Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-206

Áz országgyűlés képviselőházának 206. ülése, 1933 június 28-án, szerdán. 489 kormány a kartellekhez, mint az agrár rétegek­hez. Amikor a minisztertanács elfogadta a cu­kor-, szesz- és élesztővel kapcsolatos adókat, a pénzügyminiszter úr a költségvetés általános vitája alkalmával felállott és beszédéből lát­szott. — bár nem ismerte el nyiltan azokat az állításokat, amelyeket én tettem — hogy maga is érezte, hogy az az előny, amelyet az élesztő- és cukorkartell magának biztosítani tu­dott, tényleg nincs arányban az adózással. Mi következett ebből? Az, hogy a miniszter úr felemelte az élesztő adóját kilogrammonként 40 fillérrel. Az első pillanatban örültem ennek, — mert amikor azt látom, hogy a borbélynak a tükrét azért viszik el adóba, mert az az ő ipa­rának űzéséhez nem szükséges, hiszen,, aki bor­bélyhoz megy, nem kell, hogy lássa magát, a borbély úgy is megborotválhatja — (Derültség.) mondom, örültem, hogy éppen a kisemberek fognak mentesülni egy nagy kartell rovására; Örültem, hogy a megszorítások a falvakon meg fognak szűnni s a kormány oda fog nyúlni, ahova indokoltan lehet nyúlnia. Mi történt? Egyszerűen az, hogy a pénz­ügyminiszter úr annak ellenére, hogy kijelen­tette, hogy ezt az adóztatást nem engedi áthá­rítani, mégis megengedte. Bebizonyítottam, hogy 1 pengő 40 filléres egységár mellett a pré­selt élesztőn a kartell egy pengőt keres tisz­tán évenként. Az öt millió kiló kontingensen tehát — mert körülbelül ennyit termelnek az országban -- öt millió pengő tiszta haszna van az élesztőkartellnek. Amikor tehát a konkur­rens vállalatok, illetve gyárak, amelyek itt akartak létesülni, az eddigi 3 fillérrel szemben 30 fillért ajánlottak fel, 17 fillérre, most pedig 40 fillérre emelték fel az élesztő árát. Ha tehát 40 fillért teljes egészében leírok. akkor is — egy pengő 40 fillér mellett — ma­rad 60 fillér haszon. Ez még mindig olyan szép haszonnak minő­síthető, amellyel a kartell teljes mértékben meg lehet elégedve. Ezzel szemben mi történt? Bár a miniszter úr kijelentette, hogy ezt az adóki­vetést nem engedi, illetve, nem kívánja áthá­rítani, mindazok a kereskedők, akik az élesztő­gyárakkal összeköttetésben állnak, egy alá nem írt, de nyomtatott blankettát kaptak, amely a következőt tartalmazta (olvassa): «Fontos. Fel­hívjuk b. figyelmét arra, hogy 1933 június 12"-étől kezdve az élesztő fogyasztási adója ki­logrammonként 40 arany fillérrel magasabb, ennekfolytán az ezen naptól kezdve szállításra kerülő élesztő ára fenti 40 aranyfillérrel, vala­mint a mellékköltségekkel emelkedik.» íme, a kilónkénti 40 filléres adókivetést egyszerűen áthárították a fogyasztókra. Hogy e kalkuláció helyes-e, hogy téyedek-e, vagy sem, ennek meritumába egyáltalán nem kívánok belebo­csátkozni, de egy körülményre fel kell hívnom az igen t. Ház figyelmét. Amikor a kormány ezeket az úgynevezett kartelleket ezzel az új adónemmel megterhelte, akkor tulajdonképpen egy új jövedelmi forrást kreált részükre. Be­bizonyítom, hogy amióta a préselt élesztőre ki­vetették az új adót, azóta a kartellek nem egy pengőt, hanem 1 pengő 27 fillért keresnek tisz­tán. Még pedig hogyan? Egyszerűen úgy, hogy amikor ezt a 40 fillért — ne méltóztassanak elfelejteni, hogy már eddig is fizettek 17 fil­lért, amelyet nem volt módjukban adó címén a fogyasztókra áthárítani — áthárították, az eddig fizetett 17 fillért már megtakarították. Itt van azonkívül egy feladási vevény, — a