Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

Az országgyűlés képviselőházának 2 Végigböngésztem az egész értékpapírállományt, de a Splendid üzletrész-részvényeket nem találtam sehol sem. Ez az első kérdés. Másodszor szeretném tudni a következőket. Nézetem szerint állami tulajdont mégis csak állami pénzen lehet venni. Ha pedig csak állami pénzen lehet állami tulajdont venni, hol van az az állami pénz itt elszámolva? En végignéztem négy zárszámadást, de nem tudtam megtalálni, hogy ennek ellentétele ihol van. Megtaláltam a jelzálogkölcsönt. Ez a 450.000 svájci frank jelzálogkölcsön terheli a földmívelésügyi tárcát. Benne van abban a 26 millióban, amely a földmívelésügyi r tárcát terheli; ennek kamatszolgálata a szőlészet és borászat tételénél évről-évre elő van írva. Ez a jelzálog rendben van, úgy ihallottaim azonban svájci részről, hogy ezt a házat 1,000.000 svájci frankért vették meg. 700.000 svájci frank tehát hogyan és honnan került elő? Egyrészt ennek nyomára nem tudok jutni, másrészt pedig, ha nem állami pénzből vétetett ez a ház, szeretném tudni, miért és milyen jogon mondhatja a számszék azt, hogy ez állami tulajdon? En végignéztem a számvitelről szóló törvény összes szakaszait és sehol vissztehernélküli ajándékozás esetét ikodíiifükáíLva nem találtam. Nem tudom, hol van ez. Ezt a jogi kérdést voltam tehát bátor felvetni úgy a tulajdon, mint a telekkönyv tekintetében, mert ebből a jelentésből azt olvasom ki„ hogy bizony Svájcban a zürichi telekkönyv szerint a Splendid-szö vetkezet nem más. mint a magyar állam. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Gr. Esterházy Móric: Szabad kérnem negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadta. Gr. Esterházy Móric: Ha már a borházaknál tartok, áttérek egy másik borház, a kopenhágai borház esetére. Ott azt látjuk, hogy ez is meglehetős nagy jelzálogteherrel van terhelve, körülbelül 940 magyar pengős 700.000 dán korona jelzálogteherrel. Ennek kamatszolgáltatása azonban sehol előirányozva nincsen. A költségvetésben nincsen előirányozva és a számszék ismételten kifogás tárgyává tette azt, hogy ennél a borháznál is, mint annakidején a züriehinél is, a számvitelről szóló törvény 5. és 23. §-aival szemben ismét nettóznak, ahelyett, hogy beszolgáltatnák az összes bevételeket és azután külön utalványozás útján kapnák a megfelelő fedezetet. Azt hiszem, hogy ha annakidején, amikor a számszék ezt először kifogásolta a zürichi borház esetében, 1931 májusában rögtön utánanéztek volna a dolognak, vagy legalábbis intézkedtek volna a számszék figyelmeztetése alapján, akkor igen sok anyagi és erkölcsi veszteségtől kiméltettünk volna meg. Nagyon kérem a kormányt, ' hogy ne méltóztassék a kopenhágai borháznál tovább folytatni azt a szisztémát, amely — legalábbis a jelentésből és a költségvetésből úgy látszik — ott tényleg folyik

