Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

464 Az országgyűlés képviselőházának ként záródnak le. (Hunyady Ferenc gróf: Pedig az is érdekes!) Egyébként az államháztartás r vitelének módja szempontjából a költségvetés vitájának keretében bő alkalom nyílik a múlt tanulságainak levonására is. A zárszámadási vita során elsősorban arra volnék bátor rámutatni, hogy az 1931/32. számadási évvel szemben 58*6 millió pengőt tevő hiteltúllépés és 138*8 millió pengő előirányzat nélküli kiadás jelentkezik. Ez összesen 197*4 millió pengős különbözetet jelent, amelynek fedezetéül azonban 188*6 millió pengő megtakarítás biztosíttatott, úgy, hogy a költségvetéssel szemben végeredményben csak 8"8 millió pengő kiadási többlet érvényesült. Ha ezt a 197*4 millió pengős bruttó eltérést kellően akarjuk értékelni, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az 1931/32. költségvetési évben és az erre vonatkozó költségvetési törvényben még az 1924/25. év óta követett gyakorlat érvényesült, amely mindazokban az esetekben, amikor a minisztertanács a pénzügyminiszter hozzájárulásával megállapítja a 'hitelátruházások szükségességét, lehetővé tette ezeket a hitelátruházásokat. Ennek következménye az, hogy jogi szempontból a megtakarításokkal ellensúlyozott kiadási többleteket hitelátrüházással szabályosaknak tekinthetjük. A megmaradó 8"8 millió pengő jelentőségét pedig szintén nagymértékben elhomályosítja az, hogy ezzel szemben 29.2 millió pengő előirányzat nélküli bevétel érvényesül az 1931/32. költségvetési évben. A zárszámadási vita szónokai közül egyesek szóvá tették a zárszámadások kevéssé áttekinthető, illetve az egyéb rendelkezésekre álló adatokkal nehezen összehasonlítható voltát. Különösen a népszövetségi pénzügyi bizottság itteni képviselőjének jelentésére utaltak ebben a vonatkozásban. A Népszövetség itteni képviselője tényleg kereken 160 millió pengős deficitet mutatott ki erre az évre, ami körülbelül 24 millió pengővel kevesebb annál az összegnél, amely a zárszámadásokból bontakozik ki. Az eltérés legnagyobb részének magyarázata azonban abban rejlik, hogy Tyler úr — tulajdonképpen helyesen — azokat az összegeket, amelyek az állami közigazgatás keretéből az állami üzemek keretébe tétettek át, tehát azokat a hozzájárulásokat, amelyeket a Máv-nak az előlegkezelésben juttattunk az állami közigazgatástól, nem itt vette figyelembe, mert az állami igazgatás két ága közötti átfqlyó_ tételről van csak tulajdonképpen szó. Egyébként pedig az ideiglenes és végleges adatok között, eltekintve a már említett differenciától, nagyban egészében lényeges eltérés nincs, magam is osztozom azonban abban a véleményben, hogy minden törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy ezeket a zárszámadásokat minél áttekinthetőbbé, könnyebben érthetővé és az időközben közzétett adatokkal összehasonlíthatókká tegyük. A második észrevétel arra vonatkozott, hogy bizonyos állami vagyontárgyak, különösen pedig az erdővagyon, az erdő'birtok tekintetében mérleg nem állíttatott be a zárszámadásba. Ebben a tekintetben is igyekezni fogunk ezt a hiányosságot a jövő költségvetési évtől kezdve pótolni. Ugyancsak kifogásolták azt, hogy a, leltárkészítés szempontjából még bizonyos hiányosságok mutatkoznak. Ez is kétségtelen. Ami az itt mutatkozó bizonyos elmaradásokat illeti, igyekezni fogunk, mihelyt az értékelési viszonyok megfelelő áttekinthetősége meglesz, ezt a hiányt is fokozatosan pó205. ülése 1933 június 2?'-én, kedden. tolni, úgy, hogy az állami vagyon állagáról megfelelő felvilágosítást adhassunk a törvényhozásnak és ezen a réven a nyilvánosságnak. (Rassay Károly: Nagyon helyes!) Az állami vagyonban szereplő értékpapírvagyonnak aránylag nagy számszerű voltát és ehhez mérten csekély jövedelmezőségét is kifogás tárgyává tették a felszólalók. Az 1931/32. évi zárszámadásokban tényleg egy 365-4 millió pengős értékpapírálladék érvényesül. Ebből azonban a különböző célokra^ lekötött letétek és a hasonló értékpapírálladék körülbelül 169 millió pengő, úgy hogy az állam szabad rendelkezésére álló értékpapírállomány mindössze 196'4 milliót tesz ki. A jövedelmezőség elbírálásánál pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az értékpapírok megszerzésénél kevésbbé a jövedelmezőségi, mint inkább a gazdasági szempontok voltak irányadók és, hogy az értékpapírok jelentőségének az állami élet szempontjából való megbírakásánál nem szabad kizárólag jövedelmezőségi szempontokat szem előtt tartanunk. Itt például utalok arra, hogy a szóban lévő értékpapírálladékban a helyiérdekű vasutak törzsrészvényei 44*9 millió pengővel .szerepelnek. Ez köztudomásúan kizárólag közgazdasági célokra és pedig helyes közgazdasági célokra való befektetést jelent, jövedelmezőséget azonban ezektől a papíroktól nem lehet várni. Kétségtelenül hiányossága a zárszámadásnak, hogy az 1924 július 1-je előtt keletkezett alapok és alapítványok zárszámadásai, azok vagyonának átértékelése még nem történvén meg, nem voltak ezúttal sem előterjeszthetők. Intézkedés történt azonban abban az irányban, hogy ezek az átértékelések megtörténjenek és ennek következtében a legközelebbi állami zárszámadással kapcsolatban már ezeknek az alapoknak és alapítványoknak a zárszámadásai is előterjeszthetők lesznek. Végül bátor vagyok még egy kérdésre kitérni, amelyet szintén Esterházy Móric gróf igen t. képviselőtársam tett itt szóvá. Ez az, hogy az 1931/32. évben már bizonyos kölcsönműveletek voltak szükségesek a kamatfizetések tekintetében, tehát, hogy a kamatok fundáltattak és ez nem tűnik ki kellőképpen a zárszámadásokból. Utalt azután arra, hogy ez az 1932/33. évben a különböző Stillhalte- és hasonló megállapodások révén még nagyobb jelentőséggel bír és ennek folytán azt a kérést intézte hozzám, hogy ez megfelelően kifejezésre jusson és áttekinthető módon Jegyen kimutatva a zárszámadásokban. Megnyugtatom igen t. képviselőtársamat abban a tekintetben, hogy az 1932/33. évi zárszámadásokban mindazokat a hitelműveleteket, amelyek az állami adósságszolgálat ellátásának nehézségeivel kapcsolatosak, megfelelően úgy fogják feltüntetni, hogy ezekből a törvényhozás igen t. tagjai kellő tájékoztatást nyerhessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Végül még arra vagyok bátor utalni, hogy a költségvetésen kívüli, úgynevezett hasznos beruházások zárszámadásai ezúttal utoljára szerepelnek • az állami zárszámadásokban. Az állami kiadások és bevételek elszámolásainak egységesítése érdekében intézkedések történtek. Mint méltóztatnak tudni, ezeknek egyik következménye az, hogy ez a költégvetésen kívüli kezelés az 1931/32. év végével megszűnt, a jövő zárszámadások tehát már egységesebb képet fognak nyújthatni az államháztartás viteléről. Ezeket voltam bátor mint refleksziókat