Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-209

Az országgyűlés képviselőházának 209, ülése 1933 július 6-án, csütörtökön. 581 csak helyeselni lehet! — Jánossy Gábor; Senki sem tűr korrupciót! — Ellenmondások a balés a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) Én arra a felfogásra gondolok és utalok, amelyet valamikor Ferenc József jelentett az osztrák-magyar monarchiában. (Ügy van! Ügy van! bulfelől.) Ferenc József nem tűrte volna el, hogy annakidején egy népjóléti államtitkárral szemiben súlyos václak emeltetvén, a hivatali titoktartás alól a hivatalnokok ne kapjanak felmentést. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ferenc József nem tűrte volna, hogy az ügyészség vádat emeljen vagy ne emeljen közfunkcio<náiriuisokkal széniben kornjlányzati utasításokra. (Jánossy Gábor: Ki nem kapott felmentést?!) Kérem, régi dolgokról beszélek. Beszélek például a népjóléti minisztériumban történtekről. Nem fejlődtek volna a dolgok oda, ahová fejlődtek, ha annakidején, 1924-ben, amikor a jelenlegi miniszterelnök úrral együtt harcoltunk ezekről a padokról a közéleti panamák és a korrupció ellen, az akkori kormányzat nem akadályozta volna meg, hogy a bíróság kivizsgálhassa azokat a viszszaéléseket és a hivatali titoktartás alól megkapták Tsolna az illetők a felmentést. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Az a titokba burkolódzás, — beszéljünk nyíltan — amely a Bethlen-kormány minden kicsiny vagy nagy rangú funkcionáriusával szemben minden alkalommal érvényesült, amikor a visszaélések vádja jelentkezett, méltatlan ehhez az országhoz. Énnek az országnak, ennek a népnek etikája magasabbrendű, mint etika, amely a Bethlen-rendszerből kiáradt. (Ellenmondások jobb felől és középen.) Ezt nyíltan meg kell itt mondani azért, mert a jövő szempontjából le kell vonni a konzekvenciákat. Ilyen rendszert még egyszer éhben az országban megtűrni sem szabad. És a kormányzó úr felé azért intézem ezt a kérést, mert egy erőtlen parlamenttel szemben, amely pláne 10—11 hónapra elnapolható, nincsen más garancia ebben az esetben, mint a kc-rmányzó úr intakt felfogásának erélyes érvényesítése. (Jánossy Gábor: Bethlen István itt a Házban jelentette ki, hogy minden panamát megtorol, amit ide hoznak! — Ulain Ferenc: Hagyjuk, Gábor bácsi! — Jánossy Gábor: Ez úgy van! — Ulain Ferenc: Hagyjuk, Gábor bácsi! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Jánossy Gábor: Az urakat felkérte, hogy hozzanak ide minden visszaélést, ő megtorolja!) Jánossy képviselő urat kérem, maradjon csendben. Eckhardt Tibor: A harmadik kérés, amelyet erről a helyről szintén a kományzó úrhoz intézünk, az, hogy a közhatalom pártatlan kezelését minden körülmények között biztosítsa. (Ügy vem! balfelől.) Nem akarok grávameneket felsorolni, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) de a magyar közigazgatásnak a maga funkcióit nem szabad pártszempontok szerint teljesítenie. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) A magyar csendőrségnek nem szabad pártszempontok szerint beavatkoznia,* (Ügy van! balfelől. — Felkiáltások jobb felől: Nem is!) a magyar büntető kihágási bíráskodásnak nem szabad pártszeonpontok után igazodnia, (Jánossy Gábor: Ez úgy van!) Es ha a kormányzat nem védi meg ezeket a mindenek felett r figyelembe veendő szempontokat, Magyarország kormányzójához intézzük azt a' tiszteletteljes kérést, hogy a fair playt, az egyforma elbánás elvét a magyar közéletben minden