Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-209

576 Az országgyűlés képviselőházának 2 Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hanem amit egyébként töltenek el szórakozással. Eddigi munkájukkal ugyanis nem nagy érdemeket szereztek az ország közvéleménye előtt, mert fizetéscsökkentésben, adóemelésben és a terhek növelésében jelentkezett a kormány eddigi működése. Egyébként az a gondolat, amely állítólag ezt a törvényjavaslatot szülte és amellyel ezt a törvényjavaslatot indokolják, már 1931-ben felvetődött, amikor a pénzügyi élet és az, államháztartás szanálásáról szóló törvényjavaslatot alkotta meg a törvényhozás és megkonstruálta, megalkotta a 33-as bizottságot. A 33-as bizottságra vonatkozó törvény indokolásában majdnem szó szerint ugyanazok az érvek vannak, amelyek ennek a törvényjavaslatnak indokolásában foglaltatnak. Akkor is a rendkívüli időkkel magyarázták meg a 33-as bizottság felállítását. Akkor is azt hangoztatták és azt halottuk ebben a teremben, hogy azért van szükség arra, mert a gyorsan változó gazdasági viszonyok nem teszik lehetővé a nehézkesen mozgó parlament együtt tartását és törvényalkotási lehetőségét, hanem egy szűkebb bizottságra van szükség, amely nyomban, gyorsan, nehézkesség nélkül tudja a maga rendelkezéseit kiadni és az ország szempontjából szükséges rendeleteket közzétenni. Es mit látunk? A kormány vagy egyáltalán nem foglalkoztatta ezt a bizottságot, vagy csak olyan rendeletekkel foglalkoztatja, amelyekkel a gazdasági válságot egyáltalán nem tudta megoldani, hanem azt csak még jobban kimélyítette. Azt hiszem, senki sincs ebben az országban, aki azt merné állítani, hogy amióta a 33-as bizottság működik, amióta a kormány életrehívta ezzel az indokolással ezt a törvényt, azóta a 33-as bizottság olyan rendeleteket alkotott volna, amelyek la gazdasági és pénzügyi élet rendjének helyreállítása szempontjából feltétlenül szükségesek voltak. Egyébként mi baj származott a legutóbbi tizenkét esztendő alatt abból, hogy az államfőt csak egy hónapi elnapolási' jog illette meg? Soha semmiféle zavar, semmiféle funkcionális zavar nem volt a parlament működésében. Soha semmiféle olyan intézkedésben nem gátolta a kormányt, amelynek megalkotása szükséges lett volna az ország érdekében. Ha évenkint a szokásos nyári szüneteket leszámítjuk, de a nyári szüneteket figyelembevéve is azt kell megállapítanunk, hogy egyetlen egy évben történt meg, — talán amióta az ellenzék a legutóbbi évben megszaporodott, — hogy az elmúlt évben összehívták a nyári vakáció alatt a parlamentet. Ez annyit jelentett, hogy a tisztelt jobboldali képviselő uraknak talán egy napra meg kellett szakítaniuk nyári vakációjukat, másnap azután t megint tovább folytathatták üdülésüket, tovább folytathatták azt asemmittevést, amit az ország érdekében addig is tapasztaltunk részükről. Amikor ez a helyzet, mirevaló előállani ezzel a törvényjavaslattal, amelyet semmiféle tekintetből nem lehet megindokolni, legfeljebb csak azzal, hogy a kormány szándéka nem őszinte ennek a törvényjavaslatnak az indokolásában, A kormány szándéka ezzel a törvényjavaslattal az, hogy a parlamentet még inkább kikapcsolja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kormány a parlament kritikáját nem bírja el, mert látja azt a tehetetlen vergődést, amelybe kilenchónapos működése által jutott. Ha végignézzük, hogy mi lett azokból a nagy ígérgetésekből, amelyek a kormányzás 19, ülése 1933 július 6-án, csütörtökön. átvétele alkalmával elhangzottak, ha végignézzük, hogy mi lett a nemzeti munkatervből, ha végignézzük, hogy mi lett a sofort-programból, a gyorsvonati sebességből, az új stílusból, álkor azt fogjuk látni, hogy azért van szükség erre a törvényjavaslatra, hogy a kormány még ezt a Házat is elnémítsa, elnémítsa a kitikát^és lehetetlenné tegye a parlament öszszeülését, megakadályozza azt, hogy a parlament felelősségrevonhassa a kormányt és a kormány egyes tagjait azokért a mulasztásokért, amelyeket az ország gazdasági élete rendjének biztosítása terén elkövettek. De, ha már a kormány hozzányúl ehhez, akkor megint felvetem azt a kérdést, hogy tessék az egész ideiglenes állapotot megszüntetni; akkor nemcsak ezt a kérdést kell rendezni, úgy ahogyan most akarják rendezni, hanem az egész államfői hatalom kérdését teljes egészében ide kell hozni, de előbb meg kell kérdezni az ország közvéleményét és a szabad bírálatot és a szabad agitációs lehetőséget meg kell teremteni az egész országban. Tessék megteremteni a lehetőségét és az előfeltételeit annak, hogy kimehessünk az országba, és nyíltan felvethessük a kérdést, hogy mit akar ennek az országnak a társadalma: királyságot, köztársaságot, vagy akár kormányzóságot? (Farkasfalvi Farkas Géza: Még csak az kellene: köztársaság! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó: Miért van annyira megijedve? — Esztergályos János: Fog ön még a köztársaságnak tapsolni! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nem szoktam meggyőződés nélkül tapsolni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: Tegyék: lehetővé, hogy megkérdeztessék az ország az államforma kérdésében és legyen módjai (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem szokás!) ^— de igenis szokás, van rá példa a külföldi államokban — minden felnőtt és minden választói jogosultsággal rendelkező állampolgárnak, hogy nyilatkozhassak abban a tekintetben, hogy milyen módon kívánja az államfői kérdést megoldani. És ha RZ megtörténik, akkor tessék aa egész államfői hatalom kérdését elejétől végig a parlament elé hozni ós az államfő jogkörét teljes egészében megállapítani. De ha nem is megyünk ennyire tehát ha csak erről a törvényjavaslatról, illetőleg a kormányzói hatáskör módosításáról van is szó, akkor is fel kell vetnem éppen a z 1920:1. te. ideiglenességét hangoztató rendelkezésére való hivatkozással azt a kérdést, vájjon meddig tart tulajdonképpen az ideiglenesség, meddig tart az az állapot, ami ma van, hogy valaki ideiglenesen államfőnek megválasztatik, anélkül azonban, hogy időbeli korlátozás lenne, amelyen túl ezt a kérdést is szabályozni kellene De tovább megyek. Hiszen megtörténhetik, hogy tartós betegség gátolja az államfőt az államfői teendők ellátásában. Hát lehetséges az, hogy akkor áldott esetben egy ország itt álljon anélkül, hogy közjogilag ez a kérdés valamiképpen szabályozva lenné?' Hát akkor fog majd a képviselőház kapkodva törvényt hozni, vagy akkor fog majd a kormány szükségrendeletet alkotni, szükségintézkedéseket tenni a parlament megkérdezése nélkül? Hogyan kívánja a kormány ennek a kérdésnek szabályozását?

1 Vagy itt van az elhalálozás esete. Erről kérdésről is kellene gondoskodnia a kormánynak ós ha már egyszer az alkotmányosság helyreállításáról és az államfői hatalom rendezéséről szóló törvényjavaslatot ide1 hozták, akkor, igenis, a kormánynak erről a