Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

Az országgyűlés képviselőházának 1 speeiálminisztériumok 'kebelében intéztettek el. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Bár a külpolitikát is odavonnák!) Igazat adok a képviselőtársamnak, nem tudom, hogy a magyar külpolitikát ki irányítja, mert eltérő nyilatkozatok történtek. Ha a múltban történt nyilatkozatokat akarjuk harmonikus kapcsolatba hozni a jelennel, akkor ennek a kérdésnek eldöntése semmiesetre sem könnyű. A külpolitika irányítása kétségtelenül nemcsak nálunk, hanem sehol a világon nem történhet meg a (miniszterelnök tudtán kívül, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Semmi sem történhet!) A miniszterelnökségnek azonban minden esetre még más funkciói is vannak. A mai nap folyamán egyszer már említettem, hogy nagyon nehezen tudom összeegyeztetni azt a bizonyos álláshalmozást, amelyet a minisztériumban tapasztalok, amikor hangoztattam és ahhoz a nézethez csatlakoztam, hogy kétségtelenül 'helyes, hogy a honvédelmet minden politikától mentesítsük, azonban nem látom ímentesítettne'k akkor, amikor ugyanaz a személy, aki irányítja az egyiket, — ami megint természetes — a fő, aktív politizálója a kabinetnek. E tekintetben még csak egy kérdést és egy kérést volnék bátor intézni a miniszterelnök úrhoz, mert ez ideig a kormány részéről errevonatkozólag teljesen -megnyugtató ti jelentéseket nem hallottunk. Azt szeretném tudni, — — nem beszélhetek párt nevében, de azt hiszem, az ellenzék több tagja csatlakozik a kérdésemhez — mi az álláspontja a miniszterelnök úrnak a köztisztviselőknek a f pártszervezésbe és a politikába való bevonása tekintetében. Azt 'hiszem, hogy köztisztviselőnek^ egy rendesen vezetett és kormányzott országban a politikai propagandától tartózkodnia kell és a politikai propagandától való tartózkodásnak egyik sine qua nonja az is r volna, hogy az állam adminisztrációjában résztvevő tisztviselő lehetőleg politikaijelvény mentesen jelenjék-meg a nagyközönség előtt, mert a jelvényekkel tüntető pártdemonstráció kétségtelenül nem alkalmas arra, hogy a köztisztviselő magasabb kötelezettsége tekintetében megnyugtathatólag hasson abban az irányban, hogy a demonstratív pártelgondolás nem fogja majd befolyásolni a közigazgatás jóságát. Csak annyit voltam bátor ennek a tárcának keretében felemlíteni. A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldaon.) Elnök: Kíván valaki szólni"! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólni! vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T, Ház! (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad elsőnek egy, a Nemzeti Egység Pártjának szónoka által előadott helyzetmegítélés kapcsán felmerült félreértéssel foglalkoznom. Károlyi Gyula grófról van szó. Egyes tényezők úgy magyarázták ezt a felszólalást, mintha a kormány is és ez a párt is nem volna teljes mértékben meggyőződve arról, hogy az ország igenis nagy hálával tartozik Károlyi Gyula gróf személyének. (Ügy van! a jobboldalon.) Mi valamennyien tiszteljük az ő személyét s azt hiszem, eléggé hangsúlyoztam már, —a magam szemszögéből ítélve a dolgokat — hogy Károlyi Gyula gróf igenis '.' ülése 1933 június 6-án, kedden. 47 olyan missziót teljesített, amely missziót én, aki kormányának magam is tagja voltam, igen magasra értékelek (Helyeslés a jobboldalon.) Már többször mondottam s a mai politikai helyzetet általában úgy ítélem meg, hogy nem helyes a differenciák keresése. Amint a mai szónokok is említették, megállapíthatjuk azt, hogy a nemzet soha súlyosabb kérdések elé nem állíttatott, mint ma ós sohasem kellett nagyobb problémákat megoldani, mint napjainkban. (Ügy van! a jobboldaton.) Es mert ez így van, kötelességet vélek teljesíteni, amikor minden differenciáló hatású beszédet, megjegyzést vagy tendenciát, legalább is a magam ténykedésének határain belül kiküszöbölök a magyar közéletből, mert nem keresem az ellentéteket e pillanatban, hanem mindig csak azokat a tényezőket, amelyek halmozzák a nemzet rendelkezésére álló erőket. (Helyeslés a jobboldalon.) Éppen ebből a szempontból kívánom megadni válaszomat röviden a kisebbségi kérdésre is. Azt mondom: nem kell nekünk nagyon mosakodnunk a nyilvánosság előtt a kisebbségi kérdésben. (Úgy van! Úgy van!) Sok beszéd ugyanis úgy hangzott ,el, mintha nekünk mosakodnunk kellene. (Ügy van! <a jobboldalon.) Akinek szeme van, láthatja, s> akinek füle van, hallhatja, hogy itt Magyarországon, közvetlenül Budapest közelében, századokon keresztül nemzetiségi szigetek voltak és vannak, (Ügy van! a jobboldalon.) amelyek sokkal inkább németek, mint a németországi németek, mert népi sajátságukat jobban őrizték meg, mint az anyaországban. (Ügy van! a jobboldalon. — Szabóky Jenő: Magyar községek elvesztették a nyelvüket, elnémetesedtek.) A magyarnak egész lelki adottsága egyébként nem agresszív. Mi tudunk virtusból verekedni, mi tudunk már ól-holnapra nagy cselekedeteket véghezvinni, de hogy — amint az más fajtáknál látható — konzekvens aknamunkát tudnánk folytatni bármi és bárki ellen, a történelem folyamán azt — sokszor, sajnos — nem állapíthatjuk meg. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez a nemzet mindig nagyon toleráns volt, mert ennek a nemzetnek minden egyes fiában rendkívüli érzék él a jogok iránt, s mert jogásznemzet vagyunk, e diszpoziciónknál fogva, — látom magamról is, aki katona vagyok s mégis soíkszor jogi problémákon töröim a fejemet — nem vagyunk olyan agresszívek, mint -ahogy szeretnének bennüniket beállítani elsősorban azok, akik a magyar kisebbséggel szemben nem viselkednek úgy, ahogy azt a Népszövetség beállította. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) Igen t. Ház! A Háznak igen sok tagja foglalkozik a történelmi perspektíva problémáival s én helyeslem, hogy a független állami életet élő nemzet politikusai s így elsősorban a Ház, foglalkozzék a messzelátó politikával. Meglátni a helyes utat a legnagyobb politikai adomány, megérezni és ösztönösen vezetni a nemzetet erre az útra, a legnagyobb jótétemény. Miután pedig a komplikált modern élet rendeszeresen nem uralható egy ember által, nagyon helyes^ ha tárgyilagos vita keretén belül a felelős állásban lévő vezető politikus számára ellenzéki oldalról is, kormánypárti oldalról is adnak olyan támpontokat, amely támpontok segítségével eligazodhatik a kérdéskomplexumoknak sokszor zűrzavaros to'huvabohuvájában. Ügy van! .a jobboldalon.) En minden kérdésben kapacitálható vagyok, de merev vagyok minden kérdésben, ha