Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-207

Az országgyűlés képviselőházának tett . . . (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbal­oldalon. — Fábián Béla: Jó kis komédia! — Mojzes János: Mikor csapják el az ilyen jog­tipró betyárokat?) Elnök: Mojzes János képviselő urat rendre­utasítom. Weltner Jakab: . . . s működése ismételten jogerősen megtiltatott. Minthogy kérelmezők magukat egy illegális pártszervezet veztőinek nevezik, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) úgy ebbeli minőségük és működésük is illegális ós meg nem engedhető, hogy törvénytelen tényke­désük az általuk egybehívni szándékolt gyűlés stb. (Mojzes János: Ebből még belügyminiszter lesz.) Megy azonban ez sokkal jobban is. Miután ezek mint illegális bejelentők, nem kaptak en­' gedélyt gyűlésre, most jött a legális bejelenlés. Bejelentett másik három ottani lakos, akik nem voltak illegális lakosok, egy másik hétre egy gyűlést. Ezt sem engedélyezték a követ­kező indokolással (olvassa): «A kérelem eluta­t • sítandó s a gyűlés megtartása engedélyezhető nem volt, mert nem kétséges, hogy ifjú Horváth Sándor és társainak kérelme ugyanazon gyű­lés megtarthatására irányul, amelyre vonatko­zólag folyó hó 19-én Baranovszky Géza és tár­sai terjesztették elő kérelmüket, de amely ennyi és ennyi számú véghatározattal elutasíttatván, a gyűlés megtartása nem engedélyeztetett. Nyilvánvaló, hogy ifjú Horváth Sándor és tár­sainak kérelme Baranovszky Géza és társai be­adványának csak alaki korrekciója, miért is el­utasítandó és a már megtagadott engedély ki­adása ismételten megtagadandó volt.. (Feniczy Ignác: Legalább következetes volt! — Fassay Károly: Ezen nem lehet tréfálni, ez cinizmus. — Friedrieh István: Ezen nem lehet moso­lyogni! — Farkas István: Szégyen és gyalázat az ilyen! — Friedrieh István: Jogtiprás volt!) Ez magyarul azt jelenti, hogy ez a mélyen tisz­telt rendőrkapitány elsősorban ellentétbe he­lyezkedik a belügyminiszter rendeletével, amely rendelet kimondja, hogy politikai pártok pártszervezetet alakíthatnak. Erről van egy eeész regény. A belügyminiszter úr ismételten kijelentette, hogy utasította a hatóságokat, hogy tudomásul kell venniök az ilyen pártszer­vezet működését. Ez a rendőrkapitányság fü­tyül a belügyminiszterre és nem veszi tudömá­( sul a pártszervezetet. t Erre következik a klasszikus szabadság ha­záia. polgárainak második számú joí?a: gyűlé­seket szabad tartani, Hárman beadnak gyű­lésre irányuló kérelmet. Erre azt mondja a rendőrkapitány: miután ezek benyújtottak már egy pái-tszeT-Tezésre vonatkozó kérvényt, hogy megalakítsák a pátszervezetet, nem engedem meg a gyűlés-, mert e£rv illegális pártszervezet vezetői akarták összehívni. Megáll a ember esze, amikor az egyik tör­vény tiprásra hivatkozva követnek el újabb tör­vénytiprást. Következik a folytatása: bejelen­tenek mások. Nincs sehol megállapítva, hogy milyen pártállású honpolgár jelenthet be gyű­lésre irányuló kérelmet; nem kell annak okvet­lenül egységespártinak lennie, lehet más ellen­zéki pártoknak is követője. Bejelentenek másik hárman ilyen irányú kérelmet. Erre fogja ma­gát a rendőrkapitány és azt mondja: miután nyilvánvaló, hogy ezek azt a gyűlést akarják összehívni, amelyet Baranovszkyék bejelentet­tek, megtiltom ezt a gyűlést is- Ez képtelenség. De ez még nem minden. Van itt még né­hány szemelvény a gyűlést betiltó végzésekből. A magyar királyi államrendőrség hódmező­KÉPVISELŐHÁZI KAPLÓ XVII. 207. ülése 1933 július U-én } kedden. 