Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. tásra ritkán, vagy semmit sem szállítottak és erdejük legfeljebb a kataszterben volt némileg nyilvántartva. Általában véve az értékesítés kérdését illetőleg az a nézetem, hogy a jelenlegi árszint és közterhek mellett a gazdaadósvédelem sok rendelkezése, ha ez az árszint megmarad, bizony írott malaszt fog maradni (Ügy van! Ügy van ! a baloldalon.) és csakis az összességre fog terhet jelenteni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A közterhekről szólvta;, beszédemnek erre a részére áttérve, megismétlem — azt hiszeim, minden mezőgazda, de talán még egyéb foglalkozási ágbeliek is megismételhet-nék — azokat a számokat, amelyeket az 1931. évi hivatalos statisztikai összeállítás közöl a mezőgazdaság terheiről, különösen pedig a mezőgazdasági vagyon vagyonadójáról. Méltóztatnak tudni, hogy 4'5 milliárd a mezőgazdasági vagyon vagyonadós alapja, a mezőgazdasági üzemi tőke külön 600 millióval szerepel, míg Csonka-Magyaroinszágnak összes tőkevagyona ugyanebben a kimutatásban 418 millióval szerepel. Azt hiszem, ennek a két utóbbi tételnek aránytalansága anynyira szeimjbeszökő, hogy ezt bővebben indokolni vagy magyarázni teljesen felesleges, mert vagy túbnagas az egyik, a 600 milliós mezőgazdasági üzemi tőke, vagy pedig túlalaesony a 418 millió, mint tőkevagyon. Ezt a szembetűnő aránytalanságot folyó év júniusában a 33-as bizottságban -nyert felhatalmazással élve, az igen t. pénzügyi koinmányzat még V tetézte a 41.500. számú rendelet 2. szakaszának — gondolom — kilencedik 'bekezdése azon rendelkezésével, amely a haszonbérbe adott mezőgazdasági ingatlanoknál letért az eddigi hozadéki elvről és egy tollvonással áttért a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresére. Ez a művelet az én becsléseim szerint legalább is 400 imli'llió pengőnyl újabb adóalapot jelent a mezőgazdaság terhére, mert thiszen Magyarországon körülbelül 2'5 millió hold van haszonbérben és így könnyű a számítás. Átlag egy mázsa búzát véve fel 10 pengőben és ennek a húszszorosát, ami az eddigi állapot volt, vagy pedig az átlagos kataszteri jövedelmet, amely 10 aranykorona és ennek a negyvenszeresét véve: méltóztassék a kettőt beszorozni, azt hiszem, inkább 500, mint 400 millió adóalapemeléssel állunk szemben. A biztonság kedvéért elhoztam az 1916. évi XXXII. tc.-nek, illetőleg az akkor erről benyújtott törvényjavaslatnak tárgyalási anyagát, úgy a naplókat, mint az ; irományokat. Magam is résztvettem ebben a tárgyalásban és élénken emlékszem, hogy a vagyonadóról akkor beterjesztett törvényjavaslatban, amelyet Teleszky János akkori miniszter úr képviselt, a hozadéki elv egyáltalán neim szerepelt, hanem (beteken át tartó igen beható tárgyalások, viták és mondhatnám, a Ház túlnyomó többségének konszenzusa mellett kerültek be azután a 13. és következő szakaszok, amelyek egészen folyó év júniusáig érvényben is voltak, de ezek nem voltak benne a 'bizottsági szövegben, sem a pénzügyminiszter úr által a bizottság elé terjesztett szövegben, hanelmi ezeket mint módosításokat itt a plénumban terjesztették elő és fogadták el hosszas kapacitálás és mondhatnám harcok, az akkord előadónak, Hegedűs Lo'rántnak az ismertetése után. Szóval, konstatálom, hogy le méltóztatott térni a hozadéki elvről akkor, olyan pillanatban, amikor a hozadék katasztrofálisan esett (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) és akkor, ülése 1933 november 28-án, kedden. 