Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-203

424 A& országgyűlés képviselőházának 20 szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja és Ulain Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ebberi az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 498. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyész 1932. évi november hó 28-án kelt 11.121/1932. f. ü. számú megkere­sésében vitéz Kenyeres János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék vizs­gálóbíró jáaiak B. 5517/1932. számú megkeresése szerint vitéz Kenyeres János ellenaBtk. 359. §-ába ütköző és a 356. § 2. bekezdése szerint minősülő sikkasztásnak tekintendő bűntett miatt tett feljelentés, folytán bűnvádi eljárás indult meg. A tényállás szerint a Kálmán és László Budapesti cég javára 1931. évi február hó 17-én foganatosított kielégítési végrehajtási jegyző­könyvben lefoglalt egyes állatok 1932. évi októ­ber hó 26-án megtartott árverés alkalmával hiányoztak. Ezért kérte a végrehajtató az el­járás megindítását. A bizottság a rendelkezésére álló hivatalos iratokból megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, ámde az iratok alapján felderített tényállásból büntetendő cse­lekmény megállapíthatónak nem látszik, mert nincs adat arra, hogy a kérdéses állatok hiány­zása vitéz Kenyeres János valamely cselekmé­nyével volna kapcsolatba hozható s különösen nincs megállapítva, hogy a hiányzó állatok miért hiányoznak, hova lettek s valamely bűn­cselekmény eredményeként nem találtattak a helyszínén, miért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Ke­nyeres János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Szólni senki sem kíván. A vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a, mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadja és vitéz Kenyeres János képviselő úr mentelmi jogát eben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 499. számú jelentése, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Gaál Endre és Tauffer Gábor képviselő urak mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyész 1933. évi ja­nuár hó 5-én kelt 93/1933. f. ü. számú megke­resésében Gaál Endre és Tauffer Gábor ország­gyűlési képviselők mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte a budapesti kir. büntetőtör­vényszék B. 1487/21—1932. számú előterjesztése alapján azért, mert Braun Sándor feljelentése alapjába nevezett képviselők ellen bűnvádi el­járás tétetett folyamatba. „ Braun Sándor feljelentésében azt sérel­mezi, hogy a Budapesten előállított «Gyógv­szerészeti Hetilap» 1931. évi szeptember hó 20­ról keltezett számában «Egy kórház f^óq*y­szerszükséglete beszerzésének ügye» felirat alatt megjelent cikkben róla a következő rá­3, ülése 1933 június 22-én, csütörtökön. gálmazó tények állíttattak: «Véleményünk sze­rint ilyen árban a Gyógyszerkönyvben előírt tisztaságú és minőségű gyógyszerekkel való öl­látás a lehetetlenséggel határos.» «Igenis, ke­gyelmes . urunk, ismételjük, állítjuk és ha kell, bizonyítjuk, hogy az illető gyógyszerész olyan feltételek mellett az előírt tisztaságú és minő­ségű gyógyszereket nem szállíthatja.» «Ha egy gyógyszerész ma 53 százalék mellett szállít, akkor mi, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület az egész magyar gyógyszerészi kar összessége r nevében kijelentjük, hogy ez a gyógyszerész rendes, előírt módon nem szál­líthat, mert akkor rá kellene neki fizetni.» j«Minden pályának megvan a salakja. Minden pályán vannak emberek, akik haszonért sok­szor az etikát félreteszik. Ez a pont kaput nyit a pályának a deníoralizálásra és egyes lelki­ismeretlen embereknek a kalózkodására.» «A gyógyszerek árát az Országos Közegészség­ügyi Tanács javaslatára a népjóléti minisz­térium határozza meg a beteg közönség gaz­dasági érdekeire tekintettel s a gyógyszerárak üzemköltségének figyelembevételével. A gyógyszerárszabásban megállapított árakkal, tehát a gyógyszertárnak törvénysze­rinti működése van biztosítva és amellett — természetszerűleg — a gyógyszerész és család­jának a megélhetése. A gyógyszerárszabás 6. pontjában foglalt rendelkezés tehát semmikép se vonatkozhat oly árajánlatokra, amelyeket az élő törvény és jogszabály, a tisztességtelen versenyt megakadályozni hivatott törvény sze­rint, a szabad versenyben is üldöz. A tisztes­ségtelen versenyt üldöző, törvénybe ütköző ár­rontással áiraján'latot tenni, felfogásunk sze­rint, büntetlenül nem lehet. Egyebekben pedig ráfizetéssel — dömpingárakon szállítani — még presztizsokokból sem engedhető meg, mert a szállítónak és a versenytársak tönkremené­séhez vezet. Szerkesztő.» Koritsánszky Ottó, a Gyógyszerészeti Heti­lap szerkesztője, a budapesti kir. büntetőtör­vényszékhez 1932. évi július hó 26-án beadott 1487/14/1932. számú felfolyamodásában azt adta elő, hogy a bevezető soroktól, továbbá a IV. szakaszhoz fűzött csillag alatti megjegyzések­től eltekintve, a cikk többi részét egész^ terje­] delmében Gaál Endre írta és az ő utasítására jelent az meg a Gyógyszerészeti Hetilap 1931. évi szeptember hó 20-ról keltezett szálmában. Ugyancsak Koritsánszky Ottó azt is előadta, hogy Tauffer Gábor egyesületi alelnöknek tisz­tán csak az volt a szerepe, hogy a kérdéses közlemény II. része alatt foglalt választ, mint alelnök aláírta. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés Gaál Endre országgyűlési képviselő sze­mélye és a vélelmezett bűncselekmény között i megvan, zaklatás esete nem forog fenn, java­í solja a t. Képviselőháznak, hogy Gaál Endre , országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Minthogy azonban senuni adat nincs arra, hogy a vélelmezett bűn­cselekmény és Tauffer Gábor országgyűlési képviselő személye között bármiféle összefüg­gés volna, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Tauffer Gábor országgyűlési képviselő men­telmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottságnak azt a javaslatáts hogy eb-

Next

/
Thumbnails
Contents