Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-218

186 Az országgyűlés képviselőházának 218 lehet egyedül és kizárólag a magyar gázdáérdekeket megmenteni. (Ügy van! jobb felől.) Méltóztassék papirost és ceruzát elővenni minden gazdának: ha még annak a kamatnak jórészét leírja, amelyet ezután fizetnie kell, ha redukálja saját önkénye szerint az adóit, addig a méltányos fokig, amelyet maga is elismer, ha leírja a legolcsóbb külföldi iparcikkek árait, vájjon (számítása rentábilis lesz-e? En nyugodtan merem állítani, hogy akkor sem éri el a rentabilitásnak azt a fokát, amelyet a magyar mezőgazda joggal megkívánhat magának. (Eckhardt Tibor: Ezért kell a vámpolitikát megváltoztatni. — Erdélyi Aladár közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Erdélyi képviselő úr! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ebben a vonatkozásban egyedüli lehetőség a magyar mezőgazdasági cikkek árának emelése, amely lehetőséget még inkább támogatja az, hogy a lego-csóbb mezőgazdasági cikkekkel szemben á fogyasztóközönség sok vonatkozásban a legdrágább fogyasztói árakat fizeti ebben az országban. Itt valahol valami egészségtelen, nem jól megszervezett, nem jól megkonstruált manipuláció folyik az összes terményekkel. (Eckhardt Tibor: A boletta!) Ezt meg kell szerveznünk, meg kell teremtenünk. (Erdélyi Aladár: De a gróf a vízbe fúl, az Istenért!) Ha megengedi a képviselő úr, rögtön rátérek erre is." Eiinek az elgondolásnak egyik alapja az lígynevezett terv- vagy irányított gazdálkodás, amelyről most annyiszor szó van, s ennek a terv- vagy irányított gazdálkodásnak a jelentőségét, vagy legalább is azt a hangulatot, amelyet most keltett, szerény véleményem szerint némileg túlbecsüljük, de teljesen lebecsülni sem szabad. (Erdélyi Aladár: Igaz!) Lebecsülni azért nem szabad, mert a leglényegesebb kérdésekben, ahol a terv- és irányított gazdálkodás egyáltalában megcsinálható a magyar mezőgazdasággal kapcsolatosan, már meg: van csinálva. És ezt bátorkodom a vízbefúlt grófra vonatkozólag tett közbeszólásra válaszolni. (Erdélyi Aladár: Nem erre értettem, miniszter úr! — Ulain Ferenc: A gróf a tervgazdálkodással még mélyebben kerül a vízbe! — Fábián Béla: De az ország is!) Sok vonatkozásban, amelyet bátor vagyok hirtelen összeállításban felsorolni, már ez meg van csinálva és — sajnos — nem^ látok annyi többi vonatkozást, ahol ezek a kérdések megoldhatók lennének ugyanilyen mértékben. Ilyen például elsősorban a dohány. Erről senki sem beszél. Ez egy tipikusan megszervezett irányított tervgazdálkodás. Ilyen második dolog a cukorrépatermelés kérdése. (AndaháziKasnya Béla: Visszament a fogyasztás 30%-kai! — Farkosfalvi Farkas Géza közbeszól.) Elnök: Csendet kérek. Farkasfalvi Farkas képviselő úr! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: A cukor fogyasztása tényleg visszament azért, mert drága a cukor, és azért drága a cukor, mert mégegyszer annyi cukorrépát termelünk. (Andaházi-Kasnya Béla: Nem ezért, miniszter úr!) Csak ezért. Különben a képviselő úrral nem vitatkozom. (Andaházi-Kasnya Béla: 50 pengő maga az állami részesedés egy mázsa cukornál!) Azért ment vissza, mert mégegyszer annyi területen termelünk cukorrépát, mint amennyire az ország ellátására szükség* volna. De ezt nem a nagybirtokos kedvéért tesszük, mert ha ő a mostani terület felerészén kétszeres árat kapna a rónájáért, jobban jönne ki," hanem rákényszerít jük ezt a kontsrukciót a nagybirtokosokra azért, hogy kénytelenek legyenek mégegyszer annyi munkást foglalkoztatni és a ülése 1933 november 23-án, csütörtökön. cukorrépán keresztül mégegyszer annyi munkaalkalmat nyújtani. (Helyeslés a jobboldalon. — Br. Inkey Pál: Azért ment vissza a cukorfogyasztás, mert sokat termeltek?) Azért ment vissza, mert qrága a cukor — a gondolatsorozatba méltóztassék ezt a közbeeső pontot beiktatni, hogy drága — és azért drága, mert kétszer annyit termelünk és a felét 12 filléres áron vagyunk kénytelenek külföldre exportálni. Ilyen termelési ág a szesz. