Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-209

Az országgyűlés képviselőházának 209, kérdésről is gondoskodnia kellett volna, gon­doskodnia kellene az ideiglenességi állapot megszüntetéséről az időbeli határ megrögzí; tésével, gondoskodnia kellett volna, hogy _ mi törtéjijók betegség esetén és mi lesz a közjogi állapot akkor, ha az ideiglenes államfői le­hunyja a szemét. Mindezek a kérdések azon­ban hiányoznak ebből a csonka javaslatból, amelyből mint mondottam, az látszik, hogy a kormány a maga hatalmát akarja növelni anélkül, hogy az államfő méltóságát ezzel nagyobbítaná. A t. előadó úr előadói beszédében arról is megemlékezett, hogy az utóbbi tíz év alatt a kormányzat micsoda nagy és hősies cseleke­deteket vitt véghez ebben az országban és utalt az 1930:XI. tc-re, amely a kormányzó tízéves jubileumának megörökítéséről szói. Ha már az előadó úr felvetette ezt a témát, akkor legyen szabad nekem ezzel kapcsolat bán felvetnem magát azt a törvényt, amelyet a kormányzó tízéves jubileuma alkalmából megalkottak (Farkas István: Ezt sem hajtot­ták végre!) és utalnom és hivatkoznom kell arra, — és kérdőre vonnom a t. kormányt — hogy mi van azokkal az alkotásokkal, mi van azokkal a beígért intézményekkel, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amelyeket a kormányzó tízéves jubileuma alkalmával tör­vénybe iktattak, de amelyekről még ma sem történt semmiféle intézkedés. A tisztelt kormány a kormányzói hatalom rendezéséről szól. Ha a kormányzói méltóság növeléséről van szó, akkor a kormányzói hata­lom presztízséhez az is hozzátartozik, hogy az ő nevében tett Ígéreteket és az ő nevével kap­csolatos ígéreteket ne lazsálja el a kormány, hanem valóban váltsa be. (Weltner Jakab: Ne legyenek Potemkin-hidak!) Itt van többek közt az akkor megalkotott törvényben megjelölt Boráros-tér—Lágymányos közti híd építése, itt van az állami tisztviselők és az állami alkalj mazottak részére Budapesten felállítandó gyógyintézet építése, itt van a rákos betegek gyógyítására szolgáló rádiumintézet felállí­tása. (Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Hol van?) Bent van a törvényben, hogy Budapes­ten az Óhegyen tisztviselők és munkások ré­szére ezerkertes családiháztelepet fognak fel­állítani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van?) A hadirokkantak részére megígérték, hogy a hadirokkantak otthonát megvalósítják és katonai rokkant-otthontelepet csinálnak Szegeden. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van?) Hol varnnák ezelk iaz alkotások? Há­rom év telt el a törvény beiktatása óta és há­rom év nem volt elégséges arra, hogy ezeket a beígért alkotásokat csak meg is kezdjék ési a kormány hozzáfogjon ezeknek az alkotások­nak megvalósításához. Még kevésbbé számolhat be arról, hogy ezek az alkotások valóban meg is történtek, talán egy újabb jubileum fog el­érkezni és akkor még mindig ott tartunk, hogy reklamálnunk kell ezeknek a munkaalkalmat jelentő alkotásoknak megteremtését. Arról is szólt a t. előadó úr, hogy a forra­dalmak utáni kormányzat ezt az^ országot a megerősödés és fejlődés útján tovább vezette. Kénytelen vagyok a t. előadó úrnak ezzel a megállapításával is szembeszállni, mert ha megnézzük ennek az országnak mai struktú­ráját, gazdasági erejét, ha megnézzük szociál­politikai intézményeit, akkor meg kell állapí­tanunk, hogy visszaesés történt a legutóbbi évtizedben és szó sem lehet arról, hogy ezt az országot a