Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-202

Az országgyűlés képviselőházának 20 i nek a privilegizált vállalatoknak, gazdaságoknak valami úton-módon valami tarifakedvezményt méltóztatnak adni, akkor ennek ellenértékét kell kapniok azoknak a pestikörnyéki gázdáknak, azoknak a régi szállítóknak, régi termelőknek, akik a tejet Budapestre behozták. Itt van mágiának Budapest tejellátásának kérdése. Amikor nem volt üzlet a tej, amikor 1921-ben még tej jegy ékre adtak tejet, akkor ezek a pestkörnyéki termelők, pestvidéki kisgazdák, pestkörnyéki közép- és nagyobb birtokosok voltak azok, akik Budapestet tea jel látták el. Most egy szintre akarjuk hozni a tej árát? Ezzel egyenesen beavatkozunk a gazdasági életbe. Ezt a rendeletet én veszélyesnek találom, mert ez egy tervszerű gazdálkodásnak egyik alapja, (Ügy van! Ügy van! balfelől) ez az irányított gazdálkodásnak, a pjetiletkának egyik része. Hogy hova fog vezetni, ha ezen az úton elindultunk, azt nem tudom, de egyet tudok, hogy a kormányok bármelyike még nem adott ki olyan rendeletet, amely nagyobb felzúdulást okozott volna, mint ez a tejrendelet. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) Én végtelenül csodálkozom, t. földmívelésügyi miniszter úr és kormányzat azon, hogy az egész kormánypártnak pestkörnyéki és ezzel szomszédos kerületekből levő képviselői a folyosón és magánbeszélgetések alkalmával a legélesebb elleníállást és harcot hirdetik ugyan ezzel a rendelettel szemben, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) amikor azonban ki kell állani, amikor szóvá kell tenni ezt a. kór dóst, akkor alig látok itt közülük valakit, sőt jóformán egyet sem látok itt, aki csak egyszer is meg merné mondani a maga magánvéleményét ebben a kérdésben. Mert ne felejtsük el azt, hogy direkt azok a pestkörnyéki termelők — akiknek száma többezer, líorülbeiül 10—15 ezerre tehető — voltak laiziok, akik a gazdasági adottságok folytán tejet termeltek és akiknek arra kellett berendezkedniük hogy tejet termeljenek. Itt vannak sorra a községek, itt van Soroksár^ Rákospalota, Budakeszi és egy csomó pestvidéki község, ahol a gazdák jó teheneket vettek a tolnamegyei, vagy más nemes tehenészetekből, amely tehenekért azért tudtak jó árat fizetni, mert a tejet jó áron el tudták adni. Most mi lesz a helyzet? Itt van például Soroksár község, amelynek 5500 kat. hold az egész területe, ebből mindössze 1200 hold a legelő és 17—18.000 lakosa van. Ennek a községnek gazdái tehenet tartottak, megfejték és eladták a„tejet, ezt a

r bizonyos 4.21 fillért, amely most az adminisztrációs költségre megy, le tudta vonni és a tejet be tudta hozni Budapestre és 18 fillérért házhoz szállítva tudta a fogyasztónak eladni. Bármit állítanak a tudósok, akár maga Düsing vagy Stern Samu vezérigazgató urak, hogy ez a gazdák érdekében van, mégis azt kell mondanom, hogy agrárországban ez egyenesen agrárellenes rendelet, amilyen valaha is csak elhagyott egy bürokráciával telített miniszteri szobát. Nem jogászok csinálták ezt a rendeletet és olyan emberek, akik nem i^en tudtak magyarul, mert ebből a rendeletből nem lehet kiokosodni másképp, mint a legnagyobb utánjárással és érdeklődéssel. Különböző lényeges dolgok el vannak dugva a sorok között és ezeket a kalkulációkat, amelyek ebben a kérdésben okvetlenül fontosak, csak az egésznek alapos '. ülése 1933 június 21-én, szerdán. áéf áttanulmányozása és — mondhatom — szorgos utánjárás útján lehet megérteni. Már a múlt héten jegyeztem be ezt az interpellációmat, de akkor az igen t. miniszterelnök ár felkérésére halasztást kértem, hogy ma mondhassam el, mivel ő — mint mondotta — ebben a kérdésben válaszolni akart interpellációmra. Végtelenül sajnálom, hogy a miniszterelnök úr ezt az interpellációmat nem hallgatta meg és végtelenül sajnálnám, ha érré az interpellációmra nem kapnék választ. Egyet azonban mindenesetre ki jelenték, hogy t. i. ebben a kérdésben addig nem fogunk nyugodni és a rendelet ellen mindaddig harcot fogunk indítani, míg el nem érjük, hogy ezt a rendeletet a kormány visszavonja (Ugy van! Ügy Í van! a baloldalon.) és amíg a szabadkereskedelmet életbe léptetve nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztók, különösen itt, Budapesten, ne 32, hanem 18 vagy 20 fillérért tudjanak tejet inni. Állítom felelősségem teljes tudatában, hogy a rendelet visszavonása esetén á tej ára márólholnapra le fog esni 18 fillérre. Ha nem 32 fillért, hanem 18 fillért kell majd a tejért fizetni, akkor a betegek, gyermekek és öregek közül sokkal többen fognak tejhez jutni és így lehetővé válhatik, hogy a mindennapi kenyér 'mellett a tej is mindennap ott legyen minderikinek az asztalán. Várom a miniszterelnök úr válaszát. Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Mojzes János képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. •'•-.;'; Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció az igazságügyminiszter úrhoz: 1. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy a báró Gerliczy-féle dészki 5500 holdas uradalom elparcellázása alkadmával a Szeged-Csongrádi takarékpénztár beugratta a cca 250' vevőgazdát, mert 91-es árfolyamú amortizációs külcsönt ígért nekik és ehelyett a földreformtörvény 56. §-áhan tiltott, semmis váltókat vett kit 2. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak, hogy ezen törvény által tiltott és semmis váltók alapjám a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár peresítette a vevő gazdák nagy részét ós birtokaikat már 1930. évben zár alá vettt sőt többeket el is árveréltl 3. Van-e tudomása az iígazságügyminiszter urnák, hogy a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár a rendes bíróság és a Földbirtokrendező Bíróság előtt azt állította, hogy a felhatalmazást a tiltott és semmis váltók vevésére az Országos Földbirtokrendező Bíróság I. tanácsának vezető uraitól íkapta? 4. Vam-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak, hogy az Ofb-nek ezen I. számú tanácsa még figyelemre sem méltatta a földmívelésügyi miniszter úr 58.748/1928. VII. — 1. sz. átiratát, melyben felhívta az Ofb-t, hogy tiltsa el a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárt a tiltott váltók vételétől? ' . • 5. Tudomása van-e igazságügyminiszter úrnak, hogy az Ofb. I. tanácsa a miniszternek ezen határozott kérést tartalmazó átiratát még csak tárgyalás alá sem vette? / 6. Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak, hogy az Ofb. I. tanácsa jóváhagyta a Szeged-Csongrád Takarékpénztár által készített . parcellázási '* szerződések ama részét is, amelyben az foglal-