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ne legyen ez is mind árumonopólium! Ez termelési diktatúra. — Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Elnök: Csendet kérek, Farkasfalvi Farkas képviselő úr. > Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter : * Gazdakérdéseket sohasem fogunk úgy megoldani, ahogyan ön akarja! (Farkasí'alyi Farkas Géza: Termelési diktatúra nem kell!) A népnek, a gazdának megélhetés kell. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem diktatúra!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a miniszter urat meghallgatni! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: ... nem pedig előítéletek és jól meg nem értett frázisok kellenek! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: Csend kell, hogy hallhassuk a miniszter urat!) Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ilyen termelési ág a lenmag, a cikória és bizonyos fokig a fix számlára termelt borsó, a; különböző virágmagvak termelése is ilyen. Ezek mind már megkonstruált tervgazdálkodásra beállított termelési ágak, amelyek jól mennek és azoknak a gazdáknak, akik foglal- * koznak velük, sok örömet szereznek. Sajnos, csak ott tudtuk ezeket megcsinálni, ahol a magyar termelőnek vizavija, szemköztije van, akivel megállapodásokat köthet, amilyenek részint az átvevő gyárak. Tulajdonképpen tervgazdálkodás folyik ma a sertés és élőállat hizlalásánál is, mert fix osztrák piacra hiz' álunk majdnem meghatározott áron, de teljesen meghatározott kontingens mellett. Tehát ezek is tulajdonképpen ebbe az irányított gazdálkodási rendszerbe vehető be. Itt mindenütt vizavikkal áll azonban szembe a gazda, így tudta ezeket megkonstruálni. Ahol gyárakkal, külföldi zárt piaccal, egyes nagykereskedőkkel áll szemben, ott mindezeket a konstrukciókat meg lehet csinálni, ahol azonban a fogyasztók széles tömegével, a kereskedők nagy tömegével áll szemben, ott csaknem lehetetlen ezeknek a konstrukcióknak létrehozása, mert ott csak monopolisztikus — és igen nehéz monopolisztikus — elgondolásokon keresztül lehetne ezt a kérdés megoldani, ami azután, tekintettel az éppen ezekben a cikkekben fennálló nagy túltermelésünkre, igen nehéz. Osak azt igyekeztem itt kimutatni, — mert kérdés tárgyává tétetett, és Marschall Ferenc t. barátom az ő rendkívül értékes előadásában külön is foglalkozott az irányított- vagy tervgazdaság kérdésével — hogy mi ez. Ez meglevő dolog, amelyet fejleszteni lehet, amelynek lehetőségeit nekünk gazdáknak nem szabad szem elől tévesztenünk (Helyeslés.) és meg kell keres-! nünk azt, hogy lehetőleg a terület csökkentése nélkül a jobb értékesítés lehetőségét ezen a konstrukción keresztül biztosítsuk magunknak.V Ez azonban nem új dolog, ezt már megcsinálták, és ennek jövőbeni fejlődésénél egy irányadó gondolat lehet: mindent meg kell tenni a gazdák, a termelés rentabilitásának fokozása érdekében és ezeket a konstrukciókat, amelyek beváltak, esetleg új termelési ágakra is ki kell