Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

452 Az országgyűlés képviselőházának 205. ülése 1933 június 27-én, kedden. rendezni, amennyiben ugyanez már kebelbeli­leg nem történt volna meg. Szoros összefüggésben van ezzel a kérdés­sel a transzferkassza kérdése. Itt egy eléggé különös jelenségre vagyok bátor a t. Ház és t. képviselőtársaim figyelmét felhívni. A zár­számadás 472. oldalán 12 millió pengő, mint a külföldi hitelezők alapjába befizetett összegek­ből eredő állami követelés figurái az állami követelések között. Megengedem, hogy ha a transzferkasszába befizetek, akkor azzal a kasz­szával szemben hitelező vagyok és így követe­lésem áll fenn, azonban a harmadik személy­lyel, a külföldi hitelezővel szemben bizony megmaradtam annak, ami voltam, vagyis adós­nak. Az állami 12 milliónál azt lehet mondani, hogy ennek az ellentétele meg van adva, hi­szen nem csökkent az állami tőketartozás ezzel az összeggel. Ez a tőketartozásra vonatkozólag teljesen igaz és fennáll, azonban a kamatok tekintetében már nem áll meg. A kamatokra nézve teljesen világos, hogy a tartozás még fennáll. Kamathátralékról van szó. Ha tehát, én az államnak egy követelését állapítom meg a transzferkasszával szemben és ezt nyilván­tartom, ennek a követelésnek ellentétele a ka­mathátralékban valahol, igénytelen nézetem szerint kell, hogy szerepeljen annál is inkább, mert ha megnézem, hogy a 12 millióból tulaj­donképpen mennyi a tőke és mennyi a kamat, azt fogom látni a 75. oldalon, — nem is olva­som fel — hogy ott, ahol egy tételben nem is egészen 12 milliót, hanem csak valamivel több, mint 10 milliót számolnak el, ott egy tételben nem kevesebb, mint 8 millió kamat figurái, tehát ez a 8 millió kamat semmiképpen sem képezheti állami követelés tárgyát ' anélkül. hogy ennek megfelelő tartozás ellentétel gya­nánt valahol ne szerepelne. Ezt voltam bátor a Stillhalte-re és a transz­ferpénzekre vonatkozólag a t. pénzügyi kor­mányzat figyelmébe ajánlani. A transzferpén­zekkel kapcsolatban ismétlem, hogy ezek je­lentősége az 1932/33. évben és a következő években nagyobb lesz, mint amilyen volt az 1931/32. évben, mert hiszen az 1931/32. évben összevissza csak egy félévről volt szó. Egy további elvi kérdés a valutadifferen­cia kérdése. Valutadiffereneiák fejében nettó egyenlegként elszámol és tehercsökkenést mu­tat ki a zárszámadás 56 millió pengő értékben, egyenlegképpen, mert" hiszen valutadifferen­cia van a tartozásoknál, a .szavatosságoknál, de van csekély differencia az állami követelé­seknél is. Én ezt meglehetősen aggályosnak tartom és pe.dig két szempontból: először azért, mert ezek a valutadifferenciák változnak, má­sodszor törvényes szempontból is, mert hiszen az állami számvitelről szóló törvény 75. §-a világosan megmondja és megszabja, hogy ér tékpapírokat pedig névértéken kell felvenni. Nézetem szerint helyes volna ezzel az analó­giával élni a valutakölcsönöknél is. Ezeket is névértékben kellene beállítani és évenként az akkor fennálló kurzusok mellett átszámítani, tartózkodva azonban attól, hogy itten teher­csökkenést mutassanak ki, mert e tehercsökke­nések idővel egyik vagy másik valutánál eíryik évről a másikra esetleg teljesen megvál tnv.tathatják a vagyonmérleg tételeit és éppen­séggel nem érik el azt a célt. amelyet az 1 állam­számvitelről szóló törvény kontemplált akkor, amikor nem árfolyamértékben, hanem névér­tékben veteti fel az értékpapírokat. T. Ház! Egy újabb gyakorlatot vélek a je­len