Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

Az országgyűlés képviselőházának 193. ütése 1933 június 6-án, kedden. II vaton belül annak ellenére, hogy tulajdonképpen létszámszaporítás történt a tisztviselők létszámában, amennyiben egy államtitkári, két irodatiszti, egy írnoki és két altiszti állás szerveztetett. A szaporítás azonban csak látszólagos, amennyben ezzel szemben csökkent a lét- • szám egy miniszteri tanácsosi állással és egyegy irodatiszti állással a kereskedelemügyi és kultusztárca körében. Az államtitkári állás szervezése indokát találja abban, hogy a közigazgatás átszervezése következtében a közigazgatási teendők legfőbb irányítása terén a miniszterelnöki tárcára igen nagy feladatok hárulnak. A dologi kiadások rovatán 11.350 pengő többlet mutatkozik annak következtében, hogy az irodaszerek, leltári tárgyak beszerzése és a postaköltségek növekedése nem volt a rendelkezésre álló összegből kielégíthető. A kiküldetési költségek és vasúti menetdíjkedvezmények rovatán változás nem történt. Az informatív szolgálat és a sajtóosztály költségei rovatán 69.150 pengő többlet mutatkozik. Ennek oka abban keresendő, hogy a megelőző két év folyamán a rovat költségvetése igen lényegesen leszállíttatott, úgyhogy a miniszterelnökség a. ráháruló feladatoknak a rendelkezésre álló összegből nem tudott eleget tenni. Így az 1932/33. év folyamán a megtakarítás ennél a rovatnál 45.000 pengő, az azt megelőző 1931/32. év folyamán pedig 75.000 pengőt I tett ki. Ha figyelembe vesszük a nagy feladatokat, amelyek a sajtóosztályra a külföldi sajtó- | propaganda során hárulnak, az összeg nagyon j is szerénynek tekinthető. A külföldi sajtó irányitása, ellensúlyozása annak a hallatlanul j nagy propagandának, amelyet a kisantant j sajtója Magyarország ellen folytat a külföl- | dön... (Propper Sándor: Legnagyobb része ji idejön a magyar kormánylapok pénztárába!) Magyarországnak elsőrendű érdeke. Ne felejtsük el, hogy a trianoni békeszerződés kegyetlen rendelkezései csak azért születhettek meg, mert Magyarországot nem ismerték eléggé a külföldön. Magyarországnak a háború előtt kul- . földi sajtószolgálata nem volt. Ezeknek a hiányoknak pótlása ma óriási feladatokat ro a h sajtóra és ha azokat a nagy eredményeket te- h kintjük, amelyeket a külföldi sajtópropaganda terén a sajtóosztály felmutat, akkor azt az öszszeget, amely rendelkezésre áll propaganda kit'ejteoe obijaira, uagyuu cseké.> üct keli u.ouüaiiL A hazai kisebbségek és az idegenben élő magyar állampolgárok gondozási rovatának előirányzata változatlan. (Kabók Lajos: Hát ezt mire költik?) A rendelkezési alap rovatán 75-816 pengő többlet mutatkozik. Oka hasonlóképpen abban keresendő, hogy a takarékosság a megelőző két év folyamán túlzott méríbkben vitetett keresztül, amennyiben a költségvetés ; az 1932/33. évben ennél a rovatni 1 70.000 pc|igő- \i vei, a megelőző 1931/32. évben pedig 45.000 pen- | gővel csökkentetett. A magyar érdemkereszt . költségei rovatán a Magyar Vöröskedeszt díszjelvényeinek adományozásaival kapcsolatos költségek teljesen változatlanok maradtak. (Kabók Lajos: A rendelkezési alapon csak úgy átsiklott az előadó úr?) T. képviselő úr, egyetlen kormány sem lehet olyan alap nélkül, amely fölött teljesen szabadon, elszámolás kötelezettsége nélkül rendelkezik. (Kabók Lajos: Most, amikor szegénység van

