Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-210

Az országgyűlés képviselőházának 210. szabad és kiknek felhozni, s milyen árban és i hogyan szabad azt árusítani. Szerintem a miniszteri rendeletnek csak két célja lehet. Az egyik cél az, hogy a termelőt védje meg, a másik pedig az, hogy a fogyasztó érdekeit vegye figyelembe. Ha azt látnám, hogy a rendelet ezt a két célt szolgálja, akkor a magam részéről ezt helyeselném, ellenben azt látom, hogy míg a rendelet nem védi meg a termelők érdekeit, addig teljesen kiszolgáltatja a fogyasztókat annak a kartellnak, annak a nagy vállalatnak, amely egyedül részesedik ebben a. jövedelemben és illegitim 'hasznot húz. A rendelet végrehajtási utasítása, ugyan még nem jelent meg, de már eddig is tapasztalható volt, hogy mennyire csökkent a tejfogyasztás. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad megemlítenem, hogy az ipart is súlyosan sérti ez a rendelet. Nevezetesen a tejszín árát máról-holnanra, 100 százalékkal felemelték, úgyhogy megbénították a cukrásziparosok iparűzését, a kávésiparosok forgalmát és egyéb iparok tevékenységét is. Azt tapasztaljuk, hogy a tejszín árának 100 százalékos felemelése révén negyedére csökkent a fővárosban a tejszínfogyasztás. Azt hiszem, nem lehetett a termelők érdeke sem, hogy a tejszín árának^ ilyen magasraemelésével a fogyasztók számára lehetetlenné tegyék a tejszín megvásárlását és ezzel negyedére csökkentsék a tejszínfogyasztást. Legyen szabad röviden rámutatnom, mint fővárosi képviselőnek arra, hogy Budapest külső környékén is vannak tejtermelő gazdák, — nem az aszfalt-tehenészetekre gondolok, hanem a tejtermelő gazdákra — akik már évtizedek óta ezzel foglalkoznak, egyik generáció a másik után veszi át ezt a foglalkozást, a nagyapjuk, az ükapjuk már ezzel foglalkozott, és ez a rendelet teljesen figyelmen kívül hagyja ezeknek a derék fővárosi polgároknak érdekeit akkor, amikor az aszfalt-tehenészetre gondol és havi 54 pengő adót vet ki tehenenkint úgy, hogy ezek a szerencsétlen emberek, ha tényleg végrehajtják a rendeletet, 100 százalékig tönkre lesznek téve. De legyen szabad röviden rátérnem arra, amiért felszólaltam, ezzel a tejrendelettel kapcsolatban egy konkrét esetre. A Házban már szóvátettem ezt, amikor kipattant, most azonban, amikor mind a három fórumot megjárta az ügy, szükségét érzem annak, hogy egy embert valamiképpen megmentsünk a börtöntől éppen egy olyan esetből kifolyólag, r amikor szociális érzéke volt, amikor tisztességes, becsületes kereskedői szellem uralkodott benne. Lehetetlenség, hogy ezért börtönbüntetés járjon neki, 1932 márciusában Ballá Józsefet, egy kispesti kereskedőt, aki 26 fillérért merte a tejet árusítani, 300 pengőre, nem fizetés esetén 30 napi elzárásra ítélte a kispesti rendőrség. Mélyen t. Ház! Amikor kimentek a kereskedőhöz és megvizsgálták, hogy milyen tejet árul 26 fillérért, megállapították, hogy az sokkal jobb 'minőségű, mint amilyen elő van írva, nagyobb a zsírtartalma és minden tekintetben megfelel az előírt tejnek. A büntetés éppen azért volt súlyos, mert nem 26 fillérért, hanem 32 fillérért kellett volna neki a tejet árusítania. Figyelembe^ kell venni itt ^ azt, hogy Kispesten a munkásság, a legszegényebb emberek, a munkanélküliek tömege lakik, akiknek a betegek és a gyermekek részére legalább ezt a táplálékot kellene adniok. Ez a kereskedő, aki j hat fillérrel olcsóbban adta a tejet, tekintettel volt ezek anyagi helyzetére és ezért nyílik KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII, ülése 1933 július 7-én, pénteken. 