; A kamatok előírása tekintetében éppen fordított esettel állunk szemben a budafoki pincegazdaságnál. Tudtommal körülbelül 5'5 millió adósság terheli ezt a pincegazdaságot. Ez a pincegazdasági kamat elő van irányozva a tárcánál, benn van a dologi kiadások között. Ha az ember ezt a dologi kiadások között előirányzott 770.000 pengőt nézi, azt hiszi, hogy ez elég szép összeg a szőlészetre és borászatra, pedig dehogy; ebből a 770.000 pengőből 740.000 pengő kamatra és törlesztésre megy és összei. ülése 1933 június 27-én, kedden. 453 vissza 300.000 pengő marad a tulajdonképpeni kiadásokra. Engedelmet kérek, én ezt nem tartom helyesnek és sokkal helyesebbnek tartanám, különösen a földmívelésügyi tárcánál, azt, hogy a kamat és tőketörlesztési szolgálatot a költségvetésben külön rovatban mutatnák ki, annyival is inkább, mert hiszen sajnos, a földmívelésügyi tárca meglehetősen meg van nyomorítva ilyen tárcakölcsönökkel, számításom szerint körülbelül 26 millió pengővel és ha hoziaáveisisziük az állami erdőket, 28*5 millió pengővél. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ezzel szemben a kereskedelmi tárca összevissza 39 (millió pengő tárcaadósságot mutat ki ós ha ebből a 39 millió pengő tárcaadósságból levonjuk a kereskedelmi tárcánál azt a 27 millió pengő' tárcaadósságot, amely a kötelező jegyek formájában áll fenn, amely kötelező. jegyek kereseti kimutatásokon alapszanak és 12 fél év alatt törlesztetnek, akkor azt látjuk, hogy, sajnos, a f Oldani velési tárca az, amelyik a legtöbb tárcaadóssággal van megterhelve, természetesen figyelmen kívül hagyva az állami^ üzemeket, ahol a posta, a vasút és az állami gépgyár jóval nagyobb összeggel szerepelnek. Az állami erdők tekintetében teljesen osztozom abban, amit Farkas Tibor igen t. képviselőtársam mondott. Nagyon sajnálom, hogj az állami erdők vagyonmérlege nem szerepel itt, holott a mezőgazdaság vagyonmérlege szerepel és az állami erdők vagyonmérlege megérdemelné, hogy itt szerepeljen. Osztozom abban is, amit Farkas Tibor t. képviselőtársam a túlkiadásokról mondott, hogy rendkívüli fahasználatot engedélyeztek és megnyugtathatom igen t. képviselőtársamat aziránt is, hogy az állami adósságokról szóló részben a költségvetés — az első költségvetési füzetben, azt hiszem, a 117. oldalon — igenis, bevételez az erdőkből tőketörlesztésben 104.000 pengőt, kamatban pedig 67.000 pengőt. Azt hiszem, na gyón kevéssé gazdaságos, hogy az erdőket azért vágják, hogy az állami költségvetésben az állami adósságoknál ezt a 170.000 pengőt megint bevételezzék. Azt hiszem, sokkal többet nyerne az állam, ha a fát állva hagynák és lassan törlesztenék azt az adósságot, amelyhez az állami erdők nem tudom egészen, hogyan jutottak hozzá. De van itt az állami erdőknél még egykét más tétel, amelyet Farkas Tibor tisztelt képviselőtársam nem hozott fel. Így például egészen érdekes dolog van az előlegeknél, amennyiben a 339-ik oldalon 623.000 pengő

1 előlegből megint helyesbítés címén egyszerűen leírnak 450.000 pengőt. Ha az erdőgazdaságoknál vagyonmérlegünk lenne, akkor azt is mindjárt megláthatnók, hogy ez miért történik és mi ennek az oka. De fontos volna vagyonmérleg azért is, mert hiszen — amint bölcsen méltóztatnak tudni — a számszéki jelentés 151. oldalán a vagyonváltságalapnál az áll. hogv a vasryonváltságalapból átadtak térítés nélkül 1,400.000 pengő értékű — többnyire erdőbirtokot — az üzemnek". Ha vagyonmérlegünk volna, mindjárt megtudnók, hogy körülbelül mekkora az az erdő. amelyet így átadtak és talán a közelebbi körülmények felől is felvilágosítást kannánk. Teljesen r csatlaFozom tehát Farkas Tibor t. képviselőtársam ezirányú észrevételeihez. Nagyon sajnálatos, hogy az erdészeti vagyonmér67*