Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

4=44 Az országgyűlés képviselőházának T. Képviselőház! A külügyminiszter úr kíván szólni. Kánya Kálmán külügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém a szeszcsempészetnek a tengeren való megakadályozása tárgyában 1932 november hó 23-án Budapesten kelt magyar-finn megállapodás becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot beterjeszteni. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Kérem a t. Képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot és annak indokolását kinyomatni, a Ház tagjai között szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a sürgősség kimondásával a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedési bizottsághoz utalni méltóztassék. Elnök: A külügyminiszter úr által beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni 1 (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Fellner Pál képviselő úr, mint a külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Fellner Pál előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Rómában 1932 június hó 5. napján kelt magyar-olasz légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló 561. számú törvényjavaslatra vonatkozólag . . . (Zaj és mozgás a széisőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Fellner Pál előadó: ... a Képviselőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentését tisztelettel beterjeszteni. , , , , Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s annak napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Östör József képviselő úr, mint a közjogi és igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Östör József előadó: T. Képviselőház! Az összeférhetlenségi bizottság jelentését laz összeférhetlenségről szóló törvényjavaslat tárgyban, amelyet a Felsőház különböző változtatásokkal küldött vissza, tisztelettel beterjesztem. Kérem, méltóztassék az együttes bizottság jelentését kinyomatni és szétosztatni. Hasonlókép tisztelettel beterjesztem ugyancsak ennek az együttes bizottságnak jelentését ama felsőházi határozatra vonatkozólag, amelyet a Felsőház hozzájárulás végett a Képviselőháznak átküldött. Kérem, méltóztassék ezt a jelentést szintén kinyomatni és szétosztatni. Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és azpk napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésének tárgya205. ülése 1933 június 27-én, kedden. lása a magyar államnak az 1931—32. évi zárszámadásáról és a M. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről. Az előadó Nánássy Andor képviselő úr, őt illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A világháború kitörése óta ez az első eset, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszéknek módjában volt az esedékes állami zárszámadásokat és ezzel kapcsolatos jelentését szabályszerű időben a kormány elnök úr útján a törvényhozás elé terjeszteni. Az állami zárszámadásoknak kellő időben való előterjesztése úgy az államháztartás f vitelének ellenőrzésénél, mint a következő évi költségvetés tárgyalásánál igen nagy jelentőséggel bír, mert így módjában áll nemcsak a kormányzatnak, hanem a törvényhozásnak is az előző évi állami háztartás adataival közvetlen közeli időpontban foglalkozni, azokból a szükséges következtetéseket levonva, azokat az új költségvetés tárgyalásánál figyelembe venni és megfelelően érvényesíteni. Az 1933/34, évi költségvetés tárgyalásánál már abban a helyzetben volt a törvényhozás, hogy a legutóbbi 1913/32. évi állami zárszámadást s annak adatait a költségvetés tárgyalásánál felhasználhatta. T. Ház! A zárszámadás vizsgáló bizottság az 1931/32. évi állami zárszámadást a M. kir. Állami Legfőbb Számvevőszék erre vonatkozó jelentése kapcsán úgy főeredményeiben, mint részleteiben tárcánként is megvizsgálta s erről tisztelettel a következő jelentést terjeszti elő. Együttesen az állami közigazgatás és állami "üzemek az 1931 : XXIII. te, a költségvetési törvény szerint 1 millió pengő felesleget mutatnak. Az 1930/31. évről áthozott 3,345.102 pengő 99 fillér figyelembevételével a költségvetésen alapuló kezelés 2,345.102 pengő hiányt mutat fel. Minthogy a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés előirányzata 237,115-018 pengő 92 fillér felesleget mutat, zárszámadás szerint az előirányzat feleslege 234,769.915 pengő 93 fillér. A zárszámadás adatai alapján a költségvetésen alapuló és előirányzat nélküli kezelésben együttesen mutatkozó 150,847.568 pengő 08 fillér hiánnyal ellentétben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben mutatkozó 237,115.018 pengő 92 fillér felesleg figyelembevételével a bevétel 86,267.450 pengő 84 fillérrel több, mint a kiadás. Az államháztartás helyes megítélése érdekében a lerovási eredményeket is össze kell hasonlítani az előirányzattal. Ezek szerint az állami közigazgatás és állami üzemek eredményei együttesen az előirányzat szerint megállapított 234,769.915 pengő 93 fillér felesleggel szemben a zárszámadás lerovási adatai szerint a kiadás 25,180.363 pengő 28 fillérrel volt kevesebb, mint a bevétel. Az itt kimutatott felesleg csupán a szorosabb értelemben vett pénztári kezelés eredményét tünteti fel, holott a bevételek és kiadások között rendkívüli tényezők is foglaltatnak, amelyek nélkül az eredmény kedvezőtlen, illetve végeredményben hiány mutatkozik. Ezeket a rendkívüli tényezőket pedig most, amikor az állami zárszámadás jövedelmi és vagyonmérlege még mindig hiányzik, figyelmen kívül hagyni nem szabad. Ezen tényezők figyelembevételével a valódi kezelésnél mutatkozó hiány a következőkben állapítható meg, — azzal,, hogy a kölcsönökkel kapcsolatos kamatok és kezelési költségek az összeállításnál számításba nem vei hetők.