Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

464 Az országgyűlés képviselőházának ként záródnak le. (Hunyady Ferenc gróf: Pe­dig az is érdekes!) Egyébként az államháztar­tás r vitelének módja szempontjából a költség­vetés vitájának keretében bő alkalom nyílik a múlt tanulságainak levonására is. A zárszámadási vita során elsősorban arra volnék bátor rámutatni, hogy az 1931/32. szám­adási évvel szemben 58*6 millió pengőt tevő hiteltúllépés és 138*8 millió pengő előirányzat nélküli kiadás jelentkezik. Ez összesen 197*4 millió pengős különbözetet jelent, amelynek fe­dezetéül azonban 188*6 millió pengő megtakarí­tás biztosíttatott, úgy, hogy a költségvetéssel szemben végeredményben csak 8"8 millió pengő kiadási többlet érvényesült. Ha ezt a 197*4 millió pengős bruttó eltérést kellően akarjuk értékelni, nem szabad figyel­men kívül hagynunk, hogy az 1931/32. költség­vetési évben és az erre vonatkozó költségvetési törvényben még az 1924/25. év óta követett gya­korlat érvényesült, amely mindazokban az esetekben, amikor a minisztertanács a pénz­ügyminiszter hozzájárulásával megállapítja a 'hitelátruházások szükségességét, lehetővé tette ezeket a hitelátruházásokat. Ennek következ­ménye az, hogy jogi szempontból a megtakarí­tásokkal ellensúlyozott kiadási többleteket hi­telátrüházással szabályosaknak tekinthetjük. A megmaradó 8"8 millió pengő jelentőségét pedig szintén nagymértékben elhomályosítja az, hogy ezzel szemben 29.2 millió pengő elő­irányzat nélküli bevétel érvényesül az 1931/32. költségvetési évben. A zárszámadási vita szónokai közül egye­sek szóvá tették a zárszámadások kevéssé át­tekinthető, illetve az egyéb rendelkezésekre álló adatokkal nehezen összehasonlítható vol­tát. Különösen a népszövetségi pénzügyi bi­zottság itteni képviselőjének jelentésére utal­tak ebben a vonatkozásban. A Népszövetség it­teni képviselője tényleg kereken 160 millió pengős deficitet mutatott ki erre az évre, ami körülbelül 24 millió pengővel kevesebb annál az összegnél, amely a zárszámadásokból bon­takozik ki. Az eltérés legnagyobb részének magyarázata azonban abban rejlik, hogy Ty­ler úr — tulajdonképpen helyesen — azokat az összegeket, amelyek az állami közigazgatás ke­retéből az állami üzemek keretébe tétettek át, tehát azokat a hozzájárulásokat, amelyeket a Máv-nak az előlegkezelésben juttattunk az állami közigazgatástól, nem itt vette figye­lembe, mert az állami igazgatás két ága kö­zötti átfqlyó_ tételről van csak tulajdonképpen szó. Egyébként pedig az ideiglenes és végleges adatok között, eltekintve a már említett diffe­renciától, nagyban egészében lényeges eltérés nincs, magam is osztozom azonban abban a vé­leményben, hogy minden törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy ezeket a zárszámadáso­kat minél áttekinthetőbbé, könnyebben érthe­tővé és az időközben közzétett adatokkal össze­hasonlíthatókká tegyük. A második észrevétel arra vonatkozott, hogy bizonyos állami vagyontárgyak, különö­sen pedig az erdővagyon, az erdő'birtok tekin­tetében mérleg nem állíttatott be a zárszám­adásba. Ebben a tekintetben is igyekezni fo­gunk ezt a hiányosságot a jövő költségvetési évtől kezdve pótolni. Ugyancsak kifogásolták azt, hogy a, leltárkészítés szempontjából még bizonyos hiányosságok mutatkoznak. Ez is kétségtelen. Ami az itt mutatkozó bizonyos el­maradásokat illeti, igyekezni fogunk, mihelyt az értékelési viszonyok megfelelő áttekinthető­sége meglesz, ezt a hiányt is fokozatosan pó­205. ülése 1933 június 2?'