Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-207
506 Áz országgyűlés képviselőházának iparosság kívánja, a munkanéküliség csökkentése követeli ezt, ennélfogva nem látom ennek semmi akadályát. Semmiféle érdek nem hátráltatja ezt, semmiféle vélemény nincsen ezzel szemben, tehát egyhangúlag, közös akarattal meg lehetne alkotni ezt a törvényt. Én tehát nagyon kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, hogy ebben az ügyben méltóztassék teljesíteni az érdekeltségek kívánságát. Méltóztassék először is egy átmeneti intézkedést tenni, hogy az év végén túl is meghosszabbíttassék ez a határidő. (Imrédy Béla pénzügyminiszter a terembe lép.) T. Képviselőház! Nagyon örülök, hogy a pénzügyminiszter úr végszóra megjelent, (Derültség.) mindjárt tisztázhatjuk a közöttünk még nem is létező nézetkülönb ségekeL En tudniillik azt kértem az előttem fekvő építőipari érdekeltségi megnyilatkozások alapján és a munkanélküliség csökkentése érdekében is a mélyen t. pénzügyminiszter úrtól, hogy a házadómentességgel kapcsolatban két intézkedést méltóztassék tenni: egy átmeneti intézkedést, hogy az év végén lejáró házadómentesség határideje legalább egy évre ki legyen tolva és azután egy későbbi intézkedést, amely gazdasági, ipari és szociális szempontból a házadómentesség kérdését általában intézi, mind Budapesten, mind a vidéken. Előadásom alatt közbeszólt Simon András igen t. képviselőtársam, hogy a javaslat készen van, tehát meg akart nyugtatni engem és meg akarja nyugtatni az érdekeltségeket is, hogy ezen a téren történt valami. En erről nem vagyok informálva, nem tudom* mi történt és milyen javaslat van készen. De akárhogyan áll ez a kérdés, nagyon kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, hogy ennek az átmeneti intézkedésre vonatkozó óhajnak megfelelő formában méltóztassék eleget tenni, mert a munkanélküliség csökkentése és . az építőipari munka folytonossága szempontjából ez feltétlenül kívánatos és azután lesz majd idő a végleges törvény megalkotására. Azt hiszem, hogy ez méltányos és megfelelő kívánság és semmiféle akadálya sincs annak, hogy az építőipari érdekeltségnek a közérdekkel megegyező kívánsága teljesíttessék. A magam részéről csak ezt kívántam előadni. Magát a jelentést elfogadom és kérem a miniszter urat, 'méltóztassék ebben a tekintetben megnyugtató kijelentést tenni. (Helyeslés balfém.) Elnök: A miniszerelnök úr kíván szólni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. te. 13. Vának újabb módosításáról szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. Kérem ennek ^a törvényjavaslatnak kinyomatását, szétosztását és annak a közjogi bizottsághoz való utalását. Kérem azonkívül a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. (Mozgás. — Felkiáltások bafelől: Nem halljuk!) Elnök: A törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai közt szétosztatja és azt a miniszterelnök úr által javasolt közjogi bizottságnak adja ki. A miniszerelnök úr a tárgyalásra nézve a sürgősség kimondását is kérte. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, (örgr. Pallavicini György: Miről van szó? — Felkiáltások balfelől: Nem tudjuk!) 207. ülése 1933 július U-én, kedden. Ki a következő szónok? Frey Vilmos jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! A szakköröknek a házadómentesség meghosszabbítására vonatkozólag előterjesztett kérését a magam részéről is melegen ajánlom a pénzügyminiszter úr szíves jóindulatába. Az idei esztendőben a múlt évben meglehetősen fellendült építőipar ismét dekadenciába került. Ha ennek a visszaesésnek okait vizsgáljuk, akkor kénytelenek vagyunk ezek között az okok között bizonyos kormányintézkedéseket is, mint olyanokat, megjelölni, amelyek az építőipar fellendülését gátolják. Így ma azt hinné az ember, hogy a harmincéves adómentesség kihasználására ebben az esztendőben rengeteg építkezés fog még az utolsó percekben megindulni és azt látjuk, hogy viszont a fenyegető fázisadó, az építőipari fázisadó fenyegető réme, meggátolja az emibereket abban, hogy építkezésbe kezdjenek. A fázisadó az építkezéseket legalább is 5—6%-kai megdrágítja, pedig a mai viszonyok között kerülni kellene minden olyan intézkedést, amelynek drágító hatása van, ha azt akarjuk, hogy a munkanélküliség ne fokozódjék. En elsősorban a munkanélküliség szempontjából fogom fel ezt a kérdést (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon. — Elnök csenget.) és a munkanélküliség alatt nemcsak a fizikai munkások munkanélküliségét értem, hanem a szellemi munkások, a tervezőépítészek munkanélküliségét is szem előtt tartom. Ma az a helyzet, hogy az új építkezésű házakra is váratlanul és az adómentesség figyelemlbevétele nélkül (kivetett külön adók, továbbá az építési anyagokra újabban bevezetett, illetve bevezetni szándékolt fázisadók hatása alatt az építkezési kedv teljesen ellanyhult és ma már ilyen időben, amikor legalább az építőipari szakmában nem volt munkanélküliség, ezen a téren is óriási arányúvá válik lassan a munkanélküliség. De kénytelen vagyok még egy kérdést szóvátenni éppen a pénzügyminiszter úr jelenlétében. Tudniillik ellentét van a pénzügyminiszter úr és a belügyminiszter úr között építőipari kérdésekben. Az építési engedélyek ugyanis a főváros közmunkatanácsa és harmadfokon a belügyminiszter úr hatásköre alá tartoznak és ezek az engedélyek más feltételeket tartalmaznak az építkezésekkel szemben, mint az adómentesség szempontjából a pénzügyminiszter úr által kikötött feltételek. Hogy egy példával illusztráljam, mondjuk, egy telken meg van engedve 25 méter főpárkánymagassággal az építkezés. Ha építési engedélyt kérnek olyan épületre, amely 18 méter főpárkánymagassággal épül is, egyébként a statikai szabályoknak és az esztétikai követelményeknek megfelel, akkor a hatóságok nem tilthatják meg ezt az építkezést. Meg kell adni rá az építési engedélyt, és ha ezt mindhárom fokon keresztülvisszük, mind a belügyminiszter úr, mind az alantos fokok kénytelenek megadni az építési engedélyt. Most jön a pénzügyminiszter úr és az ilyen módon felépült házra azt mondja, hogy nem adja meg az adómentességet, csak akkor, ha a legmagasabb emeletmagasságot is beépítették, vagyis ha a 25 méter főpárkánymagassággal engedélyezhető helyen mind a 25 métert beépítették. Ha ezt nem tették meg, akkor hiába építették az épületet^ a miniszter úr nem adja meg az adómentességet. En ebből az összeütközésből, amely most