zárszámadásokban fellelhetni, amelyet én úgy nevezek, — mert más nevet nem igen ta­lálok rá — hogy zárszámadási virement. Költ­ségvetési virement-t ismerek, de zárszámadási virement-t eddig legalább nem ismertem. Egé­szen röviden pár szóval elő fogom ezt adni. Amint később rá fogok erre térni, a tárca­adósságok igen keveset növekedtek az 1931/32­költségvetési évben, de azt látjuk, hogy a bel­ügyi, kereskedelemügyi és honvédelmi tárcák­tól 24 millió pengőt helyesbítés címén átköny­velnek az országos adósságokhoz. Minthogy pedig az áthozat az előző évből körülbelül 24—25 millió, a helyesbítés éppen 100%-ot tesz ki, tehát már alig nevezhető helyesbítésnek. Ez az igazság. Ez az egyik. Másrészt azonbaD az állami üzemeknél, a gépgyáraknál nem kevesebbet, mint 40 millió pengőt visznek át a tárcaadósságokhoz, ahonnan — amint az imént mondottam — 24 millió pengőt vittek át a tárcaadósságokhoz. Ott az áthozat az előző évből körülbelül 20 millió pengő volt, úgyhogy a helyesbítés — ismét ezen a néven könyvelik ezt el — majdnem eléri a 200%-ot. De ez még nem elég. Azt látjuk, hogy a tarcanaplóelőleg­nél is körülbelül 136 millió pengőnyi összeget elég cifra utakon végigkígyóztatnak — amint kiírtam — négy rovaton és ez az összeg végül a pénzügyi tárca kiadásai között partot ér. En ezt a rendszert az áttekinthetőség szem­pontjából nem igen találom célravezetőnek. Bá­tor voltam már a múlt évben az egyik zárszám­adás tárgyalásánál rámutatni arra a bizonyos 55^ miliónyi államvasuti kölcsönre, amelyek négyszer vagy ötször kígyóztattak végig a kü­lönböző rovatokon és végül, nézetem szerint, teljesen hiábavalóan felduzzasztottak úgy a be­vételi, mint a kiadási oldalt 110—110 millió pen­gővel, ahelyett, hogy egyszerre vették volna fel. i Nem akarom azonban a t. Házat tovább fá­rasztani számszerű összegekkel és egy jogi kér­désre leszek bátor áttérni, mégpedig egy telek­könyvi kérdésre. A számszéki jelentés 70. és 71. oldalán ugyanis olyan kifejezések foglal­tatnak, amelyek laikus szemmel nem egészen rendezett telekkönyvi állapotra engednek kö­vetkeztetni. En azonban azt hiszem, a telek­könyv rendben van. csak az elszámolás nincs rendben. Azt mondja ugyanis a 70-ik oldalon a szám széki jelentés — _ a pénzügyi részt, a számviteli részt teljesen elhagyom és csak a telekkönyvi részre fektetek súlyt — (olvassa): «Az elszámolás azért történt ily módon, mert a Betriebsgenossenschaft Splendid néven álló züridhi házat és bérjövedelmét stb., stb.» Mél­tóztatnak tehát látni, hogy Betriebsgenossen­schaft Splendid néven áll ez az ingatlan. Ez a telekkönyvi állapot a 70. oldal szerint. A 71. oldalon, ahol ennek a teleknek jelzálogkölcsö­néről és fedezetéről van szó, a jelentés ezt mondja (olvassa): «Züriohben a Beatengasse 11. száon alatti s állami tulajdont képező házat ter­helő» stb. Bocsánatot kérek, ha az egyik olda­lon a Splendid szerepel, a másik oldalon pedig maga az állam, akkor, azt hiszem, itt ez alatt a magyar államot kell érteni; eddig ezt nem dezavuálták. (Petrovácz Gyula: Splendid ország vagyunk! — Derültség.) Azt a tiszteletteljes kérésemet vagyok bátor megismételni, amelyet már a bizottságban is intéztem az igen t. kor­mányhoz, de reá választ nem kaptam, hogy Pw n Sp]endid-i ö ''övet!keznt newn : áll a ház, akkor hogyan áll ez a kérdés? Másrészt azt mondja az állami számszék erről a házról, — és ezt kénytelen vagyok elhinni — hogy ez ál­lami tulajdon. De hol vannak az üzletrészek!

Next

/
Thumbnails
Contents