Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-219

208 Az országgyűlés képviselőházának 21 eladósodott gazdia, hanem elsősorban a viszonyok leromlása, másodsorban azonban egy elhibázott gazdasági és pénzügyi politika volt az előidézője. (Rakovszky Tibor: tíz így van!) A törpe- és kisbirtokosoknál akarok még egy kérdésről megemlékezni, amelyet még elvileg sem körvonaloaott az igen t. kormány, hogy tudniillik milyen módon óhajtja vagy gondolja ezt a kérdést szabályozni. Ez a kérdés pedig, amely, azt hiszem, a, leglényegesebb pontja az egész rendeletkomplexumnak, a magánegyességek kérdése. (Magyar Pál: A 16. szakasz!) Ennek a magánegyességnek elveit nemcsak indokolt és szükséges megvitatni, hanem azt hiszem, az egész rendeletnek bizonyos mérvű gyakorlati használhatósága is elsősorban enmél a kérdésnél fog eldőlni. (Magyar Pál: Ez a legfontosabb!) Ha én most a kisbirtokosokra .gondolok, a következő posztulátumot kell felállítanom: a 100 holdon aluli törpebirtokkal szemben ennek az eljárásnak mindenekelőtt abszolút egyszerűnek, hivatalból megindítandónak és költségmentesnek kell lennie. (Gr. Somssick Antal: Ügy van!) Itt egy olyan eljárást kell rendszeresíteni, amely úgyszólván automatikusan folyik le és amely eljárás során ,a szigorúan meghatározott normákat semmiféle érdekből sem szabad átlépnie annak, aki a rendezést végrehajtja. Mi lehet a kisbirtoknál a kényszeregyesség irányadó elve? (Magyar Pál: Hogy megmaradjon a birtok!) Nem lehet más, minthogy elsősorban meghagyassék a tulajdonos a birtokban, (Rakovszky Tibor: Ügy van!) másodszor pedig az, hogy tőle semmiféle címen, tehát sem privátadósság, sem köztartozások hátraléka fejében együttvéve ne követeltessék több, mint amennyi tőle jogosan követelhető. A kisbirtokos földtulajdonostól pedig, akinek tulajdonképpen a maximális földjáradék erejéig lehet ilyen címen tartozásokat fizetnie, nem követelhető több, mint a földjáradék, amely országos átlagban, természetben kifejezve, maximálisan egy métermázsa búza fizetését jelenti holdanként; a többi pedig, ami mint jövedelem befolyik, már nem földjáradék, hanem munkabérjövedelmet képez, amelyre annak a családnak saját fenntartá-sn, megélhetése és a termelés folytatása szempontjából múlhatatlanul szüksége van. (Ügy van! a baloldalon.) A kisbirtokoskategóriákkal szemben tehát a kény szeregy ess égi eljárás nem terjedhet tovább, mint maximálisan az illető vidéken szokásos haszonbérösszegnek évi törlesztés céljaira való beállítása. (Gr. Somssich Antal: Ez lehetetlen módus!) Igen t. Ház! Van azonban a törpebirtok és a kisbirtok, valamint a nagybirtok között, amely ezer holdnál kezdődik, egy középbirtokos kategória is, amellyel szemben bizonyos mértékig más elvek alkalmazandók, mint a törpebirtoknál, amelynek kímélése és fokozott védelme azonban szintén fontos nemzeti érdek és közérdek. Mi lehet az az alapelv, — mert nincs értelme itt részletekbemenően vitatkozni a kérdésekről, ha az elvek tekintetében nem vagyunk tisztában — amelyet a középbirtokosokkal szemben helyesen lehet alkalmaznia Szerintem az, hogy megmentendő-e, vagy ne mentessék meg, attól a kérdéstől tétessék függővé, hogy az illető középbirtokos a termelés folytonosságát képes-e birtokán biztosítani, igen, vagy nemi Mert ha az illető birtokos már le van szerelve, ha már tönkrement és már el van pusztítva s azon a birtokon leg9. ülése 1933 