Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-208

Az országgyűlés képviselőházának 208. ülése 1933 július 5-én, szerdán. 547 zelebbről érint, mindenesetre jogosan elvárja, liogy a pénzügyminiszter úr ezekre a kérdésekre nézve nyilatkozzék. (Egy hang jobb felől: Meg fog történni! — Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Következik Mojzes János képviselő úr 2. számú interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz: az úgynevezett építőtakarék-szövetkezetek üzelmei tárgyában. 1. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy az úgynevezett építőtakarékszövetkezetek üzleti gesztiója teljesen hasonló a törvény által tiltott úgynevezett «hólabda»üzletekhez, illetve «hólabda»-szerzŐdésekhez? 2. Minő intézkedéseket kíván tenni a pénzügyminiszter

1 úr aziránt, hogy az úgynevezett építőtakarék-szövetkezetek ma szokásos üzletszerzési módja mellett a közérdek megóvassék?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mojzes János: Igen t. Képviselőház! Ezzel a kérdéssel, amely második interpellációm tárgya, csak nagyon röviden kívánok foglalkozni és interpellációmnak tulajdonképpen csak az a célja, hogy a pénzügyminiszter úr figyelmét felhívjam egy bizonyos — szerintem egészségtelen —• jelenségre. A kérdést ugyan részletesen nem ismerem, de attól tartok, hogy a közérdeket veszélyezteti az, amit előadni leszek bátor. Arról van szó, hogy a legutóbbi évek alatt, amikor itt az úgynevezett normális hitelélet és a normális hitelviszonyok megszűntek, különösen pedig amióta a hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök folyósítása megszűnt, a pénzintézeteknek egy új neme fejlődött ki, az úgynevezett építőtakarék-szövetkezetek. Ezeknek az építőtakarék-szövetkezeteknek ügynökei lepik el a legutóbbi időben a vidéket, ígérnek kamatmentes, vagy pedig minimális kamatozású hosszúlejáratú kölcsönöket. A feltételek szerint, amelyeknek egyik példánya itt van a kezemben, ezeket a kölcsönöket családi házak éptésére, mezőgazdasági üzemek létesítésére, ingatlanok szerzésére, vagy pedig jelzálogos terhek konvertálására folyósítják ezek a pénzintézetek. (Gallasz Ágost Rudolf: Melyek azok?) Az úgynevezett építőtakarék-szövetkezetek, nem akarom azokat megnevezni, de mindenesetre szükségesnek tartom, hogy azokat a feltételeket, amelyek mellett ezek a pénzintézetek a hosszúlejáratú kölcsönök folyósítását ígérik, ismertessem itt a t. Ház előtt. Annál is inkább szükségesnek tartom, hogy ezt ismertessem, mert nemcsak egyoldalú hitelezési ügyletről van szó, hanem amikor az említett pénzintézetek ígérnek, vagy esetleg folyósítanak kölcsönöket, ugyanakkor az adósokkal, illetőleg a kölcsönt igénylőkkel kötlevelet iratnak alá, amelyben az illetőt kötelezik arra, hogy az igényelt kölcsön egy tekintélyes hányadát előre befizesse az illető pénzintézetnek. Nagyjában arról van szó, hogyha valaki ilyen kölcsönt akar igényelni vagy jegyezni, az igényelt összegnek körülbelül 20%-át előre be kell fizetnie. Ezeknek az intézeteknek a körlevelei szerint azt az összegt, amelyet ők a kölcsönt igénylők számára folyósítanak, tulajdonképpen ezekből az előre befizetett hozzájárulási összegekből fedezik és gyűjtik össze. Egy hasonló ügyletet ismerünk már a kereskedelmi életből. Ez az ügylet ugyanis már első látszatra is veszedelmesen hasonlít az úgynevezett hólabdaüzlethez. Arról van szó, hogy kapnak kölcsönt az egyes kölcsönt igénylők, akik befizetik az igényelt összegnek körülbelül egynegyed, vagy egyötödrészét, abban az esetben, ha négyszer, vagy ötszörannyi igénylő akad, akik majd azokat a bizonyos folyósítandó összegeket össze fogják adni. De nem ilyen első látszatra talán kevéssé veszedelmesnek látszó feltételeket tartalmaznak azok a kötle vélek, amelyeket a kölcsönigénylők ezreivel aláíratnak ezek az úgynevezett építőtakarék-szövetkezetek. Annak a kölcsönt igénylőnek, aki ilyen hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönt jegyez, a szerződési összeg kiutalásához akkor áll be az igénye, amikor a kötelező befizetéseket már legalább hat hónapon keresztül pontosan teljesítette és a tőkebefizetések az igényelt szerződési összegnek legalább 15%-át elérték. Legelőször tehát 15%-ot be kell fizetnie az igénylőnek. (Brogli József: Az nem volna_ baj, mert kapja reája azután a kölcsönt!) Majd jönnek azután hozzá a további sallangok t. képviselőtársam! Azok a kölcsönt igénylők, akik a szerződési összeg 15%-át befizették és a hathónapos legrövidebb várakozási időn túl egy éven belül jutnak a kiutaláshoz, a később sorra kerülő igénylők várakozási idejének megrövidítése érdekében kölcsönösszegük 3%-ának megfelelő összegű egyszeri arányosítás! járulékot tartoznak fizetni. Ezek. a pénzintézetek tehát egyáltalában nem ígérik, hogy mikor fogják folyósítani a kölcsönt. Az illető igénylőnek, amikor aláírja azt a kötvényt, be kell fizetnie az igényelt összeg 15%-át, mert addig a kölcsön folyósításához semmi igénye sincsen, de ha ezt az összeget befizette, akkor még mindig nem tudja, mennyi idő alatt fogják részére a kölcsönrészleteket folyósítani. Hat hónapon belül semmiesetre sem folyósítják. Ha azt akarja, hogy hat hónap és egy évi időköz között folyósítsák a kölcsönt, abban az esetben a befizetett 15%-on felül még további 3%-ot kell kifizetnie, hogy a többi kölcsönjegyzőket a sorrendi elsőbbségért kárpótolja. Ha egy és két év között történik a kiutalás, abban az esetben 2'5%-ot kell befizetnie a már megfizetett 10%-on felül, ha pedig két éven túl, de négy éven belül történik meg a kiutalás, abban az esetben 2%-ot kell fizetnie. A 15%-on felül az igényelt névértéknek tehát még

f 2—3%-át kell befizetni ezen a már említett címen. De vannak itt még egyéb kikötések is. Nevezetesen ügyviteli költségek címén az igényelt kölcsön 3%-a illeti meg egyszersmindenkorra az intézetet. Ügyviteli költségek címén tehát további 3%-ot kell fizetni. Azonkívül folytatólagos ügyviteli költségek fejében - a szerződési összeg 0'5%-a fizetendő évenként, mely összeg a belépést követő naptári év kezdetén esedékes. Tehát eddig már volt 15%, amit be kellett fizetni, egyszersmindenkori ügyviteli költség 3%, 0'5% évenkénti folytatólagos ügyviteli költség, azután pedig jönnek még egyéb sallangok, amit majd leszek bátor ismertetni. (Brogli József: A 15% nem kamat, az tőke!) T. képviselőtársam, innen olvasom fel a kezeim közt lévő feltételekből. A szerződési összeg első részlete lehívásának napjától évenként előzetes havi részletek-