megerősödés és fejlődés útján to­ülése 1933 július 6-án, csütörtökön, 577 vábbvezették volna, mert ha gazdaságilag ott tartanánk, ahol tartottunk tíz évvel ezelőtt, akkor nagyon boldog lenne ennek az ország­nak majdnem minden állampolgára; ha azt az állapotot találnánk a közszabadságok terén, amely megvolt a háborút megelőző időben, ha nem kivételes törvényekkel kormányozna még ma, 1933-ban is a kormányzat, akkor megint csak azt kellene megállapítanunk,, hogy na­g-yon meg lennénk elégedve. Hol van itt szó arról, hogy a megerősödés és fejlődés útján tovább vezették volna ezt a nemzetet? Nézze meg a t. Ház, hogy megoldotta-e ez a kormányzat 12—13 esztendő alatt azokat a nagy problémákat, amelyekre utaltam én és utalt Buchinger képviselőtársam. Megoldot­ták-e és nyugvópontra jutott-e ebben az ország­ban a legfontosabb alkotmányjogi kérdés, a választójog kérdése? Megoldották-e a közsza­badságok kérdését, az egyéni szabadságok kér­dését? Helyre van-e állítva ebben az ország­ban a sajtószabadság úgy, ahogy azt az 1914-ik törvény megalkotta. Van-e itt az állampolgá­roknak egyesülési és gyülekezési joguk? Nincs' Ezek a problémák 12 év után is mind megol­datlanok, mint ahogy megoldatlan a szociál­politikai problémák legtöbbje, mert annak el­lenére, hogy több mint 25 évvel ezelőtt már házhatározt volt, hogy a mezőgazdasági mun­kásokra is kiterjesztik a kötelező betegségi és baleset esetére való 'biztosítást, 25 év után sem oldották meg ezt a problémát, mint ahogyan nem oldották meg a. munkanélküliség fontos problémáját és egyéb, a közegészségüggyel és a szociálpolitikával kapcsolatos kérdéseket sem. Itt van azután egy további fontos probléma, amelyet nem oldottak meg, a földbirtokreiform kérdése. A miniszterelnök úr nyilatkozott az elmúlt héten arról, mi okozta azt, hogy a föld­birtokreformot úgy alkották meg, mint aho­gyan megalkották. A földbirtokreform tehát még ma is megoldatlan probléma. Ha megoldatlan ez az égető kérdés még ma is, ha itt állanak — amint felsoroltam — a közjogi, a szabadságjogi és a szociálpolitikai kérdések mind megoldatlanul, akkor mi az a nagy vívmány és mi az a jelentős eredmény, amit ez a kormányzat fel tud mutatni és amire hivatkozik, mint 10 évi működésére, hogy ezt az országot a megerősödés és a fejlődés • útján vezette? Nem vezette sem a fejlődés, sem a megerősödés útján, hanem vezette az elszegé­nyedés, az elnyomorodás útján a jogtalanság uralmába ezt a szerencsétlen országot. Tessék t. kénviselőtársaim végignézni ezen az orszá­gon és akkor ott látják a nagy szegénység mellett a nagy jogtalanságot. Nem tudja az ember, hogy melyiken csodálkozzék jobban, 1933-ban mi fáj jobban ennek az országnak: az a mérhetetlen nyömoráság-e, amelyben szen­ved, vagy az a határtalan jogtalanság-e, amelyben a magyar nép még 1933-ban is van? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt kell látnunk, hogy azok a társadalmi feszítő erők, amelyek megvoltak ebben az or­szágban a háború előtt és a háború alatt, ame­lyek előidézték és kiváltották a forradalmat, majd a bolsevizmust, megoldatlanul itt vannak még ezidőszerint is Magyarországon. Ha eze­ket a fesztítőerŐket nem lazítja meg a kormány azzal, hogy jogkiterjesztéssel, szociálpolitiká­vaL becsületes földbirtokreformmal és titkos választójoggal jön ide, akkor hiába jön ilyen korcs javaslattal: ezzel a javaslattal nem tudja megoldani azokat a fontos alkotmányjogi kér-

Next

/
Thumbnails
Contents