Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-205
Az országgyűlés képviselőházának 2 A zárszámadási hiány. Az állami közigazgatásnál: bevételek az 1930:XXXI. te., az 1931: XXVI. te. által felvett kincstári jegykölcsön és devizakölcsön, összesen 183;6 millió, a hasznos beruházások bevételeiből 9'1 millió, összesen 192-7 millió, kiadás 34-3 millió pengő, így tehát a tiszta bevétel 158-4 millió pengő, levonva az állami íközigazgatás feleslegét, 35 "1 millió pengőt, az állami közigazgatás hiánya 123-3 millió pengő. Az állami üzemeknél a bevételek összesen 55-3 millió pengőt tesznek ki, a kiadások pedig 3-7 millió pengőt. A tiszta bevétel 51-6 millió pengő, az állami üzemek pénztári hiánya 9-9 millió pengő, az állami üzemek hiánya tehát összesen 61-5 millió pengő. Az egész államháztartás hiánya 184-8 millió pengő. Az összes pénztári kezelés, a valódi tényleges kiadások és a valódi tényleges bevételek egybevetése 25-1 millió pengő felesleget mutat. Az átfutó kezelésnél a kiadás 2-8 millió pengővel kisebb a bevételnél, ezek szerint az 1930/31. évről áthozott 86-9 millió pengő pénztári maradvány 28 millió pengővel gyarapodott, úgyhogy a következő évre 114-9 millió pengő pénztári maradvány volt átvihető. Az állami közigazgatás pénzkezelésénél az állami üzemek pénzmaradványától és egyes kisebb pénzmaradványoktól eltekintve, az előző évi kezelésből áthozott 26-8 millió pengő pénztári maradvány erre a számadási év végéig 63-9 millió pengőre emelkedett. A külön törvényes felhatalmazások, amelyek erre a számadási évre kihatással voltak, a következők: Az 1930 : XXXI. te. felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy különféle beruházásokra mintegy 500 millió pengő törlesztéses kölcsönt vegyen fel s felhatalmazást nyert egyben a pénzügyminiszter arra is, hogy az így felveendő kölcsönből visszafizetendő rövidlejáratú függőkölcsönt vehessen igénybe, ami; hez azonban a törvényhozás hozzájárulását ki kellett kérnie. Minthogy ilyen hosszúlejáratú kölcsön ebben az időben elhelyezhető nem volt, a pénzügyminiszter 5 millió font sterling összegű rövidlejáratú függőkölcsönt vett fel, amelynek ellenértékét az ,«Állami adósságok* rendkívüli bevételeinél számolta el. Az 1931: XXVI. tc.-ben foglalt általános felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter az államkincstárnak kölcsönképpen átengedett fizetési eszközökből és követelésekből származó 5%-kai kamatozó 5,717.748 pengő 52 fillér értékű, az «Állami adósságok» rendkívüli bevételeinél elszámolt devizakölcsönt vett fel. A pénzügyminiszter részben jelzálogilag is biztosított ilíetékkövetelések erejéig 42,8001" pengő értékű, az «Állami adóságok» rendkívüli bevételei között elszámolt pénztárjegykölcsönt vett fel. A pénzügyminiszter a Magyar Szavatossági Banknál «Különféle kiadások és bevételek» címén elszámolt 1,670.000 pengő üzletrészt jegyzett. Végül a kormány a kivetett szükségadóból «Egyenes adók» címe alatt 64,182.337 pengő 10 fillért szedett be. T. Ház! A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. te. felhatalmazta a kormányt, hogy rendelettel magánjogi, eljárási s a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb intézkedéseket is tehet^ s amennyiben szükségesnek látja, a közszolgáltatások törvényes mértékének felemelésével, esetleg új közí. ülése lÜSB június 27-én, kedden. 445 szolgáltatások elrendelésével is tegyen meg mindent az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében, amelyeknek hatálya azonban 1932, június végével megszűnik. Kétségtelen, hogy a fent hivatkozott törvénycikk rendelkezései, ellentétben a törvényhozás által a kormánynak rendszerint adott s pontosan körvonalazott felhatalmazásokkal, olyan széleskörűek, hogy éppen ezért az a határvonal, mely meghatározná a felhatalmazás kereteit, alig vonható meg. Kétségtelen az is, hogy a kormány jogot nyert olyan intézkedések megtételére, ami az alkotmány értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, eszerint a kormánynak e számadási évben tett intézkedései, bár a törvényhozás előzetes hozzájárulását nem kérte ki, kifogás alá nem eshetnek. A számadási év folyamán felvett kölcsönök és végrehatott hitelműveletek, amelyek a külön felhatalmazások között ismertetett kölcsönökön kívül köttettek, a következők. Kölcsönök: Állami közigazgatásnál: A kereskedelemügyi miniszter a vámmentes kikötőben a tüzelőszerek tárolására szolgáló nyílt rakterületek kibővítésére a rakterületet bérlőktől 26.740 P kölcsönt vett igénybe. Állami üzemeknél: Az állami vas-, acél- és gépgyárak: Gyártási célokra a Magyar-Olasz Banktól a hivatalos kamatlábat 1%-kal meghaladó kamat mellett 18.000 dollár, 500.917 P 50 f értékű kölcsönt vett fel, ami az év végén a dollár árfolyama szerint 400.500 P értéket képvisel. Hitelműveletek: Állami közigazgatásnál: A kereskedelemügyi miniszter az 1930/31. évi zárszámadásban bejelentett útépítési programmot tovább folytatta. A 10 évre tervezett 1200 km-es állami útépítések keretében végrehajtott újabb útépítésekre 12,837.588 P 42 f erejéig újabb «Kötelező jegyek»-et bocsátott ki, ami a tárcát terhelő tartozások gyarapodásaként vétetett fel. A kötelező jegyek ellenében igénybe vett vállalkozási hitelezésből származó tartozás törlesztésére az év folyamán tőkében és kamatban öszszesen 5,697.519 P 54 f utalványoztatott. A kötelező jegyek kibocsátásából származó tartozás a számadási év végén 27,356.743 P 57 f-t tett ki. A budapest—bécsi, budapest—siófoki és miskolc—lillafüredi közutakon tervbevett útépítési munkák befejeztettek, amelyek a vállalkozókkal kötött szerződés értelmében akként végeztettek el, hogy a munkák értékének a 40%-át készpénzben kapták meg, a fennmaradó 60%-át pedig hitelezték. Az Országos Ütfejlesztő Alap terhére a kereseti járandóságok 60%-a fejében 443.377 P újabb tartozás vállaltatott, amivel e címen fennálló tartozás 10,937.979 P 83 f-re emelkedett, amelyből az év folyamán 3,757.596 P 65 f törlesztetett, a fennmaradó összeg az Alap megszűnése folytán a tárca következő évi kezelésébe vétetett fel. Állami üzemeknél: Az államvasutak a régi járművek tökéletesítési munkálatainak befejezésére hitelbe a Magyar Acéláru gyártól 853.908 P 29 f, a Telefongyártól 1,008.681 P 20 f, a Ganz és Társa gyártól 212.687P 48 f-ért hordrúgókat és fékberendezéseket vásárolt. A trianoni szerződésből folyó magántartozások és követelések rendezése tekintetében a nxultévi zárszámadás kapcsán benyújtott jelentés részletesen ismertette, hogy clearingviszonylatonként mennyit fizetett ki az állam 66*
