Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 19SS június 6-án, kedden. 29 tam, hogy ezt itt elmondjam a Házben arra a kritikára vonatkozólag, amelyet itt Fráter Jenő képviselőtársam gyakorolt. Egyébként csak egy megjegyzésem van. Sajnos, nem kaptam még meg a hivatalos fel­jegyzéseket, de úgy emlékszem, a miniszter­elnök úr mai felszólalásában némileg revizió alá vette azt a felszólalást, amelyet a pénz­ügyi bizottságban annakidején a különböző ál­lami illetmények lehetőleg egyforma alapra helyezéséről mondott. O akkor is elismerte és mindnyájan elismertük, hogy ezt teljesen egy­ségesíteni nem lehet. A miniszterelnök úr azonban annakidején, úgy emlékszem, azt mél­tóztatott mondani, hogy a különbségeket, külö­nösen a kirívó különbségeket a kormány lehe­tőség szerint eliminálni fogja, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt nem mondottam! — Rassay Károly: Az a hiba, hogy nem^ mondta!) En így emlékszem. Ezt meg lenét állapítani. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Álla­pítsa meg a képviselő úr, de nem mondottam.) Azt mondotta a miniszterelnök f úr, hogy mindazokat a bénéket, mint például a tiszti étkezde, esetleg ruházkodás nem lehet egysége­síteni. Ezt nem is kívánta senki. De a nagy vonalakra vonatkozólag a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy ezt a diszparitast a jövőre nézve a kormány eliminálni akarja. (Vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: Azt mondottam, hogy új pragmatika esetén ...) Mindenesetre csak azt akarom megállapítani, hogy a miniszterelnök úrnak mai revideált ki­jelentése kevésbbé megnyugtató, mint volt annakidején a bizottságban tett kijelentése. Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Feliratkozva senki sincs! Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az első cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a má­sodik címet felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa a 2—6. címe­ket, melyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad). Elnök: Ezzel a Ház a honvédelmi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. (Él­jenzés jobbfelől.) A miniszterelnök úr kíván szólni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Tisz­telt Ház! Van szerencsém az 1933/34. évi hi­vatalos statisztikai munkatervről szóló jelen­tésemet benyújtani. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztá­sát és előzetes tárgyalás végett a közgazda­sági, közlekedésügyi és pénzügyi bizottságok­hoz utasítását. A bizottsági tárgyalásra a sürgősség ki­mondását kérem. Elnök: A benyújtott jelentést a Ház ki­nyomatja, szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgadasági és közleke­désügyi, valamint a pénzügyi bizottsághoz utasítja. A jelentés tárgyalására a miniszterelnök úr a sürgősség kimondását is kérte. Méltóz­tatnak-e hozzájárulni a sürgősség kimondásá­hoz? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásá­hoz hozzájárult. Napirend szerint következik a miniszter­elnökségi tárca költségvetésének és a vele kapcsolatban a költségvetés I., II., III., VII. és VIII. fejezetének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! Az úgy­nevezett kisebb tárcák, amelyeknek költség­vetését előadni szerencsém van, költségvetési­leg a legjelentéktelenebbek, amennyiben együttes kiadási összegük — az idegen tár­cák nyugdíjterheit nem számítva — összesen 11,692.540 pengőt tesz ki. Ez az összeg az összköltségvetésnek 1*5%-át, ha pedig a nettó­költségvetés, vagyis az üzemek nélküli költ­ségvetés kiadási összegét vesszük alapul, ak­kor nem egészen 1%-át teszi ki. Az állami funkciók terjedelmét és köz­érdekű voltát illetve azonban, ezek a tárcák a legfontosabbak közé tartoznak. A minisz­terelnök úr az általános vita során azt a ki­jelentést tette, hogy amikor a kormány a költségvetés összeállításába fogott, akkor el­tökélt szándéka volt mindent megtenni olyan irányban, hogy a költségvetés összege aredu­káltassék. Ez a szándék a legnagyobb mér­tékben vitetett keresztül. Ma íimr, amiüor a költségvetés tárgyalása vége felé jár, ezt nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg. Azt a takarékossági elvet, amely végigvonult az összes tárcák költségvetéseinek összeállításá­nál, a legnagyobb mértékben foganatosítot­ták az úgynevezett kisebb tárcák iköitségveté­senek megállapításánál. Az összes megtakarítás az úgynevezett ki­sebb tárcák kiadási tételeiben 201.471 pengőt tesz ki, ami e tárcák költségvetésének összki­adási tételeit alapulvéve, közel 2%-nak felel meg v Ez a megtakarítás összegszerűleg talán csekélynek látszik. Ha azonban figyelembe­vesszük azt, hogy ezeknek a tárcáknak köré­ben az elmúlt esztendők költségvetéseinek ösz­szeállítása során a takarékosság elve arányta­lanul nagyobb mértékben érvényesült, mint a többi tárcák körében, — hogy csak egy pél­dára hivatkozzam, a miniszterelnökségi tárcá­nál az 1932/33. évi költségvetési év folyamán 22%, az 1931/32. évi költségvetési év folyamán pedig 9% megtakarítást értünk el — akkor ezt az idei megtakarítást is igen lényegesnek kell tekintenünk. Figyelembe kell vennünk továbbá azt a körülményt is, hogy a kisebb tárcák köré­ben a normálsátust a tisztviselők létszámában már a legtöbb helyen elértük, úgyhogy a sze­mélyi kiadások terén ima már nagyobb meg­takarításokat elérni nem igen lehet. A dologi kiadások rovatánál is a megtakarítások olyan nagymértékben eszközöltettek, hogy a rendel­kezésre álló összegekből a tényleges szükségle­teket ma már csak a takarékosság elvének a legnagyobb mértékű keresztülvitele mellett le­het kielégíteni. A takarékosság további érvényesülésének mindenesetre határt szab a kisebb tárcáknál a rájuk háruló kormányzati és közigazgatási te­endőknek rendkívül kiterjedt volta és az a körülmény, hogy a megváltozott gazdasági viszonyok következtében a kisebb tárcák kö­rében az állami feladatok állandóan szaporod­nak. Sorra véve azi egyes fejezeteket, a kor­mányzó úr tiszteletdíja változatlanul 120.000 pengőben állapíttatott meg és állíttatott be a költségvetésbe. A kormányzóság fejezeténél a csökkenés 41.800 pengő, figyelembevéve a fejezet kiadási előirányzatát, ami 852.300 pengő, a csökkenés mintegy 5%-nak felel meg. Ebből a kabinet­iroda személyi járandóságok rovatára 10.000 pengő esik az illetmények csökkentése követ­keztében; a királyi épületeknek és tartozékai-

Next

/
Thumbnails
Contents