november 2J/--én, pénteken. feljebb rablógazdálkodást tud űzni, akkor a közérdek azt parancsolja, hogy attól a birtoktól váljon meg, legalább is abban a részben, amely részben ő azt a birtokot megfelelően művelni már nem képes s birtokának csak oly része hagyassék meg az ő kezén, amelyet megfelelően munkál, megdolgoz és termékennyé tud tenni; ez volna az a princípium. Hogy minő elveket és konkrét megoldási módozatokat tartok szükségesnek, azt bátor leszek később előadni; most csak a birtokkategóriákkal foglalkozom azon elvek szerint, amelyeket alkalmazandóknak tartok. Itt van a harmadik kategória, az ezer holdon felüli birtoktípus; az erdőbirtokokat természetesen kiveszem azon szabályok alól, amelyeket a továbbiakban mondandó leszek, mert az erdőbirtoknál közérdekből kívánatos a lehetőleg nagytagban való egységes üzem, a terv szerint való művelés, kitermelés; a nem-erdőbirtokkal szemben azonban — és ezt nagyon határozót- s tan akarom hangsúlyozni — a közérdek a felaprózódást követeli meg. A közérdek azt követeli, hogy ma, amikor aránylag alacsony árak mellett lehet egy telepítési akció céljaira legalább két millió, de könnyen lehet, hogy három millió hold földet is tényleg átvenni abból a célból, hogy axon a legégetőbb nincstelen- és proletárproblémák megfelelő polgári és nemzeti szellemben oldassanak meg. En nem ismerek itt semmiféle szempontot, amely ennél előbb való volna, mert ha semmi mást nem tudunk elérni ezzel a telepítéssel, mint azt, hogy egy csomó proletárkéz maga lesz képes A megtermelni a maga számára azt a kenyeret, amelyhez máskülönben nem jut hozzá, már ez a cél magában megéri a fáradtságot és megéri a legkomolyabb odaadó tevékenységet. T. Ház! En azonban úgy látom, hogy soha könnyebb nem volt ennek a kérdésnek közérdekű megoldása, [mint ma, amikor a nagybirtok igen nagy százalékban maga is boldogan járulna hozzá olyan rendezési lehetőséghez, mely őt megszabadítván a fojtogató és gyilkos adósság terheitől, talán birtokának kétharmadrészét is igény beveszi egy telepítés céljaira, d«t a megmaradó részt tehermentesen hagyja meg birtokában. Ha úgy ennek a földtulajdonosnak, mint a közérdeknek és a juttatandóknak szempontjából előnyös ez a .megoldás, akkor nem lehet kétséges, hogy ennek gyakorlati megvalósításához is sürgősen hozzá kell fogni. Itt kapcsolódik be az a nagyon helyesen kifejtett érv, amelyet Ulain Ferenc igen t. barátom tegnap itt a Ház előtt — azt hiszem — elég világosan demonstrált, hogy tudniillik ha a magyar államnak 175 millió pengő részben készpénz-, részben könyvhitel áll rendelkezésére, hogy ezzel kétesztendős moratóriumot vásároljon magának, ezt a pénzösszeget erre a célra nem szabad fordítani. A 175 millió pengőt az utolsó fillérig telepítési akcióra kell felhasználni, ezzel a pénzzel az utolsó fillérig ezt a célt kell garantálni. Métóztassanak elgondolni: hát azzal a 10 millió pengőnyi öszszeggel, amelyről itt tegnap Kállay földművelésügyi miniszter úr bizonyos büszkeséggel beszélt, amelyet elsővásárlási célokra kap, tárcája keretében mit tudunk megoldani? Ha 500, de mondjuk 400 pengős földárat veszek alapul, ezzel az összeggel 25.000 hold földet nem lehet betelepíteni — nem is betelepíteni, hanem csak a meztelen földet átvenni, és akkor a telepítési költségekről még mindig nem gondoskodott senki. Ez olyan intézkedés, ahol az elérendő céllal egyáltalában nem állanak