1

?) Ha összehasonlítjuk azt az összeget, amely ezen & címen a magyar kormánynak ma rendelkezésére áll, bármely külföldi állam rendelkezési alapjával, akkor egészen tárgyilagosan megállapítjuk, hogy mennyire csekély ez az összeg, amely a magyar miniszterelnök rendelkezésére áll a külföldi rendelkezési alapokkal szemben. (Kabók Lajos: Az ország teljesítőképessége is nagyon csekély!) A ^hozzájárulás a hírlapírók nyugdíjintézetéhez* rovat előirányzata a múlt évihez képest változatlan marad. A külkereskedelmi hivatal változatlanul 651.000 pengővel állíttatott be a költségvetésbe. Ez a rovat két tételből adódik; a Magyar Mezőgazdasági Kiviteli Intézet 351.000 pengős előirányzatából és a Magyar Külkereskedelmi Intézet 300.000 pengős dotációjából. Az egyik a földmívelésügyi tárca körébe volt beállítva, a másik pedig a kereskedelemügyi tárca körében szerepelt. Szükségessé tette ennek a két intézetnek egyesítését a magyar külkereskedelem egységes irányításának lehetővé tétele. A magyar kivitel a világháború után, de különösen az európai gazdasági válság következtében katasztrofális mértékben csökkent. Ehhez a csökkenéshez azonban mindenesetre lényeges mértékben hozzájárult az a körülmény is, hogy a kivitel nálunk megfelelő módon megszervezve nem volt. Suíc panasz merült fel az érdekeltek köréből két okból. Először azért, mert a kivitel ^álságosán bürokratikusán kezeltetett, másodszor pedig, hogy túlságosan sok hatóságon kellett keresztülmennie, végigfutnia a kiviteli kérelmeknek addig, amíg elintézték őket. Már pedig a kereskedelem és különösen a külkereskedelem^ a kivitel nem tűri sem a bürokráciát, sem pedig a sokféle hatósági kezelést. Ez a körülmény tette szükségessé és indokolttá a két intézetnek egy kézben való összpontosítását és örömmel állapíthatom meg, hogy amióta egy kézben va,n a két intézmény, aióta a panaszok, amelyek a múltban talán többé-kevésbbé jogosan, de mindenesetre felmerültek, ma már sokkal kisebb mértékben szerepelnek. A rendkívüli kiadások rovatánál az átmeneti kiadásoknál 20.000 pengő állíttatott be. Ez az összeg a miniszterelnökségi palota karbantartása, külső és belső tatarozása, berendezési tárgyainak kijavítása és pótlása céljaira állíttatott be. A közigazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos tétel a miniszterelnökségi tárca köréből kivétetett és a belügyi tárca költségvetésébe állíttatott be. A beruházások rovata változatlan. A Vitézi Rend főszéktartósága címénél a. kiadási rovat csökkent 1070 pengővei, amely részben a személyi, részben a dologi kiadások csökkentéséből adódik. A Központi Statisztikai Hivatalnál a megtakarítás lil.310 pengő, ebből a személyi járandóságok rovatában a csökkenés 23.236 pengő; viszont a dologi kiadásoknál 11.999 pengő többlet mutatkozik, anü a beszerzési költségek és a hivatalos elhelyezési költségek terén, továbbá az adatgyűjtésekhez szükséges f nyomtatványok előállításához szükséges költségek emelkedése címén adódik. A kiküldetési és átköltözködési költségek, a brüsszeli nemzetközi kereskedelmi statisztikai iroda költségeihez való hozzájárulás és hozzájárulás a nemzetközi statisztikai intézet költségeihez rovatoknak megállapított összege a múlt évihez képest változatlan. T. Ház! Az elért megtakarítás igen jelentős, ha figyelembe vesszük azt a rengeteg mun* kaszaporodáist, amely a statisztikai hivatalnál, különösen az elmúlt időben, de ma is állandóan jelentkezik. A gazdasági élet fejlődése és en-