519 vásárhelyi kapitánysága a következő indoko­lással tiltott be egy gyűlést. (Olvassa): «Igy kellett határoznom, mert a helybeli szociál­demokrata párt által június 25-én megtartott politikai népgyűlésén éppen a helyi pártyeze­tőség részéről az egyik szónok a hatóságok törvényes hatáskörében való intézkedését meg nem engedhető módon tette bírálat- tárgyává, a hatóság tekintélye ellen intézett támadást, amely miatt az általam kirendelt hatósági biz­tos a rendellenességre figyelmeztetni, majd a figyelmeztetés sikertelensége miatt tőle a szót is megvonni volt kénytelen. Mivel tartani le­het attól, hogy a helybeli szociáldemokratapárt gyűlésein a hatóság tekintélye ellen való izga­tást tovább is folytatni fogják, ennélfogva a rendelkező részben írtak értelmében kellett határoznom.* (Mojzes János: Közigazgatási Al Capone-k!) Betiltja tehát a gyűlést, mert valaki a helybeli hatóságok tekintélyét meg­támadta. Utóvégre nagyon viszonylagos do­log, hogy a helybeli hatóságok tekintélyét mi­vel lehet megtámadni és nagyon egyéni ez a meghatározás. Mondjuk azonban, hogy meg­támadta. Megvonták tőle a szót. Azért vannak a magyar bíróságok, (Fábián Béla: így van! Igaza van!) hogy aki a helybeli hatóságok tekintélyét _ megtámad ja, azt állítsák bíróság elé és csukjak le, de a szolgabírónak vagy a rendőrkapitánynak nincs joga ezrek és ezrek gyülekezési jogát azon a címen elkobozni, hogy valaki megsértette a hatósági tekintélyt. (Fábián Béla: így van!) Ez a valaki a ható­ságok tekintélyének megsértése miatt üljön, de ezért gyűléstilalmat nem lehet kimondani. (Feniczy Ignác: Megfellebbezték? Miért nem fellebbezték meg? — Friedrieh István: Hogyan? Elnyomnak itt mindent! Páriák vagyunk! Nem is vagyunk államban! — Feniczy Ignác: Megváltoztatja a miniszter a határozatot!) Sajnos, időm nem engedi meg, hogy a végzések egész tömegét felolvassam, de majd keresek magamnak még alkalmat, hogy tovább folytassam. Most csak annyit kérdek: tud-e a belügyminiszter arról, hogy mit ígért a mi­niszterelnök itt ebben a Házban, tud-e arról, hogy a gyülekezési tilalmat megszüntették? Hogyan lehetséges, hogy 75 gyűlés közül 50-et betiltottak, amikor az egységespárt állítólag 3200 gyűlést tartott meg zavartalanul. (Fried­rieh István: Állítólag!) Ügy van, állítólag, hozzátettem. Kérdem akarja-e a belügyminisz­ter úr a gyülekezési tilalmat fenntartani? Ha igen, akkor ne hozzanak újra gyűléstilalmat, de amíg a gyűlések megengedtettek, addig a belügyminiszternek legyen annyi tekintélye, hogy rendőrkapitányai és szolgabírái is res­pektálják a gyűléstilalom felfüggesztését. (El­nök csenget.) Befejezem egy mondattal. Ha a belügymi­niszter komolyan akarja, hogy a gyűléstilalom megszűnjék, utasítsa hatóságait, hogy otromba, helyt nem álló végzésekkel ne folytassanak ebben az országban izgatást és ne keserítsék el_ az amúgyis felizgatott kedélyeket, mert több végzésben az áll, hogy a kedélyek annyira iz­gatottak, hogy ezért nem engedi meg a gyű­lést a szolgabíró, vagy a rendőrkapitány. Elnök; Méltóztassék beszédét befejezni. (Já­nossy Gábor: Még csak egy mondat!) Weltner Jakab: Ügy van, még egy mondat! (Derültség.) Azt nem bírálhatják el, hogy a ke­délyek izgatottak-e vagy nem, mert az ilyen el­járás teszi izgatottá a kedélyeket. Az ilyen el­járás egyenesen azt mutatja, hogy a nemzeti egységet csak azért prédikálják, hogy pártpoli­78

Next

/
Thumbnails
Contents