Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-210

610 Az országgyűlés képviselőházának 21 folyó évi május hó 31-én előterjesztett interpellációjára. Kérem &

r jegyző urat, szíveskedjék a mi mszter úr válaszát felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr a Képviselőház 1933. évi május hó 31-én tartott ülésében a következő írásbeli interpellációt intézte hozzám; «Nyiracsád, szabolcsvármegyei községben a választók névjegyzékéből 701. választóból 288-at jogcím hiánya miatt töröltek. A törlések az elöljáróság szabálytalan jelentése alapján történtek és maga a kiértesítő határozat is törvényellenesen van megszerkesztve. Hajlandó-e a belügyminiszter úr nevezett községi elöljáróság magatartását fegyelmi szempontból vizsgálat tárgyává tétetni és az eredményhez képest az eljárást folyamatba tenni.» Az interpellációban előadottakra elrendelt vizsgálat adatai

r szerint az 1933. évi országgyűlési f képviselőválasztói névjegyzékkiigazítási eljárás során Nyiracsád község jegyzője az 1933. évre érvényes névjegyzéket az 1932. évi III. tc.-ben nyert felhatalmazás alapján kiadott 188.100/1932. B. M. számú körrendelet 4. §-ában foglaltakhoz képest tételenkinti vizsgálat alá vette s ennek eredményeképpen az 1932. évben 701-ről 683-ra csökkent választói létszámból 43 egyént elhalálozás, illetve elköltözködés miatt, 283 egyént pedig, mint jogcím hiányában tévesen felvetteket, mutatott ki a. névjegyzékből törlendőnek. A 283 egyénre vonatkozó kimutatást Szatmár, Ugocsa és Bereg közgazdaságilag egyelőre egyesített vármegyék központi választmá nya az 5/45—1933. számú rendeletével visszaadta a községi jegyzőnek azzal a felhívással. hogy ha a kimutatásban felsoroltaknak nincsen meg a választói jogcímük, ebben az esetben ezt a körülményt a kimutatás hátlapján az elöljáróság törvényszerű igazolással bizo

j nyítsa, ha pedig a jogcím hiánya ilyen határozottan nem igazolható, akkor azt jelentse. A községi elöljáróság a kimutatást április hó 20-án a központi választmányhoz visszaterjesztette azzal a záradékkal, hogy a kimiatatásba felvett 283 egyénnek sem a névjegyzékben feltüntetett jogcímen, sem egyéb jogcímen választó jogosultsága nincs s a választói névjegyzékből törlendő. A vármegye központi választmánya ezek után az 1933. évi május hó 10-én tartott ülésében a kimutatásban szereplő 283 egyént, mint a névjegyzékbe jogcím hiányában tévesen felvettet, felvette a kihagyottak jegyzékébe és az érdekelteket a kihagyásról térti-vevénnyel közvetlenül értesítette. A 188.100/1932. B. M. sz. körrendelet rendelkezései szerint a kihagyásról szóló értesítésben a kihagyás okát is fel kell tüntetni. Ez szintén megtörtént, mert az értesítések szövegében mindenütt fel van tüntetve, hogy «kihagytuk, mert az elöljáróság jelentése szerint választó jogcíme nincs». . A központi választmány a kihagyottak jegyzékét az ideiglenes pótnévjegyzékkel együtt 1933- évi május hó 13-án megküldötte közszemlére tétel végett a nyiracsádi községi elöljáróságnak, az érdekelteknek tehát módjukban volt a határozat^ ellen — amennyiben azokat magukra nézve sérelmesnek találták — a törvényben előírt határidőn belül felszólalással élni, a felszólalások elbírálása után pedig módjukban áll az azokat esetleg elutasító '. ülése 1933 július 7-én, pénteken. központi választmányi határozatok ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal fordulni. A lefolytatott vizsgálat tehát azt igazolta, hogy úgy Nyiracsád község jegyzője, mint pedig Szatmár,, Ugocsa és Bereg vármegyék központi választmánya az 1933. évi névjegyzékek kiigazítási eljárás során alakilag a törvény rendelkezéseinek megfelelően járt el. Ha eljárása esetleg anyagilag jogszabályt sértett, úgy ennek orvoslására az érdekelteknek mód lett nyújtva. Ebben a vonatkozásban azonban a döntés végső fokon a közigazgatási bíróságot illeti, miért is abban eljárni hatáskörömet meghaladja. Kérem válaszom szíves tudomásul vételét. Budapest, 1933. évi június hó 28-án. Keresztes-Fischer Ferenc s. k., m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti- (Felkiáltások: .Nincs itt!) Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni,, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza gróf Somssich Antal képviselő úrnak folyó évi június hó 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): Héjj Imre jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Somssich Antal országgyűlési képviselő úr a Képviselőház 1933. évi június hó 14-én tartott ülésében a következő interpellációt intézte hozzám: A mezőkeresztesi választás alkalmával dr. Kiszely Pál mezőkövesdi főjegyző a választási elnök mellett segédkezett, Nagy Lajos mezőkövesdi harmadjegyző pedig Tardon vezette a választást. Szíveskedjék, belügyminiszter úr, tájékozást nyújtani, hogy nevezetteknek Mezőkövesden hivatalos ténykedésük alkalmával elkövetett, Mezőkövesdet anyagilag súlyosan érintő szabálytalanságai miatt folyamatba tett eljárás milyen stádiumban van és a fennforgó deliktumok miatt megtörténik-e a közigazgatás részéről a község érdekeit biztosító óvintézkedés"?» Az interpellációra vonatkozólag . végleges írásbeli válaszomat tisztelettel az alábbiakban adom meg. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék alispánja az 1933. évi május hó 19-én 2436/1933. szám alatt hozott véghatározatával dr. Kiszely Pál mezőkövesdi községi vezető jegyző, Kegula József adóügyi jegyző és Nagy Lajos ellenőr-jegyző ellen fegyelmi eljárást rendelt el nevezettek terhére fennforogni látszó négyrendbeli fegyelmi vétség miatt. A vármegye alispánja által kiküldött vizsgálóbiztos a fegyelmi vizsgálatot lefolytatta és június hó 21-én befejezte. Ha az 1929 :XXX. tcikk 82. szakasza 14. pontjában előírt 8 napi határidő, amely alatt a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselők észrevételeiket benyújthatják, letelik, a vármegye alispánja a vizsgálati iratokat indítványtétel végett a vármegyei tiszti főügyésznek kiadja. A fegyelmi eljárás tehát a törvényes rendelkezéseknek megfelelően folyamatban van. Egyebekben a vármegye főispánját felhívtam, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatását a maga részéről is kísérje figyelemmel és a hozandó