Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

470 Az országgyűlés képviselőházának egyszerű szavaim által tolmácsoljuk az egész magyar nemzet háláját, (Ügy van! Ügy van!) mert nekünk minden egyes barátot meg kell becsülnünk és amikor valaki baráti jobbját nyújtja felónk, akkor kötelességünk, hogy a legkisebb reménysugarat is megragadjuk, különösen akkor, ha ez olyan nagy nemzet részéről történik, mint az angol nemzet. Ebben az érzésben ós gondolkodásban fogadom el az elnök úr napirendi javaslatát. (Élénk éljenzés• a jobboldalon.) Elnök: Az elnök napirendi javaslatával szemben házszabályszerű javaslat be nem nyújtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Jelentem a t. Háznak, hogy Farkas Tibor képviselő úr a 'házszabályok 143. §-a c) pontjának értelmében a házszabályok valamely rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalmazása tárgyában kíván felszólalni. A szó a képviselő urat megilleti. Farkas Tibor: T. Ház! A házszabályok 48. §-ának második pontjai előírja, hogy a bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a bizottság a reábízott feladatnak kellő időben megfeleljen. Az 1926:XXII. te. 31. §-a a következőket mondja (olvas süt): «Az országgyűlés mindkét Háza a másik Ház által hozzáküldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétől számított hat hónapon belül köteles határozatot hozni.» A mai napon terjesztette be a bizottság előadója az összeférhetlenségi törvényjavaslatot, amely pont hat hónappal ezelőtt érkezett viszsza a Felsőháztól. Tekintettel arra, hogy az említett törvény világosan rendelkezik, kötelességemnek tartottam,hogy ezt itt a Házban szóvátegyem, mert nem ihiszem, hogy összeegyeztethető volna a törvényhozás komolyságával az, hogy a törvényhozás egyik Háza hat hónapon keresztül ne tegyen eleget kötelességének. Az összeférhetlenség kérdése hosszú időn keresztül általában a viták középpontjában volt és kétségtelen, (hogy a Ház egyértelműleg ennek a kérdésnek rövid időn belül való gyökeres szabályozását kívánta. E tekintetben — azt hiszem — eltérés nem volt a nézetek között. Nem akarok fannak bírálatába bocsátkozni, hogy ez a törvényjavaslat jó-e vagy sem, ez nem tartozik a házszabályok keretébe. A házszabályok szabályozzák a két Ház egymásközötti érintkezésének módját, bizonyos esetben imperative előírják az időt, amely alatt a Háznak határoznia kell. ) Azt hiszem, minden törvény annyit ér, amennyi tiszteletet annak a törvénynek megadnak elsősorban azok, akik a törvényért felelősek. Azt hiszem, nemcsak a politikai illendőség, hanem a politikai kötelesség is azt parancsolja, hogy a Képviselőház példát mutasson a törvények betartása tekintetében. A Képviselőház r plénuma azonban nem intézkedhetik olyan tárgyban, amelyet a bizottság nem tárgyalt. Itt nem a Ház elnökségét kritizálom; azt mondom, hogy hiányzott az a premissza, amely premissza kell, hogy teljesíttessék, vagyis azt mondom, hogy a bizottság annakidején nem intézkedett megfelelő időben. A bizottságot ugyanis szintén köti nemcsak a házszabály, hanem véleményem szerint a törvény intézkedése is és a bizottságnak módot kellett volna találnia arra, hogy/ az 1926:XXII. tcikk 31. §-a azon rendelkezésének, amely előírja, hogy a határozat hat hónapon belül meghozható legyen, eleget tegyen azáltal, hogy azt az ügyet, amelyet a Ház hozzá küldött elintézés végett, el is intézi. 205. ülése 1933 június 27-én, kedden. Ezt szükségesnek tartottam elmondani és a jövőre nézve a Ház bölcseségére bízom, hogy találjon módot arra, hogy ilyen dolgok többé ne forduljanak elő. Elnök: östör képviselő úr a házszabályok lé3. §-ának c) pontja alapján kért szót. A szót neki megadtam. Östör József: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy miután Farkas Tibor t. képviselőtársam a házszabályokhoz kért szót, én is a házszabályokhoz szólva válaszolhassak az ő felszólalására. Ugyan a bizottság elnöke van abban aposztrofálva, és én nem vagyok jogosítva arra, hogy a bizottság elnöke nevében itt nyilatkozzam, — ha ő nyilatkozni akar, azt úgyis megteheti — minthogy azonban a bizottságnak szintén egyik tagja voltam, főként pedig azért, mert ez a felszólalás a plénum elé, a Házhoz tartozik és itt, a Házban minden képviselőnek joga van ehhez a kérdéshez hozzászólni, kegyeskedjék megengedni, hogy Farkas Tibor igen t. barátomnak a következőket válaszolhassam. A felsőházi törvénynek egyik szakaszát méltóztatott felolvosni. En még egyszer felolvasom, mert szükség van ennek ismeretére a továbbiakban. (Olvassa): «Az országgyűlés mindkét Háza a másiki Háztól hozzá küldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétől számított hat hónapon belül köteles határozni.» Ennek a 31. §-nak tehát az az értelme, hogy a Ház hat hónapon belül köteles határozatot hozni. Annidon tudomást szereztem arról, hogy ezt a dolgot méltóztatik itt a Házban szóvátenni, kerestem ennek a szakasznak történetét, mert egyébként ez a szakasz mást nem mond és esetleg különböző magyarázatokra adhatna alkalmat. A szakasz története az, hogy a szakasznak ez a része, tehát az első bekezdés, nem volt benne az eredeti törvényjavaslatban, de nem volt benne — amikor tárgyaltuk ezt a törvény javaslatot — e javaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentésében sem, csupán itt, a nemzetgyűlésen terjesztette elő ezt a bekezdést az előadó úr, Illés József igen t. képviselőtársunk;. A bekezdést a Ház egyhangúan el is fogadta, anélkül, hogy vita lett volna; fölötte, vagy az előadó úr idevonatkozólag felszólalt volna. Ennekfolytán hiteles törvényhozási magyarázatunk nincs, úgyhogy ilyenformán kizárólag a törvény szövegére vagyunk utalva. A törvény szövege — megengedem — az első pillanatra azt a magyarázatot tűrheti el, hogy a' Felsőház részéről visszaküldött törvényjavaslat tárgyában nekünk hat hónapon belül érdemleges határozatot kellett volna hoznunk. Ha azonban ezt vizsgáljuk, olyan magyarázathoz jutunk, amely tulajdonképpen a helyes. Ez a magyarázat és felfogás az, ami egyébként a felsőházi törvényjavaslat egész tárgyalásán végigvonult, — és ez ' megállapítható a felszólalásokból; a jelentésből és az indokolásból — hogy ennek felvétele tulajdonképpen azt célozta, hogy amennyiben a Képviselőház részéről egy törvényjavaslat letárgyaltaíott és az átmegy a Felsőházhoz, akkor a Felsőház legyen köteles hat hónapon belül a törvényjavaslatra vonatkozólag határozni, mert különben egyéb szankciók folytán, amelyek benne vannak a törvényben, ez a törvényjavaslat az államfő elé terjeszthető a Képviselőház szövegében megerősítés végett. (Mojzes