Krausz és Moskovics gyártól, amely a íeg­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVII. nagyobb élesztőgyárak egyike — amely iga­zolja, hogy az 1 pengő 40 fillér helyett most inár 1 pengő tíií fillért, átvételi költségek címén pe­dig 8 fillért számítanak, szóval, összesen 48 fillérrel emelték fel az élesztő árát. Az egyik helyen tehát a 40 fillér adót teljes egészeben áthárítják, a másik helyen pedig még plusz 8 fillérrel növelik a hasznukat. Tekintettel arra, hogy az eddigi 17 fillér adót is áthárították most már teljes egészében a fogyasztóra, nyil­vánvaló, hogy hasznukat jelentékenyen meg tudták növelni ezzel az adóval. Gál Jenő képviselőtársam felháborodott azon, hogy a kormányzatot olyan szavakkal aposztrofálták, amelyek nem méltók szerinte a kormányfő, illetve a kormányzat egész munká­jához. Ezt a frazeológiát talán magam sem he­lyeslem, de teljesen érthetővé teszi azt az el­keseredést, amely ilyen dolgokat szül, az, hogy például itt intézkedést hoznak sub titulo a gyáripar megterhelése címén, az agrártársada­lom könnyítésére, mert hiszen az egész terv azon a címen keletkezett, hogy a bolettaalap felduzzasztására, annak összegyűjtésére történ­jék ez az adófizetés. Ezzel szemben mi történt? Az történt, hogy tulajdonképpen ezt nem a gyáriparra, hanem ismét a fogyasztókra hárí­tották át, tehát a városi emberekre és a falusi agráriusokra. A gyáripar ezen nemcsak, hogy nem ve­szít, hanem kifejezetten nyer, aminthogy min­den alkalmat, melyet az igen t. pénzügyminisz­ter úr, mint lehetőséget adókivetés címén nyújt, áremelésre használ fel. Ezzel a feladó­vevénnyel és magával a tudósítással akarom bizonyítani azt, hogy ők igenis a kivetett adót, plusz 8. fillért, azonnal áthárítottak, úgyhogy hasznukat jelentékenyen megnövelték. Ez az egyik dolog. Ha azonban valaki azt hiszi, hogy a kormány mostohán járt el a cukorkartellel szemben, az nagyon téved. A cukorkartellnél ugyanez az eset. Múlt interpellációm alkalmá­val bátor voltam rámutatni arra, hogy a nagy­kereskedők a cukorgyáraktól, tehát a cukor­kartelltől a cukor métermázsáját 122'50 pengő­ért kapják. Meg kell jegyeznem, hogy a cu­korkartell minden nagykereskedőnek, aki száz métermázsa cukrot vásárol, tekintettel arra, hogy a pakolásnál előállott porlódás, másrészt pedig az adminisztratív költség az ilyen száz métermázsáís vétel esetén 'csökken, métermá­zsánként mindig adott 30 fillér kedvezményt. Ezt a 30 fillér kedvezményt egyszerűen leírták. Most mi történt? Az történt, hogy amióta a pénzügyminiszter úr a cukorkartellre ugyan­csak kivetette bizonyos kontingens beszolgál­tatását'a boletta-alap javára, azóta a cukor­kartell ezt a kedvezményt egyszerűen meg­szüntette és felemelte a cukor árát métermá­zsánkint 8 fillérrel. Ez azt jelenti, hogy az ed­digi veszteségének az elmaradása mellett mé**­8 fillért is fog keresni. Igaz^ hogy méter ni a­zsánkint 30 fillér terhet vetettek ki rá. Amikor azonban a cukorkartell tiszta haszna métermá­zsánkint 31 pengőt meghaladó összeg, tehát métermázsánkint mindössze egy kiló cukor ér­téket ad le a megadóztatás folytán a boletta­alap javára, ugyanakkor azt történt, hogy most már méteTmázsánkint újabb további 8 fillér haszonnal zárja a cukorkartell a maga üzle­teit, ami tehát azt bizonyítja, hogy igenis rög­tön nemcsak ezt a 30 fillérnvi kivetett adóter­het hárították át a fogyasztókra, hanem még további 8 fillért is, ami nekik 8 fillér effektív üzleti hasznot biztosít. 73

Next

/
Thumbnails
Contents