-én, kedden. tolni, úgy, hogy az állami vagyon állagáról megfelelő felvilágosítást adhassunk a tör­vényhozásnak és ezen a réven a nyilvánosság­nak. (Rassay Károly: Nagyon helyes!) Az állami vagyonban szereplő értékpapír­vagyonnak aránylag nagy számszerű voltát és ehhez mérten csekély jövedelmezőségét is kifogás tárgyává tették a felszólalók. Az 1931/32. évi zárszámadásokban tényleg egy 365-4 millió pengős értékpapírálladék érvénye­sül. Ebből azonban a különböző célokra^ lekö­tött letétek és a hasonló értékpapírálladék kö­rülbelül 169 millió pengő, úgy hogy az állam szabad rendelkezésére álló értékpapírállomány mindössze 196'4 milliót tesz ki. A jövedelmező­ség elbírálásánál pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az értékpapírok meg­szerzésénél kevésbbé a jövedelmezőségi, mint inkább a gazdasági szempontok voltak irány­adók és, hogy az értékpapírok jelentőségének az állami élet szempontjából való megbíraká­sánál nem szabad kizárólag jövedelmezőségi szempontokat szem előtt tartanunk. Itt pél­dául utalok arra, hogy a szóban lévő értékpa­pírálladékban a helyiérdekű vasutak törzs­részvényei 44*9 millió pengővel .szerepelnek. Ez köztudomásúan kizárólag közgazdasági cé­lokra és pedig helyes közgazdasági célokra való befektetést jelent, jövedelmezőséget azon­ban ezektől a papíroktól nem lehet várni. Kétségtelenül hiányossága a zárszámadás­nak, hogy az 1924 július 1-je előtt keletkezett alapok és alapítványok zárszámadásai, azok vagyonának átértékelése még nem történvén meg, nem voltak ezúttal sem előterjeszthetők. Intézkedés történt azonban abban az irány­ban, hogy ezek az átértékelések megtörténje­nek és ennek következtében a legközelebbi ál­lami zárszámadással kapcsolatban már ezek­nek az alapoknak és alapítványoknak a zár­számadásai is előterjeszthetők lesznek. Végül bátor vagyok még egy kérdésre ki­térni, amelyet szintén Esterházy Móric gróf igen t. képviselőtársam tett itt szóvá. Ez az, hogy az 1931/32. évben már bizonyos kölcsön­műveletek voltak szükségesek a kamatfizeté­sek tekintetében, tehát, hogy a kamatok fun­dáltattak és ez nem tűnik ki kellőképpen a zárszámadásokból. Utalt azután arra, hogy ez az 1932/33. évben a különböző Stillhalte- és hasonló megállapodások révén még nagyobb jelentőséggel bír és ennek folytán azt a kérést intézte hozzám, hogy ez megfelelően kifeje­zésre jusson és áttekinthető módon Jegyen ki­mutatva a zárszámadásokban. Megnyugtatom igen t. képviselőtársamat abban a tekintetben, hogy az 1932/33. évi zárszámadásokban mind­azokat a hitelműveleteket, amelyek az állami adósságszolgálat ellátásának nehézségeivel kapcsolatosak, megfelelően úgy fogják feltün­tetni, hogy ezekből a törvényhozás igen t. tag­jai kellő tájékoztatást nyerhessenek. (Helyes­lés a baloldalon.) Végül még arra vagyok bátor utalni, hogy a költségvetésen kívüli, úgynevezett hasznos beruházások zárszámadásai ezúttal utoljára szerepelnek • az állami zárszámadásokban. Az állami kiadások és bevételek elszámolásainak egységesítése érdekében intézkedések történtek. Mint méltóztatnak tudni, ezeknek egyik kö­vetkezménye az, hogy ez a költégvetésen kí­vüli kezelés az 1931/32. év végével megszűnt, a jövő zárszámadások tehát már egységesebb ké­pet fognak nyújthatni az államháztartás vite­léről. Ezeket voltam bátor mint refleksziókat

Next

/
Thumbnails
Contents