231 egy félévre rá, (hogy a Nemzeti Munkaterv 24. pontja — igen helyesen — éppen a hozadéki elvet hangoztatja az adóztatás terén. r De mit méltóztatott a hozadéki elv helyébe tenni? A szorzószámot. Mit méltóztatott megszorozni? A kataszteri tiszta jövedelmet. Engedelmet kérek, e tekintetben tartózkodom a kataszteri tiszta jövedelem közelebbi kommentálásától és a magam részéről teljesen megelégszem azzal, amit e tekintetben háromnégy nappal ezelőtt a Ház osztatlan tetszésnyilvántása mellett előadott az igen t. földmívelésügyi miniszter úr itt, amikor azt mondotta (olvassa): «Tény az, hogy a föld értéke általában neim áll arányban a kataszteri tiszta jövedelemmel, mert a harmincszoros kataszteri tiszta jövedelem és a 200—300 pengős földárak között nincs meg az az arány, ami a kataszteri tiszta jövedelmek között van, hiszen ez egészen természetes is, mert a rentabilitásban sincs meg ez az arány a rossz gazdasági viszonyok között, nem számtani arányban csökken, vagy emelkedik a birtok rentabilitása .. .» stb. Ehhez nekem semmiféle hozzáfűzni, hozzátenni valóm nincs, legfeljebb az, hogy ha már szorzásról van szó, a számtani • művelet, tudtommal legalább, mindig nagyobb összegeket hoz ki, minél nagyobb szorzószámmal dolgozunk, nem értem tehát, hogy amikor az igen t. földmívelésügyi miniszter úr azt mondta, hogy a harmincszoros szorzószám nem áll arányban a föld értékével, akkor miért kisebb a hiba és miért közelíti meg jobban a forgalmi értéket az, ha nem harminccal, hanem negyvennel szorzunk. (Ügy van! balfelöl.) De eddig csak hagyján, ne tessék azonban elfelejteni azt, t. Ház, hogy ma már ez a vagyonadóalap nemcsak a vagyonadóra vonatkozik. S itt kapcsolódik bele ez a rendelkezés a gazdaadósvédelmi rendelkezésekbe, illetőleg itt paralizálja ezeket egészen egyszerűen azért, mert, amint bölcsen méltóztatnak tudni, a vagyonadóalap két ezreléke képezi a minimális tételét azon jövedelemadókötelezett adóalanynak, akinek adóköteles jövedelme nincs. Ha tehát az adóalapot máról-holnapra felemelem a kétszeresére, felemelem ennek a jövedelemmel nem bíró adóalanynak fiktív jövedelmét is 100%-kal. De azt lehet mondani, hogy a kulcs na

r gyón alacsony. Ezt abszolúte tagadom a mai viszonyok között. Tagadom pedig azért, mert megengedem, hogy az eredeti kulcs az akkori magas búzaárak mellett abszolúte véve nem volt magas, sőt, ha relatíve véve méltóztatik nézni a dolgot, alacsony volt, azonban mi történt azóta? Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy a vagyonadókulcsot 1931. októberében már 100%-kal megpótlékolták, ez ma már 200%-os. Az eredeti ezrelékes kulcsok ma már felemelkedtek húsz ezrelékig, a progresszió tekintetében 2—20 ezrelékig és ha az adóalapot ennek tetejébe még megduplázom, előáll az a helyzet, hogy az 1930/31. költségvetési évvel szemben csökkenő hozadék mellett, csökkenő földárak ellenére, pénzben kifejezve, négyszeresére emelkedett az egész vonalon az adó. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Gr. Esterházy Móric: Kérem beszédidőmnek még 20 perccel való meghosszabbításátElnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért. meghoszszabbítást megadta. Gr. Esterházy Móric: De nem akarom tovább fárasztani az igen t. Házat ezzel a téma-