Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-202

384 Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1933 június 21-én, szerdán. mészetszerüleg érvényesíteni fogja úgy a fo^ gyasztók, mint a kereskedők érdekében. (Helyeslés.) Már az előbb mondottam, hogy nincs módomban az adatokra nézve most részletesen válaszolni. Elnök: Miután az interpelláló képviselő úr a pénzügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter urakhoz is intézte interpellációját, az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter cs kereskedelemügyi miniszter uraknak. A belügyminiszter úr válaszolt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) V Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Sorrend szerint következik Dinnyés Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a tej- és tejtermelés forgalmát szabályozó rendelet tárgyában. Kérem a< jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): interpelláció a magyar királyi miniszterelnök úrhoz. — Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról az elkeseredésről és drágulásról, melyet a tej és tejtermékek forgalmának szabályozásáról kiadott 5000/1933. M. E. számú rendelet váltott ki úgy a termelőknél, mint a fogyasztóknál? Hajlandó-e a miniszterelnök úr intézkedni, hogy ez a rendelet hatályon kívül helyeztessék. amely csak az ipari vállalatok érdekeit elégíti ki a termelők ós a fogyasztók rovására? — Dinnyés Lajos s. k.» Elnök: Dinnyés Lajos képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Magyarországon a kartell az, amely minden magyar állampolgárt a bölcsőtől kezdve egészen a koporsóig elkísér. Szomorú, de tény az, hogy Magyarországon minden közfogyasztási cikk, különösen pedig az olyan cikkek, — akár élelmi, akár iparcikkek, — amelyek tömegfogyasztás tárgyát képezik, kartellizálva vannak. Hallottunk itt már beszelni nap-nap után a szeszkartellről, a különböző szikvízkartellekről, azután az olajkartellről, a mai napon pedig hallottunk Eckhardt ip-en t. képviselőtársamtól a gyufakartell rémséges nagy hasznáról és arról a káros működéséről, amelyet a gyufakartell a saját haszna miatt a fogyasztókkal szemben folytat. Én most a tejkartellről fogok itt a t. Képviselőház előtt szólani és — amint ezt már lízszer. vagy tizenkétszer megtettem, — ezt a kérdést ismételten a Ház elé hozom. (Felkiáltások a baloldalon; Hol van a földművelésügyi niinisztei'f) A Ház elé hoztam már ezt a kérdést napirendi vitában ós a földművelésügyi miniszter úrhoz intézett interpelláció alakjáhan. Most, ez alkalommal a miniszterelnök árhoz adresszáltam interpellációmat, mint a koimány fejéhez, mivel az- ő aláírásával jelent meg ez a rendelet és most már mindig a miniszterelnök úrhoz fogom elmondani interpellációmat ebben a tárgyban és ahányszor erre alkalmain lesz, ezt a kérdést mindig ide fogom hozni a Ház elé, mert a gyermekeknek, a betegeknek, az öregeknek és a szegény embereknek legfontosabb táplálékáról, a tejről van szó, amelyet ismét odadobtak egy kartell karmai közé. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) Ez a .kartell a Feg-szegényebb néposztálynak, a gyermekéknek, a munkásoknak, a tisztviselőknek, a betegeknek és az öregeknek szájából harácsol el súlyos százezreket, sőt milliókat. Tagadják ennek a kartellnek létezését hivatalosan, nemhivatalosan, magánúton. Nem akax-ok belemélyedni ezekbe aiz érdekes részletekbe, csak leszögezem azt, hogy igenis van tejkartell ós ennek a tejkartellnek egyik főrészvényese az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ révén maga a földmiivelésügyi minisztérium, szóval maga az állam. Amikor Purgly földmívelésügyi miniszter úr az első tejrendeletet kiadta, az egész tejkérdés felborult, a fogyasztó drágán fizette meg a tejet, drágán jutott hozzá, viszont a kartell, adottságánál fogva, egyedül uralta és egyedül uralja ma is a legnagyobb fogyasztópiacot, Budapestet. Érdekes pontja volt a régi rendelkezésnek — amelyet az új is átvett —az, hogy csak azok kaptak törzskeretet, szállítási engedélyt, hogy behozhassák tejüket Budapestre, akik 1931/32-ben szállítottak tejet Budapestre. Tisztelettel kérdem, hogy Budapesten 1931 előtt nem ittak tejet az emberek? Tisztelettel kérdem azt, hogy miért azok jutottak egy ilyen kiváltságos helyzetbe, akik 1931/32-ben szállítottak tejet? A választ erre megtalálom abban, hogy nagyon sokan voltak és vannak a tejkartell tagjai között, akik éppen ebben az időben szereztek maguknak birtokot és ezek az új földesurak a jó, lukratív és hasznothajtó tejtermelésre feküdtek rá. (Zaj a baloldalon.) Nagyon várom, hogy ezt megcáfolják. Nem akarok személyeskedni, csak egy újsághírt ismertetek a Ház előtt. A mostani 5000. M. E. számú, a tej és tejtermékek forgalmának szabályozásáról szóló rendeletet hosszú hónapok tanácskozásai előzték meg. Ebben az időben megjelent az «Az Est»-ben egy cikk, amelyben a következők vannak (olvassa): «Eleinte Mayer Károly államtitkár, később Pasteiner Alfonz miniszteri tanácsos elnökölt az ankéton, amelynek munkájában erőteljes részt vett báró Szterényi József is, mint a tejüzemek központjának elnöke.» Itt van a tejüzemek központja, ezen gyűjtőfogalom alatt gyűjtötték össze a nagyipari tejvállalatokat. Ugyanebben a cikkben, amelyet nem cáfoltak meg, nem tiltakoztak ellene, benne van a miniszter úr álláspontja is, hogy (olvassa): «Kállay Miklós miniszter még mindig tétovázik a különböző tervezetek közt és e pillanatban teljesen bizonytalan, hogyan oldja meg a régóta vajúdó kérdést.» Vajúdott ez a kérdés hosszú heteken, hónapokon keresztül és amikor a miniszter úr meditált hol az egyik, hol a másik megoldás mellett, született meg ez a tejrendelet, amelynek szülőágya a habozás és a kételkedés volt, nagyon természetes tehát, hogy teljesen rosszul sikerült, teljesen rossz, egy fércmunka, amely sem a fogyasztók, sem a termelők érdekeit nem tekinti és nem veszi figyelembe, csupán ezeknek a privilegizált tejvállalátoknak érdekeit. ;?'/ Amikor mi itt a Házban, a fogyasztók, a kereskedők, a termelők pedig száz és száz gyűlésen és ankéton tiltakoznak a tejrendelet ellen, ugyanakkor a földmívelésügyi miniszter egy nyilatkozatában, amelyet hivatalosnak kell tekintenem, a következőket mondja (olvassa): «Minden más beállítás» — amely t. i. a iejrendelet és a kormány jelenlegi álláspontját ném fedi — «ferdítésen alapszik és nem gazda- vagy fogyasztói érdeket képvisel. En óvom és kérem a magyar gazdákat, de a fogyasztóközönséget is, hogy ezeknek a ferdítéseknek ne adjon hitelt.» En nem tudom, mennyiben képez fogyasztói érdeket az, hogy valaki 32 fülért legyen