Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-213

16 Az országgyűlés képviselőházának t szebb és boldogabb magyar jövő talapzatának megépítésére. Mivel az a meggyőződésem, hogy az elnöki napirendi javaslat erre a magasztos célra törekszik, azt örömmel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. Következik a határozathozatal. Minthogy az elnöki napirendi javaslattal szemben Peyer Károly képviselő úr napirendi javaslatot adott be, ennélfogva a kettőt egymással szembe fogom állítani. Kérdem tethát a t. Házat, méltóztatnak-e az elnök által előterjesztett napirendi javaslatot, szemben Peyer Károly képviselő úr napirendi javaslatával, elfogadni, igen viagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik: az elnöki napirendi javaslatot fogadják öl, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház tehát az. elnöki napirendi javaslatot fogadja el, és így Peyer Károly képviselő úr napirendi javaslatát elveti. (Zaj a szélsobaloldalon. — Kabók Lajos: Mi lesz az országgal?) Most pedig felhatalmazást kérek a t. Képviselőháztól arra, hogy a Ház szünetelése alatt az esetleg megüresedő választókerületekben az új választások elrendelése, illetve a pótképviselők behívása és a netán érkező meghívások tekintetében a szükséges intézkedéseket megtehessem. Méltóztatik a kért felhatalmazást megadni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Most pedig áttérünk az írásbeli miniszteri válaszok meghallgatására. Sorrend szerint következik az igazságügyminiszter úr írásbeli válasza Turchányi Egon képviselő úrnak Rákóczy István tiszatardosi r. kat. plébános ellen folyamatba tett bűnügyben folyó évi június hó 7-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli miniszteri választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Nagyméltóságú Elnök Ür! Az írásbeli interpellációra, válaszomat a következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni: «Rákóczy István» szerzői megjelölésével «Könnyítés a kisemberek megélhetésén» felírás alatt egy gépírással előállított sajtótermék jelent meg, amelyet a nyomda, illetve többszorösítő vállalat tulajdonosa és a többszörösítés helye megjelölve nem volt. A sajtótermék a tiszalöki járás területén engedély nélkül lett az utcán terjesztve. A sajtótermék, illetve annak terjesztése miatt háromféle címen indult meg a bűnvádi eljárás: 1. a tiszalöki járás főszolgabírója, mint rendőri büntetőbíróság előtt a sajtóterméknek engedély nélkül való utcai, illetve házaló terjesztése miatt sajtórendészeti kihágás^ címén, 2. osztályelleni izgatás bűntette címén és 3. sajtórendőri vétség címén. . A 2. alatti ügyben a nyíregyházi kir. ügyészség a csendőri feljelentést és> a sajtótermék másolatát további illetékes elintézés céljaiból a szegedi kir. ügyészséghez tette át. A 3. alatti ügyben a nyíregyházi kir. ügyészség az 1914, évi XIV. te. 24. §-ának 3. pontjába ütköző sajtórendőri vétség címén azért nyújtott he Rákóczy István ellen a 13. ülése 198$ október 2U-én, kedden. nyíregyházi kir. törvényszékhez vádiratot, mert nevezett a sajtóterméket szétosztás útján terjesztette annak dacára, hogy a, sajtóterméken nyomda-, illetve többszörösítő vállalat tulajdonosának neve és a többszörösítés helye megjelölve nem volt. A főtárgyaláson a vádlott beismerte, hogy a sajtóterméket, ímelynek Ő a szerzője, hívei körében az utcán és iskolában szétosztás, illetőleg az iskolás gyermekekkel hazaküldés útján engedély nélkül terjesztette. A csendőrség előtt azt adta elő, hogy a sajtóterméket a forráskút! lelkésszel sokszorosíttatta. A főtárgyaláson ezt az előadását oda módosította, hogy a többszörösítést a forráskuti lelkésztől kölcsönkért írógépen ő maga eszközölte. További védekezése az volt, Jtiogy mivel a sajtótermék az ő aláírásával jelent meg, szükségtelennek tartotta a nyomda, illetve a többszörösítő vállalat tulajdonosának nevét azon feltüntetni. (Folytonos zaj a jobboldalon). Elnök: Csendet, kérek. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. Petrovics György jegyző (tovább olvassa): «A nyíregyházi törvényszék ezt a védekezést elfogadva, a vádlottat a vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Ez ellen az ítélet ellen a kir. ügyész azért jelentett be fellebbezést, mert a hivatkozott sajtóterméken a nyomtatás vagy többszörösítés helyét is fel kell tüntetni, ez pedig meg nem történt, továbbá, mert a vádlottnak a többszörösítés helyére és a többszörösítő személyére vonatkozó főtárgyalási előadása ellentétes a nyomozás során tett vallomásával és így annak a forráskuti lelkész kihallgatásáig ! hitel nem adható. A kir. törvényszék ítélete még írásba foglalva nincs. Az iratok ennek megtörténte után lesznek a debreceni kir. főügyészhez felterjesztve, aki a törvény szerint nyilatkozni fog arra nézve, hogy a kir. ügyész által bejelentett perorvoslatot fenntartja-e vagy sem. Az előadottak alapján nem találok törvényes alapot arra, hogy a 'bűnügy törvényszerű menetébe főfelügyeleti hatáskörömben beleavatkozzam. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest. 1933. évi július hó 6-án. Lázár sk.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az igazságügyminiszter úrnak az imént felolvasott írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a külügyminiszter úr írásbeli válasza Mojz.es János képviselő úrnak a jugoszláv határmenti kettősbirtokosok terményeinek behozatala ügyében folyó évi július hó 5-én előterjesztett interpellációjára. _> Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli miniszteri választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Dr. Mojzes János országgyűlési képviselő úrnak folyó évi július hó 4-én a jugoszláv határmenti kettősbirtokosok terményeinek behozatala ügyében hozzám intézett írásbeli interpellációjára válaszomat a következőkben van szerencsém megadni: «Az 1926. évi július hó 24-én Belgrádban kelt s az 1929:LVXI. tc.-be iktatott magyar-jugo-