609 meg a börtön kapuja előtte. Bár ő 26 fillérért adta a tejet, nem károsította meg a termelőt sern, mert a termelőtől ezt a tejet 22 fillérért vásárolta. A miniszteri rendelet előírja, hogy maximum 20 fillér a tej termelői ára, ez a kereskedő pedig 22 fillért adott a termelőnek. A termelő, Jahics Kálmán, Kálpusztáról, Pest megyéből szállította a tejet 22 fillérért. Amikor tehát egyrészt a termelő érdekei sérelmet nem szenvedtek, sőt a rendeleten túrmenőleg védettek meg, másrészt pedig a fogyasztóközönség érdekei is megvédettek, kérdezem, hogyan lehet börtönnel sújtani valakit azért, mert a miniszteri rendeletben megállapított 32 filléres árnál olcsóbban adja a tejet? A Baross-Szövetség, amelynek kötelékébe tartozik ez a kereskedő, kegyelmi kérvényt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz. A kegyelmi kérvény másolata itt van s ebben a szövetség rámutat arra, milyen tisztességes és becsületes kereskedőről van ÍSZÓ, tehát lehetetlenségnek tartja, hogy elítéljék azért, mert szociális érzékkel rendelkezik. A Baross-Szövetségnek • ezt a kegyelmi kérvényét bemutatták a kispesti kapitányságnál, hogy függessze fel a büntetést annak elintézéséig, mert a napokban kellene ennek a szegény kereskedőnek büntetését megkezdenie. A ^kispesti kapitányság azt felelte, hogy nem várhat, az ügy megjárta mind a három fórumot, tehát a kereskedőnek le kell büntetését ülnie. Én ma egy jegyzőkönyvet vettem fel ezzel a kereskedővel, aki konkréten beigazolja, mennyire ártatlan ebben az ügyben, bár úgy a kispesti kapitányság, mint a főkapitányság és a belügyminisztérium jóváhagyta az első fórumon kiszabott 30 napi elzárásbüntetést. (Egy hang a baloldalon.- A kartellt kellene megbüntetni!) Igaza van t. képviselőtársamnak, hogy nem ezeket a kereskedőket kellene büntetéssel sújtani, akik a fogyasztók nyomorult helyzetére való tekintettel olcsóbbért tudják adni a tejet, hanem a kartelleket kellene megbírságolni és bebörtönözni. Lehetetlenség az, hogy minden liter tej után 8'8 fillért a kartell, ezek a tej vállalatok vágjanak zsebre. En, mint fővárosi képviselő, méltányolom a termelők érdekeit és azt mondom, hogyha tisztességes és becsületes hasznot a termelőnek is meg kell adni, de lehetetlen az, hogy amíg a termelő nem kapja meg a megfelelő árat, addig a főváros fogyasztó'közönségét a tejvállalatok kiuszorázzák. Sajnálattal látom, hogy a belügyminiszter úr nincs jelen, de talán meg fogja hallani szavaimat, és én ezen az úton kérem, hogy egy tisztességes és becsületes kereskedőt, aki ilyenformán kerül megbélyegzés alá, és akit börtönbüntetésre ítéltek, óvja meg ettől a büntetéstől akkor, amikor ő szociális és igaz magyar érzését követve, olcsóbban adta a tejet. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani ÍJ Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatalAz elnök napirendi javaslata meg nem támadta tván, azt elfogadottnak jelentem ki. (Eckhardt Tibor szólásra jelentkezik.)^ En megkérdeztem, hogy kíván-e valaki szólani,, de senki sem jelentkezett. A képviselő urat már egyszer szólítottuk, de akkor nem volt jelen. (Eckhardt Tibor: A házszabályokhoz kérek szót!) Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kjss Pál képviselő úrnak 91