Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-206

Az országgyűlés képviselőházának 206. ülése, 1933 június 28-án, szerdán. 477 ter úr írásbeli válasza Gallasz Ágost Kudolf képviselő úrnak a zirci járás főszolgabírájának Janó István és^ társai kihágási ügyével kapcsolatos ténykedése tárgyában folyó évi május 31-én előterjesztett írásbeli^ interpellációjára. Tessék a választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Gallasz Ágost Rudolf országgyűlési képviselő az 1933. évi május hó 24-én a következő írásbeli interpellációt jegyezte be: Panaszolják, hogy a zirci járás főszolgabírója Janó István és társait azért, mert Sur községben a független kisgazdapárt megalakítását előkészítették, kihágási büntetéssel sújtotta. Hajlandó-e a miniszter! úr ezt az ügyet vizsgálat tárgyává tétetni és a jogosulatlan üldöztetést megszüntetni?» Áz interpellációra válaszomat a következőkben adom meg. Ifj. Janó István, Bagó Pál, Bécsi Mihály és Kovács József bakó nyszombathelyi lakosok 1933. évi február hó 2-án Ácsteszér és Sur községekben a független kisgazdapárt megalakítása céljából engedély nélkül gyűlést tartottak. Ácsteszér községben fentnevezetteken kívül 15 személy jelent meg, Sur községben pedig a február 2-án tartott gyűlésen, 20 egyén, a február 19-én tartott gyűlésen, — ahol a tisztikart választották meg — 35-en vettek részig Minthogy Janó István és társai engedély nélküli gyűléseket tartottak, a főszolgabírónak kötelessége volt ellenük a kihágási eljárást megindítani és szabályszerűen lefolytatni. Nevezettek tehát nem azért lettek megbüntetve, mert a független kisgazdapártnak Sur községben való megalakulását előkészítették, hanem azért, mert rendőrhatósági engedély nélkül Ácsteszér és Sur községekben politikai népgyűléseket rendeztek, illetve azon résztvettek. Megjegyzem, hogy ez ügyben hozott elsőfokú büntető ítéletet a vármegye alispánja helybenhagyta, egyben azonban a büntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. Kérem válaszom tudomásulvételét.* Elnök: Méltóztatnak a belügyminiszter ár válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Musa István képviselő fúrnak a jászberényi országgyűlési választói névjegyzék összeállításával kapcsolatban a független kisgazdapártot ért sérelem megvizsgálása tárgyában folyó évi május hó 31-én előterjesztett írásbeli interpellációjára. Jegyző úr, tessék a választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «T Képviselőház! Musa István országgyűlési képviselő úr 1933. évi május hó 30-án a következő interpellációt jegyezte be. «A jászberényi Független Kisgazdapárt vezetősége a választópolgárokat a választói névjegyzék kiigazítási időpontjára figyelmeztetni akarta azért, hogy a szavazójoguktól jogtalanul elzárt választóknak módjukban legyen közjogi jogosítványaikat biztosítani. Az idevonatkozó nyomtatványt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja nyakatekert indokolással közzététetni nem engedte. Hajlandó-e a belügyminiszter úr az ügyet vizsgálat tárgyává tétetni 1» Az interpellációra válaszomat a következőkben adom meg. A jászberényi «Független Kisgazdapárt)) vezetősége Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjától engedélyt kért, hogy az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék kiigazítására vonatkozólag a választókhoz felhívást intézhessen és azt, mint sajtóterméket az utcán is terjeszthesse. Az alispán 9363/1933. szám alatt hozott véghatározatával a kérelem teljestését megtagadta, mert sajtótermék utcai terjesztésére az 1914 :XIV. te. 11. §-ának első bekezdése szerint csak a sajtótermék kiadója kérhet engedélyt. Miután pedig a kérelmet benyújtó Baráth Endre jászberényi lakos nem kiadói minőségében terjesztette elő kérelmét, sőt a sajtótermék kiadóját sem jelentette be, az alispán a törvényes rendelkezések alapján a kérelem teljesítését megtagadta. Ebben az ügyben további intézkedés annál kevésbbé tehető, mert az említett véghatárpzat ellen a vett hivatalos jelentés szerint kérelmező fellebbezéssel nem élt. Kérem válaszom tudomásulvételét.* Elnök: Méltóztatnak a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Sorrend szerint következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak a Mosonszolnok és Levél községekben folyó állítólagos adófizetés elleni izgatások ügyében az 1933. évi május hó 31-én előterjesztett írásbeli interpellációjára. Tessék a választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr az 1933. évi május hó 30-án a következő írásbeli interpellációt jegyezte be: «A győrmegyei törvényhatósági bizottsági megyegyűlésen az ottani alispán azt a kijelentést tette, hogy az egyes községekben izgatás folyik az adófizetés ellen. A bujtogatok azt a hírt terjesztik, hogy a vidéket a legrövidebb időn belül Ausztriához csatolják, azért nem érdemes adót fizetni. Mosonszolnokon és Levél községekben folyik leginkább ez az izgatás. Az utóbbi helyen maga a községi bíró terjesztette ezt az álhírt. Ezen megállapítással szemben értesülésünk az, hogy mindkét község, valamint az említett községek bírái is, tiltakozik és kétségbevonja az alispán megállapításainak valódiságát, sőt Neuberger Mihály országgyűlési képviselő érdelkődésére a moson-szolnoki csendőrparancsnok is kijelentette, hogy izgatásról szó sincs s neki erről elsősorban kellene tudomással bírnia, mert ez a két község az ő hatáskörébe tartozik. Hajlandó-e a belügyminiszter úr az ügyet vizsgálat tárgyává tétetni és az alispán megállapításait a valóságnak megfelelően helyesbíttetni?» Az interpellációra válaszomat a következőkben adom meg: A szóbanlevő ügyet a hivatalból rendelkezésemre bocsátott adatok alapján megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Győr—Mosón— Pozsony vármegyei törvényhatósági kisgyűlésnek május hónapban tartott ülésén a vármegye alispánja az adófizetések ügyében elhangzott felszólalásában megemlítette azt, hogy egyes határszéli községekben, különösen Mosonszolnok és Levél községekben az adófizetés terén igen sajnálatos állapotok észlelhetők és az adómorál hiányát bujtogatásoknak is tulajdonítja. Az alispán felszólalására mindenesetre támpontul szolgálhatott az a körülmény, hogy Levél községben maga a községi bíró olyan fellépést tanúsított az adóvégrehajtás során, hogy