Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-209

580 Az országgyűlés képviselőházának 209. ülése 1933 júliv.s 6-án, csütörtökön. lamenttel, vagy pedig dezavuálja azt a kormányt, amely a többség akkori bizalmát bírja. Azért vetem fel itt ilyen világosan ezt a kérdést, mert tizenhárom esztendőn keresztül soha a disszonanciának még a látszata sem merült fel a törvényhozás és Magyarország kormányzója között. (Ügy van! balfelől.) Ennek az állapotnak, ennek a lelki beidegzettségnek változatlanul kell továbbra is fennmaradnia (Ügy van! bel felől.) és a változó kormányok közepette Magyarország kormányzójának, mint egyetlen sziklának és mint az igazi vezérnek, itt kell állania minden pártpolitika felett, aki felé a túloldalon ülő többség és mi is egyforma bizalommal és ragaszkodással tekintünk. (Ügy van! Ügy van! Taps a baloldalon. — Jánossy Gábor: Ügy is lesz! — Ügy van! jobbfelől) Én úgy érzem, hogy az időpont azért nem alkalmas erre a javaslatra, mert a Gömböskormány, illetőleg az igen t. miniszterelnök úr eddig még nem adott semmit a nemzetnek, a népnek. (Ügy van! balfelől.) Vett már el sokat, kaptunk adóemeléseket, kaptunk borzalmasan szigorú^ végrehajtásokat, kaptunk egy teljesen elhiházott adósságrendezést, jobban mondva rendezetlenséget, amely gyilkolja a magyar népet, (Ügy van! balfelől.) de kapni nem kaptunk még semmit — ígéreteken kívül, pedig az ország népe végre azt várná, hogy történjék már valami, legalább is az olyan kérdésekben, amelyek nem kerülnek pénzjbe, mint például egy tisztességes választójogi rendszer, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) vagy például az elhalaszthatatlan földteherréndezési probléma, amelyet nem lehet tovább 'halasztani. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bármiként ökosfeodjék'is igen t, Imrédy Béla pénzügyminiszter úr, muszáj rövid időn belül, néhány héten belül ebben a kérdésben már valamit adni is ennek a nemzetnek. (Ügy van! a baloldalon.) Ugy érzem, hogy ez lett volna az a helyes időpont, amikor a másik irányban is lehetett és kellett talán a jogok kiterjesztésével ide a Ház elé jönni. Nem látom a szükségességét ennek a mostani javaslatnak már azért sem, mert hiszen ez a Ház sohasem élt vissza azzal a helyzettel, hogy csak 30 napra volt elnapolási joga a kormányzó úrnak. Ennek a Háznak a jogai olyan szűkre vannak^ már úgyis limitálva, — hiszen a 33-as bizottságon keresztül még a költségvetési jog lényegének kijátszására is lehetőség nyílik — olyan minimum az, amit még ez a törvényhozás, ez a Ház, mint jogot meg tudott magának tartani és biztosítani, hogy azon a minimális jogon, amelyet igen helyesen és szellemesen Friedrich István t. képviselőtársam a^ jus murmur and inak szokott nevezni, ezen túlmenően ez a Képviselőház sohasem élt ezzel a joggal. Egészen világosan azt kell mondanom, hogy nem is tudom, vájjon ez a hosszú elnapolási lehetőség nem inkább a t. túloldali többség ellen irányul-e, mint mi ellenünk, mert^ hiszen ha a t. túloldalon ülő többség erősen és keményen áll a kormány háta mögött, akkor nincsen szükség elnapolásra, az urak leszavazhatnak bennünket bármikor. (Zaj a jobboldalon.) Elnapolásra csak akkor van szükség, ha a t. többség meginog, ha a t. miniszterelnök úr és kormánya nem biztos abban. hogy számíthat-e a isiaját pártjának a szavazataira, (Ügy van! Ügy van! Taps a hal- és a szélsöbáloldalon. — Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Hegymegi Kiss.Pál: A folyosón nem tiltakoztak ilyen nagyon! — Jánossy Gábor: Nem inog meg, áll rendületlenül!) Eckhardt Tibor: Űgyhogy, amikor a .kormány idejön és a Háznak megmaradt csekélyke jogából, a jus murmurandiból is letör egy darabot és azt a kormányzó úr asztalára teszi le, én úgy érzem, hogy ebben a cselekedetében nem annyira az ellenzék ellen, mint a saját pártja ellen irányuló lépés van- (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Nagy • zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Ne tessék félteni bennünket,

1 nem ingunk meg!) Ebből az alkalomból, amidőn a kormányzó úr jogkörét ilyen módon a Ház nyilvánvalóan ki fogja terjeszteni és ki fogja szélesíteni, úgy érzem, sem helytelenül nem cselekszem, sem nem sértem azt a legmesszebbmenő tiszteletet, amellyel mindannyian viseltetünk • a kormányzó úr személye és működése iránt, amikor pártunk nevében három kérést intézek innen őhozzá. Az egyik kérés, amelyet majdnem azt mondhatnám felesleges itt elmondanom, (az, hogy a kormányzó úr ezzel a jogával sem*l körülmények között sem éljen úgy,, hogyha kormány működésének parlamenti ellenőrzése ezzel hosszabb időre lehetetlenné tétessék. Én úgy érzem, hogy a múltban is nem az volt a hiba, — és ha bizonyos perspektívába helyezzük az eseményeket, lehetetlen, hogy ne egyformán gondokozzunk ezekről a tényekről - az elmúlt 13 évben nem ott volt a hiba, hogy ez a Képviselőház túlságosan beleavatkozott a kormány dolgaiba, hanem megfordítva. Verjük a mellünket, mea culpázzunk és mondjuk meg őszintén: túlkevéssé volt ez a Ház informálva. (Ulain Ferenc: Önök is és mi is!) A t. túloldali többségi .párt is a saját felelősségéből nagy darabot tud jogosan elhárítani magáról, ha beismeri, hogy tényleg, a párt nagyon ritkán volt helyesen informálva, nagyon ritkán tudta, mi fog történni. A parlamenti, ellenőrzésnek minimuma érvényesült itt akár a költségek felhasználása, akár pedig! az adóbevételek mikénti adminisztrálása tekintetében. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Különböző rendkívüli alapok létesítése, >a parlamenti, sőt sokszor a számvevőszéki ellenőrzés kijátszása történt, sajnos, a múltban és ón — tárgyilagos ember lévén — köszönettel ismerem el, hogy már Károlyi Gyula gróf, de Gömbös Gyula t. miniszterelnök úr is ezen a téren nagyon lényeges javításokat eszközöltek- (Ügy van! Ügy van!) De ne féljünk úgy attól a parlamenti ellenőrzéstől. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nagyon sok bajt, nagyon sok keserűséget lehetett volna elkerülni a múltban, ha ez a parlamenti ellenőrzés valamivel behatóbb, intenzívebb és — mondjuk — a tárgyi viszonyokkal jobban megismertetett lett volna. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Itt van azután egy másik kérdés. Itt is elismerem, hogy Károlyi Gyula gróf kormánya lényeges, azt mondhatnám, rendszerváltozást jelentett ebben a tekintetben, amit Gömbös Gyula igen t. miniszterelnök úr is fenntartott. Az a kérdés, amelyet mint másodikat intézünk a kormányzó úrhoz, az, hogy ne tűrjön korrupciót ebben az országban. (Helyeslés a bal- és a szélsöbáloldalon. — Jánossy Gábor: Mi sem tűrünk! — Ügy van! Ügy van/ jobbfelől. — Egy hang a baloldalon: Ennek