztessék, mert teljes lehetetlenség, hogy anyósnak, feleségnek házibútorait és mindenét elárverezzék a kielégítés kedvéért. (Rakovszky Tibor: Anyósvédelmi törvényt! — Derültség half elől. — Patacsi Dénes: Független kisgazdaképviselőnek ez kell. Az eladósodott gazdáknak védelmet nyújtó 6300/1933. M. E. rendelet mellett, nagyon kérem ( a miniszter urat, hogy a hatóságokat kellő módon utasítsa, hogy ezeket az intézkedéseket hajtsák végre. A napokban érkezett hoznám egy községi bizonyítvány, amely igazolja, hogy három lova hullott el ebben az évben egy kisgazdának, tehát már nem is tudja, miért vásároljon lovat és mégis a legnagyobb kíméletlenséggel hajtsák végre a szegény embert. Végül kérdezem, nem lehetne-e megmenteni azokat a szerencsétleneket, akiket e rendelet előtt egyes pénzintézetek valóságos potom áron ki vertek őseik földjéről, kivertek házából és akik földönfutókká lettek? Ezek a birtokok ma is potom áron egyes bankok birtokában vannak. Nagyon üdvös volna, ha az igen t. pénzügyminiszter úr és a kormány erre is nagy figyelmet fordítana. Itt van a végrehajtási költségek szaporítása, amely kérdésben a 6300/1932. sz. rendelet, az előbbi adósvédelmi rendelet IV. fejezete szintén intézkedik és itt is az áll, hogy «fenntartatik», de fontos, hogy ez ne maradjon írott malaszt, hanem az illető hatóságok itt is utasíttassanak, hogy ne legyen a perköltség olyan és a behajtási illetékek olyanok, hogy a szegény embereknek egész kis vagyona is rámenjen. Ezekben voltam bátor csak röviden vázolni felfogásomat és kérni az igen t. pénzügyminiszter úrnak ezekben a dolgokban megszokott erélyes közbelépését. Magyar Pál t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ne nézzünk most itt pártpolitikát. Én azt mondom, hogy ez nem pártpolitika, ez nemzetmentő munka, amit a kormány ezen a téren végez és éppen azért örömmel láttam, hogy az ellenzék igen t. tagjai közül nagyon sokan a kellő megokolással és indokolással a javaslatnál többet óhajtottak, amint én magam is többet óhajtok, sőt hiszem, hogy még a miniszter urak is többet szeretnének. Ha azonban a kezdő lépést már megtesszük, akkor épp úgy, mint ahogy előbb mondottam beszédem elején, hogy amikor a mentőcsónak lemegy a tengerre, viharos az ég, ha azonban ma viharos is az élet, reméljük, hogy éppen azon tapasztalatok nyomán, amelyek e rendelet végrehajtásával kapcsolatosan kibontakoznak, ebből jobbat és szebbet alkothatunk. Ma Dedig köszönetet mondva ennek a kormánynak, amely ezzel a javaslattal jött, mert ez a magyar falu népének, a magyar föld őserejének megmentését célozza, a legnagyobb örömmel elfogadom a javaslatot. (Élénk éljenzés és taps jobb felől. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Képviselőház! A gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről szóló törvényjavaslat vitája során vagyok bátor felszólalni, és különös örömömre szolgál, hogy az én felszólalásom követi igen t. Pataosy képviselőtársam felszólalását, akiben egyik leghivatottabb reprezentánsát tisztelhetjük annak az osztálynak, amelynek sorsáról most tanácskozunk. (Ügy van! jobb felől ) Legyen meggyőződve igen t. képviselőtársam, hogy azokat a megjegyzéseket, amelyeket ő éles meglátással és a viszonyok gyakorlati ismerete alapján adott elő, a leggondosabban fogjuk vizsgálat alá venni. (Éljenzés jobb felől.)
