Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-206

500 Az országgyűlés képviselőházának a dolognak az lesz, hogy az állam, mint főrészvényes, az Omtk-ra még többet fog ráfizetni. Miből fogja -a kormány ezt fedezni másból, mint az adófillérekből 1 Amit az egyik zsebéből kivesz, azt a másikba beteheti. (Zaj.) Tisztelt képviselőtársam legyint a kezével, nem lehet azonban ezt ilyen könnyen elintézni, bármennyire is óhajtja. Méltóztassék megérdeklődni, maguk a tejvállalatok belátják és a kimutatások bizonyítják, hogy a tejfogyasztás Budapest székesfővárosban napról-napra csökken és lehetnek itt kontingentálások, lehetnek Düsing Miksa úrnak elgondolásai, lehet mindenféle nagyszerű gazdasági elv és elmélet, ez rossz üzlet lesz, csődöt fog mondani, csődbe fog kerülni az egész és megint ott olvashatjuk majd a zárószámadásokból, hogy a hiteltúllépések terén a tej forgalom és a tejtermelés biztosítására ennyi és ennyi miü:ö túlk,adást kellett a kormányzatnak fordítania. T. Ház! A miniszterelnök úrhoz már másodszoi, a foldmívelésügyi miniszter úrhoz pedig hatodszor mondottam e téren interpellációt. Kijelentem itt a Ház színe előtt, hogy ameddig ezt a tej rendeletet vissza nem vonják, minden interpellációs napon, akár itt lesz a foldmívelésügyi miniszter úr, akár nem, akár itt lesz a miniszterelnök úr, akár nem lesz itt, akár lesznek ott a túloldalon, akár senki sem lesz ott, ezt a kérdést mindig ide fogom hozni, mert nem tartom megengedhetőnek azt, hogy kartellhasznokért, kartellelőnyökért százezrektől és százezrektől vegyék el a kenyeret és százezreket tegyenek földönfutókká. Ezt kell a kormánynak és a miniszterelnök úrnak elsősorban szem előtt tartania, különösen a miniszterelnök úrnak, aki azzal jött ide, hogy Nagyatádi Szabó István rábízta a magyar parasztságot. Az ilyen vigyázásból, amely a magyar parasztság és a magyar gazdák ezreit és százezreit teszi tönkre, nem kérünk és lehetetlen, hogy ilyen rendeleteket bocsásson ki a kormány. Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Sorrend szerint következik Andaházi Kasnya Béla képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): «Hajlandó-e a belügyminiszter úr a gödöllői járás főszolgabírája ellen a fegyelmi eljárást haladéktalanul folyamatba tenni az 1933. évi május hó 18-iki gödöllői tisztújítás, bíróválasztás körüli törvénytelenségek miatt, továbbá a bíróválasztás megiellebbezésének jogtalan viszszatartása és lekésetése miatt?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andaházi Kasnya Béla: T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy a gödöllői járás, a mintajárás főszolgabírájának ténykedését bírálat tárgyává kell tennem a május hó 18-án megtartott tisztújítás, illetőleg képviselőtestületi választás alkalmából, amikor tudvalevően tisztújítószéket, bíróválasztást, tehát a törvénybíró, a községi bíró választását tartották. Tudjuk, hogy a közigazgatási törvény, különösen az 1886:XXII. te, azt a jogot biztosítja a főszolgabírónak, hogy egyszerűen joga van három jelöltet jelölni első, második és harmadik helyen és csak az választható meg bíróvá, akit a járás főszolgabírája erre kijelöl. A járás főszolgabírája, vitéz Endre László, 206. ülése, 1933 június 28-án, szerdán. i a törvényben biztosított ezzel a jogával élt és három embert jelölt ki, mint olyant, akik a bíróválasztáson tekintetbe jöhetnek, akikre szavazni lehet. A három jelölt neve a következő: az első helyen Strobel János, a második helyen Dinnyés László és a harmadik helyen Perszler Kálmán. Meg kell jegyeznem, hogy a tisztújítószék ülését a község udvarán tartották meg, amely udvar nem egyedül és^ kizárólag a község udvarának célját szolgálja, hanem piactérül is használják, az igen t. főszolgabíró úr azonban elmulasztotta gondoskodni arról, hogy ez alkalommal, amikor tisztújítás, választás történik, piaci árusok, tehát olyanok, akik szavazati joggal nem rendelkeznek, jelen ne legyenek. A főszolgabíró úr a választás idejét nyolc órára tűzte ki, ennek ellenére már háromnegyed nyolckor megnyitotta az ülést^és a jelenlevőket felszólította arra, hogy a három bírójelölt közül közfelkiáltással válasszák meg^ azt, akit megválasztani óhajtanak. A közfelkiáltás eredménye az lett, hogy a község egyhangúan Perszler Kálmánnak, az ellenzék jelöltjének megválasztását kérte. Természetszerűen az igen t. főszolgabíró úrnak ki kellett volna jelentenie, hogy Perszlert a képviselőtestület egyhangúan választotta meg a község bírájává, amikor azonban látta, hogy ilyen nagy j többséggel — tudniillik úgyszólván az egész község jelenlétében, mintegy 1000—1200 ember jelenlétében folyt le a választás — ezt az embert kívánják megválasztani s valamennyien erre szavaznak, akkor elrendelte, hogy azok, akik Perszlerre szavaznak, menjenek az egyik ! oldalra, akik pedig Strobelre szavaznak, menjenek a másik oldalra. De mit jelentett ez? Azt jelentette, hogy azok, akik Perszlerre szavaztak volna, elmentek, a többiek pedig a piaci árusokkal együtt ottmaradtak, de még így is azok, akik a harmadik jelöltre akartak szavazni, legalább is háromszor^ annyian voltak, mint a másik tábor a paci árusokkal együtt. A főszolgabíró úr, ha látta, hogy nem tudja érvényesíteni a maga elgondolását, elrendelhette volna a névszerinti szavazást, de nem tette ezt, hanem egyszerűen Strobel Jánost jelentette ki — a község teljes megdöbbenésére és csodálkozására — megválasztott bírónak, holott Strobelt a polgárok minimális része kívánta csak. T. Ház! Amiért én tulajdonképpen interpellálok, az az, hogy a büntetőtörvénykönyv szerint közhivatalnok, aki hivatalos hatáskörében kiállított okiratba valótlan tényt foglal, a közokirathamisítás bűncselekményét követi el. Márpedig a bíró választás hivatalos aktus, mert a bíróválasztási széknek maga a főszolgabíró az elnöke, a tisztelt főszolgabíró úr tehát mint elnök ebben a minőségében hivatalosan fungált. Viszont a jegyzőkönyv közokirat. Kétségtelen az is, hogy a^ főszolgabíró úr ebbe a közokiratba valótlan tényeket vett fel, tehát hamis közokirattal minősített egy meg nem választott bírót bíróvá, míg a községtől effektive megválasztott bírót ettől a jogától elütötte. Természetesen erre nagy meglepetés támadt, az ott jelenlévő választóközönség azonnal sua sponte összeállt és rögtön több mint 640-en aláírtak egy fellebbezést, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az ő választásukat meghamisítsák az ő akaratuk ellenére. T, Ház! Interpellációmat írásban is közölhettem volna az igen tisztelt belügyminiszter