körülmények között biztosítsa ennek a népnek, amely teljes KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII, bizalommal fordul hozzá ebben a kérdésben is. (Ügy van! balfelől!) Tiltakozom az ellen, hogy ebből a javaslatból bármiféle hátrányos konzekvenciák származzanak a magyar parlamentarizmusra és parlamentáris felfogásra. Befelé, az ország felé nagyon sok veszélyt tudunk elíminálni akkor, ha legalább ezt a minimális, majdnem azt kell mondanom, látszatát a parlamentarizmusnak tovább leminősíteni nem engedjük. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) De méltóztassanak elgondolni, hogy mit jelent kifelé, külső relációban az, ha a magyar parlametarizmus, a magyar közélet, a magyar politikai élet egy bizonyos erkölcsi, politikai és közéleti magasságban áll itt más szomszéd és távolabbi államok politikai életével szemben. (Ügy van! balfelől.) En itt a legnagyobb hálával a,karok megemlékezni azokról az angol képviselőkről, (Általános élénk éljenzés és taps.) akik nem elfogult magyar barátságból állottak a magyar ügy mellé. Nagyon téves dolog azt hinni, hogy itt magyar barátság, vagy bármiféle szentimentalizmus játszik szerepet. Az angol parlament vezető tényezői, az angol képviselők igen jelentékeny (Ügy van! Ügy van!) és hála Istennek, egyre szaporodó hányada (Ügy van! Ügy van!) belátta és felismerte, hogy a trianoni szerződés, amelyért ők is felelősek, súlyos igazságtalanságokat tartalmaz (Ügy van!) és az angol embert jellemző magas erkölcsi és szellemi kultúránál fogva kötelességüknek tartják reparálni azt, amit 1919-ben és 1920-ban tévesen és rosfezul szabályoztak. (Ügy van! Ügy van!) Becsületes meggyőződés

: komoly és erkölcsi bátorságtól fűtött állásfoglalás az, amelyet mi itt köszönettel és hálával kell. hogy fogadjunk. (Ügy van! Ügy van!) De ez az általános helyeslés is erőt ad nekem ahhoz a kijelentéshez, hogy azt kérjem önöktől és mindenkitől, akinek ebben a kérdésben bármily csekély szerepe lehet, ne engedjük Magyarország közéletét, parlamentáris berendezkedését semmiféle devalvációnak alávetni, (Helyeslés.) mert ennek a nemzetnek nagyobb erkölcsi tőkéje a külföldön nincs, mintha a politika angol vonalaitól nem térünk el sioha. (Elénk éljenzés és taps a baloldalon. Helyeslés jobbfelőlji Ne indokolja senki, még a legfontosabb, legéletbevágóhb gyakorlati, célszerűségi szempontokkal se a parlamenti gondolkodás negációját, mert ismét végigjártam az országot most, amióta a gyűléstilalom megszűnt és állítom nyugodt, lelkiismerettel, hogy a nemzeti politikának soha biztosabb támasza egy orfizágban nem volt, mint ez a magyar parasztság, (Felkiáltások a baloldalon: Ügy van! Háta Istennek!) amely minden szenvedés és nélkülözés ellenére a nemzeti gondolathoz hű maradt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a jobboldalon.) A nemzeti államot alulról, a tömegek felől semmiféle komoly veszedelem, hála Istennek, nem fenyegeti, (Ügy van! Ügy van! balfelől és a jobboldalon.) de állítom azt is, hogy minden becsületes, nemzeti alapon nyugvó reformpolitikának ebben az országban óriási többsége van. (Ügy van! a baloldalon.) Nincs szükség arra, hogy a nemzet akarata ellenére felülről ráerőszakoljunk bármit erre a népre, mert elég nagykorú ós érett ahhoz, (Ügy van! Ú&u van! balfelől.) hogy legfontosabb létérdekeit a nagytőke túlzásaival szemben való erélyes politikai állásfoglalás, a kartellgazdálkodás visszaéléseivel szemben való megfelelői állásfoglalás, (Ügy vam! bal87